Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-105
10í>. orMágot ülét Április S. 18**. 191 megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Méltóztatnak elfogadni a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot ? (Elfogadjuk!) A törvényjavaslat elfogadtatván, tárgyalás és szives hozzájárulás végett a mélt főrendekhez fog átküldetni. Hogy ez mielőbb megtörténhessék, méltóztassanak a jegyzőkönyv ide vonatkozó részét meghallgatni. Baross Gábor előadó (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: A jegyzőkönyv felolvasott része hitelesíttetett. Következik a napirend harmadik tárgya : az igazságügyi bizottság jelentése és törvényjavaslat a magyar észak-nyugoti vasút kiépítésére vonatkozó 1870. évi XL. t.-cz. hatályon kivül helyezése tárgyában. Baross Gábor jegyző (olvassa az igazságügyi bizottság jelentéséi). Elnök: Az általános vitát megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti. Emmer Kornél előadó: T. ház! Az igazságügyi bizottság jelentéséből méltóztatott meggyőződést szerezni arról, hogy a bizottság nyert megbízatása értelmében, a lehető legnagyobb alapossággal és lelkiismeretességgel vizsgálta át mindazon iratokat, a melyek a. napirenden levő törvényjavaslatban megoldandó kérdésre nézve, egy évtizeden keresztül felhalmozódtak. A bizottság azonban abból indult ki. hogy a t. ház nem pusztán mint szak-juryt kívánta megkérdezni, vájjon elfogadandó e a törvényjavaslat, igen vagy nem ? — hanem kivánt némi tájékozást ez ügynek tényállására nézve. Ez okból bátor leszek, — ha a t. ház megengedni kegyes lesz — némely adatokat azon actákból felhozni, a mely acták az igazságügyi bizottság határozatának alapját képezték. (Halljuk!) Ezen irányban a t. ház szives engedelmével bátor vagyok mindenekelőtt súlyt fektetni arra, hogy az engedély-okmány, mely az 1870. évi XLI. t.-cz.-ben letéve van, mily jogalapot nyújt a szőnyegen levő kérdés megítélésére. Ez engedélyben a Komáromtól Érsekújváron keresztül egészen Trencsénig engedélyezett vasút olyképen engedélyeztetett, hogy az érsekujvártreucséni rész kamatbiztosításban részesittetik. az érsekujvár-komáromi rész pedig nem részesittetik semmiféle kamatbiztosításban. Az engedélyokmány 6. czikke továbbá két rendbeli határidőhöz kötött kötelezettséget ró az engedélyesekre: az első kötelezettség az, hogy a törvény jogerőre emelkedésétől számított 14 nap múlva, 650,000 frtnyi cautiót tegyenek le; másodszor, hogy egy hoszÄÉPYM. NAPLÓ 1878 — 81. V. KÖTIT. szabb határidő alatt az alaptőke 30°/o-a befizetésének biztosítását mutassák ki. Meg kell jegyeznem, hogy az engedélyokmány már ezen határnapja sem a eautió letételére nézve lett megtartva, mert a eautió csak 4 hónappal később, mint mikor azt letenni kellett volna, tétetett le. A ministerium ezen késedelmet ugyan azonnal eonstatálta, de hozzátette, hogy a mennyiben az engedélyesek a többi feltételeknek pontosan megfelelendnek, ezen mulasztástól eltekinteni kész. Beismerem, hogy ezen időpont tökéletesen alkalmas lett volna arra, hogy az engedélyokmány értelmében a szerződés, illetve az engedély megszűntnek nyilvánittassék. Ez azonban akkor ki uem mondatott, valószínűleg azon nemzetgazdászati érdekeknél és szempontoknál fogva, melyek azt dictálták, hogy ezélszerűbb, és a vasút kiépítését, — akkoron nagyon óhajtott kiépítését — jobban biztosítja, ha e tekintetben elnézés gyakoroltatik. Ezt követte, t. ház, sürgetése a 30% befizetése igazolásának. Ennek az engedélyesek szintén csak nagyon későn feleltek meg; megfeleltek pedig csak részben, a mennyiben az Érsekújvártól Trencsénig terjedő vonal alaptőkéjére nézve ezt igazolták; de nem igazolták a komárom-érsekujvári vonalra nézve, azon egyszerű okból, mert nehézségek merültek fel, a komáromi vár erődítési határába benyúló részére nézve a vonalnak, a közös hadügyministerium oly feltételekhez kötvén ebez való hozzájárulását, melyek igen megterhelték volna az engedélyeseket s túlléptek volna az engedélyokmány határain; a mennyiben a Duna és Vág áthidalása és bizonyos erődítési munkálatok fölállítása követeltetett, holott az engedély-okmány ilyenekről nem intézkedett. Hosszas tárgyalások folytak e miatt, melyek eredményei jegyzőkönyvekben vannak letéve. Minden kísérlet megtéteíett a vasutépítészeti igazgatóság, a ministerium és az engedélyesek részéről arra nézve, hogy ezen kérdés tisztába hozassák ; de annyi bizonvos, hogy máig sem hozatotí tisztába, mert az Érsekújvártól számított 270. profilen túl, a vonal máig sem lett megállapítva és az érsekujvár-komáromi vonal alaptőkéjének magassága máig s^m lett meghatcírozva. Időközben az engedélyesek felterjesztették az alapszabályokat, melyek alapján egy részvénytársaság lett volna alakítandó. Ezen alapszabályokban igen természetesen a komárom-érsekujvári vonalrészre nézve nyitva maradtak az illető tételek. A ministerium igy in bianco az alapszabály-tervezetet jóváhagyhatónak nem találta és utasította az engedélyeseket, hogy ezen irányban a hiányokat egészítsék ki; s azonkívül más megjegyzések is tétettek azon alapszabály-tervezetre nézve. Annyi bizonyos, hogy ezen alapszabály-tervezet máig 25
