Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-106

218 10*. ország* ülés április i. 1879. Én azt hiszem, nem túlzok, ha kimondom, hogy Angliában van törvény, mely az iszákosság meggátlására vonatkozik; ugy, hogy ha Londonban egy részeg embert az utczán látnának a rendőrök, okvetlenül bevinnék és bezárnák. Mi majd mindennap találkozunk a részegség eseteivel és a részeg embertől, kinek az esze nincs helyén, azután olyan kifejezések jönnek világra, a melyek a józan embereket sértik, különösen azon frivolitások és istentelenségek, a melyek bizonyos kávéházakban elkövettetnek. Az az éktelen muzsikálás, dobzódás, ugy hogy pl. a soroksári utczán éjfél tájban a jóravaló emberek, különösen a „két oroszlán" kávéház környékén lépten-nyomon gonosztevőkkel találkozik. (Derültség.) Ismételve kijelentem tehát, hogy köszönettel tartozom Zemplénmegye közönségének azért, hogy az iszákosság meggátlása iránt intézkedést kér, mert ez által azon hit ébred keblemben, hogy a kormány mielőbb törvényjavaslatot fog ez ügyben a ház asztalára letenni. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök: A javaslatba hozott határozat ellen észrevétel nem tétetvén, az elfogadtatik. Végll Aurél előadó (olvassa a kérvényt bizottság véleményét a 16. és 11. számú kérvényekre vonatkozólag, melyek észrévétel nélkül elfogadtatnak. Továbbá olvassa.): „18. sz. Az erdélyi gazdasági egyletnek az erdélyi birtokviszonyok szabályozása tárgyában beadott kérvénye a pénz-, igazság- és földraívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister uraknak tanulmányozás végett kiadatni véleményeztetik. B. Kemény Gábor földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister: T. képviselőház! Ezen kérvényt illetőleg bátor vagyok felvilágosításként megjegyezni — elfogadván egyébiránt a kérvényi bizottság véleményéi — hogy én már enquétet is hívtam egybe az erdélyrészi birtokviszonyok rendezése körül felmerült nehézségek megvizsgálása tárgyában. Ezen enquéte tárgya lásait április elsejére kívántam megkezdetni, de minthogy a képviselőház felfüggeszti ülésezéseit, az enqué eba meghívottak között pedig jelentékeny számmal vannak képviselők is mint érdekeltek és mint szakértők, az enquéte tárgyalásait április végéig elhalasztani szándékozom. (Helyeslés.) Elnök: A kérvényi bizottság véleménye elfogadtatik. Végll Aurél előadó (olvassa a kérvényi bizottság véleményét a 19. számú kérvényre vonatkozólag^ mely észrevétel nélkül elfogadtatik.) Madarász József: A házszabályokra hivatkozva, a napirend előtt szót kérek. A ház t. elnökéhez van egy kérésem. Köztudomású dolog, hogy a képviselőház és a főrendi ház országos bizottságot választottak, valamint Horvát-Szlavonországok részéről is országos bizottság választatott már jó ideje a végett, hogy Magyarország és Horvát-Szlavonorszáüok közt felmerült egy bizonyos ügyet tárgyaljon, a melyet, mielőtt a képviselőház elé kerülne, bizottságban kell elintézni. A hírlapokból azon tudósítást merítettem, hogy ezen bizottságok az ősz előtt nem akarnának érdemlegesen munkálataikhoz hozzáfogni. En nagyon hajlandó vagyok hinni, hogy a hírlapok ezen hirt alaptalanul közölték és igen hiszem azt, hogy ezen bizottságok kötelességüknek fogják tartani érdemlegesen is, mielőbb hozzáfogni a tárgyalásokhoz. Arra kérem tehát fel most a szünidők előtt valószínűleg utolsó érdemleges ülésünkben, a ház t. elnökét, mint ki alkotmányszerüleg hivatva van a bizottságok tárgyalásaira is felügyelni: méltóztassék elnöki befolyásával odahatni és elnöki figyelmét kiterjeszteni arra, hogy ezen országos bizottság — nem elhamarkodva, de lehetőleg a tárgy komolyságához képest — akkép vezesse működését, hogy ezen tárgyalások ez évben öszszel, mindenesetre oly időben kerülhessenek a törvényhozás tanácskozásai alá, hogy a Magyarország és Horvátországok közti viszonyok, melyeknek — már a mulí év végével el kellett volna intéztetniük, ez évben legalább ne legyenek ismét az ideiglenességaek kitéve, hanem törvény által legyenek elintézve. Ezen kérést voltam bátor képviselői kötelességem szerint a ház t. elnökéhez intézni. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök: A t. képviselő ur által fölemlített ügyben felvilágosítással szolgálhatok, mivel mint azon országos bizottságnak eddig volt tagja, eljárásáról tudomásom van. A mint a két bizottság, t. i. a magyar és a horvát bizottság megalakult és engem tisztelt meg az elnökséggel, ugyanazon ülésben megállapittatott az eljárási módozat, a mely abban áll, hogy fölkéretett a magyar bizottság részéről a horvát bizottság, hogy Írásban terjeszsze elő kívánalmait. A horvát bizottság ezen módozatot elfogadván, azt ígérte, hogy május hó közepéig vagy végéig Írásba foglalva elő fogja terjeszteni kívánalmait a magyar bizottságnak. Ennélfogva azon hirt, mintha a két bizottság csak öszszel szándékoznék érdemleg hozzáfogni a munkához, téves. Minthogy már ezen tárgyról beszélek, kötelességemnek tartom megemlíteni azt is, hogy már most kívántam volna bejelenteni e bizottsági tagságról való lemondásomat a t. háznak és felkérni a t. házat, hogy helyembe oda más tagot választani méltóztassék. Minthogy azonban az ülésszak vége felé jár és minthogy az által, hogy ezen választás most meg nem történtik, semmi hátramaradás nem okoztatik, ezt eddig nem tettem : de mihelyt a t. ház újra össze fog ülni, rögtön kérni fogom, hogy helyettem más tagot