Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-104
101. orssrágos ülés április 2. IS79. 179 lenne megtenni Romániával szemben a szükséges intézkedéseket, és elrendelni itt a közlekedés megszüntetését, mert hisz akkor előállana mindéiféle magánérdek, melynél fogva azt tenni nem lehet-e. Az osztrák vasat-társulat követelni fogván, hogy miután magát berendezte., a megszüntetés üzletének jelentékeny kárával járna s másfelől oly üzletrelat'ókjönnének létre, melyek következtében jelentékeny nemzetközi érdekek sértetnének e megszüntetés által. (Vay van! balfelöl.) Ezeknél fogva, t. ház, én az ígért reprcssabák sikerében nem bizom ; annál kevésbé, mert hiszen a közlekedésügyi bizottságnak kormánypárti része, melj're az előttem szólott képviselő nr hivatkozott, határozta el és vetette fel a t. ház elé szóló jelentésében azt, hogy mondassék ki, miszerint ha deczember végéig a román kormány a vasutat ki nem építi, a kormány legyen köteles a háznak további elhatározás végett jelentést tenni. A közlekedési minister ur éhez hozzájárult. De még ez sem, a mit a kormánypárti többség akart, ez sem maradhatott meg. Egy másik ülésben a ministereinök ur közbenjárására ez is kitöröltetett, mert ha ki nem töröltetik — azt monda, akkor a román kamarák nem fogják elfogadni a javaslatot. De én azokat, a kik ismerik a viszonyokat Romániában, bátor vagyok kérdeni, minő tőkékkel épít Románia vaspályát? Romániának nem ugyanazon hitelezői vannak-e, a kik nekünk? Kern ugyanazon consortium adja a vasútépítéshez ott is a pénzt? Eme hitelezők, nem-e állnak az államvasut-társasággal szoros összeköttetésben ? Hihető-e tehát, hogy azok a tőkék, a melyeknek tulajdonosai az orsova-vercierovai vasútnál vannak érdekelve, a román kormányt majd arra fogják nógatni, hogy nekik a versenyt megcsinálja? {Helyeslés balfelöl.) A ministerelnök ur maga azt mondta, hogy Románia új vállalkozót kapott és minden arra mutat, hogy a vaspályának brassó-iömösi oldala is ki fog épülni. És az előttem szólt t. képviselőtársam, Pázmándy képviselő ur ezt el is hiszi. Én bátor vagyok éhez hozzátenni azt, hogy a közlekedésügyi minister ur többet mondott. Azt mondja ugyanis indokolásában, hogy ő saját közegeitől hivatalosan vette azt a tudomást. hogy épül már a brassó-tömösi vasút román része és így minden tekintetben meg lehetünk az iránt nyugtatva, hogy a romániai brassói összeköttetés létesíttetni fog. Hát engedelmet kérek, ez sem új dolog. 1876-ban, mikor a brassótömösi magyar rész kiépítésére a kormány a szükséges összegeknek a törvényhozás által való megszavazását kérte, akkor a közlekedési és a pénzügyi bizottság, tehát már a conventió megkötése után 2 és fél évvel később kérdést tett a kormányhoz, hogy mielőtt megszavazná és megszavazásra ajánlaná a háznak a brassó-tömösi vasútra vonatkozó pénz kiadását, nyilatkozzék a kormány arra nézve, hogy a vasút Románia részéről a brassói oldalon csakugyan kiépittetik-e? És ekkor a kormány, tehát már 1876-ban, egyenesen kijelentette, hogy erre nézve a megkötött és törvénybe czikkelyezett nemzetközi egyezmény elég garantiát nyújt ; és bemutatott még egy hivatalos jelentést is, melyben az mondatik. hogy a kormány informálva van az iránt, hogy a vasút nemcsak építtetik, hanem rövid idő alatt a forgalom iák is átadatik. Tehát azon biztosítás értelmében, hogy a pálya e részben a szerződésben kikötött időben román részről kiépíttetik fogadta el a bizottság a törvényjavaslatot és ajánlotta jelentésében azon törvényjavaslatot, a mely a magyar brassó-tömösi résznek államköltségen való kiépítését indítványozta, elfogadásra a háznak. Valamint pedig a magyar kormány kiküldöttei hibásan értesítették a tisztelt kormányt 1876-ban az építkezés állásáról, ugy nagyon félek tőle, hogy azon mai informatiói is hibásak, és igy azon Ígéret, a mely ma adatott ép olyan, mint a mely 1876-ban adatott. (Helyeslés balfelöl.) Nem okozom én ezért a t. kormányt, nem tartom hibásnak ezért, mert hibásan lett informálva; de megtörténhetik, hogy a kormánytól távol levő befolyások megint azt fogják eredményezni, hogy a kormány nem lesz képes igéretét teljesíteni, és a brassó-tömösi összeköttetés Románia által nem fog ki építtetni. (Ugy van! bal felöl.) T. ház! Szólanom kellene még röviden azon tarifaegyesményről. melyre t. képviselőtársam, az előadó ur is hivatkozott. De legyen szabad megjegyeznem, hogy miután magában a kiépítésben nem bízom, bővebben a tarifa egyezményről sem szólok. Csak nagyon sajátságosnak tartom mégis azt, hogy egy tarifa egyezmény, melyre hivatkozás történik, eredetben be sem mutattatik. Fel lett ugyan olvasva a bizottságban; kértem, hogy bemutattassék a háznak, de nem tétetett meg. Azonban az első felolvasásból is láttam, hogy nem a két állam egyezkedik arról, hogy minő tarifíkat fog kölcsönösen életbe léptetni, hanem egyezkedik a két Tas A tulajdonosa, az egyik tulajdonos a másikkal. Románia nem vállal garantiát, hogy a román állam meg fogja tartani Rukarest-Brassó felé azon tarifákat, melyek az orsova-vercierovai vonalon vannak. Itt csupán a román kormány mint a predeal-bukaresti vasút darab tulajdonosa azt mondja, hogy e darabon a vasút igy fogja szállítani az árúkat. De ha többet mondana is, nem sok nyomatékkal birna; hiszen tapasztaljuk, hogy itthon a saját vasutainkra sem tudunk tarifa dolgában elég befolyást gyakorolni, mert hisz itt is épen az osztrák államvasuttal állunk szemben. Ott pedig, t. i. 22*
