Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-95

95. országos ülés már«zrng 24. 187*. 11 esak saját szegény országunk legközelebbi szo­morú, s ; ralmas történetéből hozok fel néhány pontot annak jellemzésére, hogy a t. kormány felfogása szerinti ezen alkotmány mit ér nekünk, mit ér Magyarországnak. (Halljuk! Halljuk!) Mi volt törekvésünk három, illetőleg most már négy év óta? Törekvésünk volt rendezni pénzügyi viszonyainkat. A kormány eddig soha­sem vonta kétségbe a nemzet törvényhozása ellenében azt a jogot, hogy a törvényhozásnak csakugyan jogában, feladatában, kötelességében, sőt talán módjában is áll, a mi országos pénz­ügyi viszonyaink rendezése. Elfogadtuk az erre legczélszerübbnek mutatkozó utakat és módokat. Emeltük az adót határtalan magasságig; emeltük egész odáig, hogy az adófizetési képesség már­már teljes tönkremenéssel fcnyegettetett. Es meglehetős sikeresen haladtunk ezen az utón, hisz 30-, 40-, 50-, 60 millió deficitet 77-ben leszállítottak 26 millióra. Ez, t. ház, egy figye­lemre méltó jelenség, a melynek közelebbi okait és részleteit nem vizsgálom; hanem ismétlem, hogy a kormány folytonosan elismerte azt, hogy a koronával egyetértésben, a nemzet törvény­hozásának határozottan jogában van ezen opera­tióra vállalkozni és a pénzügyi rendezés nagy művét végrehajtani. Es ime neki jön most a végrehajtó hatalom absolnt korlátlan külkép­viseleti joga, annak alapján egy nemzetközi szerződés, ezen nemzetközi szerződés alapján egy európai mandátumnak nevezett oceupationalis törekvés; és a magyar törvényhozásnak összes erőfeszítése, négy évnek összes munkája meg­semmisíttetik, (ügy van! a bal- és a szélső bal­oldalon.) Még távolabb állunk most a czéltól, mint valaha, s nemcsak távolabb állunk, hanem ezen czél elérésére legnemesebb erőink megfogy­tak, s különösen ezen szerződés alapján, mely­nek elfogadása tőlünk követeltetik. Hiszen ha önök minden jogot megadnak a nemzetnek, s minden módot és hatalmat jogainak érvényesítésére; ha önök megengedik felépíttetni az ivnek két oszlopát, de az ékkövet kezökben tartják és akkor rántják ki azt, a mikor önök­nek tetszik: akkor ne beszéljenek önök van; ügy van, bal­és alkot­szélsö mányról. (Ügy baloldalon.) És mert önök eljárása ez, és mert mi ezen eljárás szentesítéséhez nem járulhatunk; és mert mi ezen berlini szerződés elfogadásában és pedig akkor lett elfogadásában, a mikor az már a korona ratifieati ójával elláttatott és végrehajta­tott a nélkül, hogy a nemzet képviselőinek hozzá­járulása előbb kikéretett volna, mi ezen törvény­javaslat elfogadásában az alkotmány ezen siilyos sérelmének szentesítését látnók: mi ezen indo­koknál fogva a törvényjavaslatot nem fogadjuk el. (Helyeslés a bal- és a szélső balfelöl.) De, t. ház, vannak nekünk más indokaink is. Nemcsak közjogi törvényeink és nemcsak alkotmányunk sérelme az, melynél fogva mi ezen törvényjavaslatot el nem fogadhatjuk. Ha ezen berlini szerződés megkötése, ratifieati ója, végrehajtásának megkezdése körül mindaz el­követtetett volna a kormány részéről, a mit a nemzet jogának valódi tisztelete, az alkotmány helyes értelmezése elkövettetni parancsol: mi ezen szerződést még akkor sem fogaduók el. Nem fogadnók el pedig azért, mert ezen szer­ződésnek a Balkán-félszigetre, s különösen az Al-Duna vidékérc és különösen Boszniára, Her­ezegoviiiára és Novi-Bazárra vonatkozó rendel­kezéseit helyeseknek, czélszeríieknek s nemzeti érdekeinkre jóknak el nem ismerhetjük. (Helyes­lés a bal- és a szélső baloldalon.) Mi azon meggyőződésben vagyunk, hogy azon rendel­kezés, a mely az orosz hatalom törekvéseivel, nem mondom, hogy teljes egyetértésben, de teljes párhuzamban a kormány részéről forcei­roztatott, hogy azon törekvések mind a jelenben ártalmasak reánk nézve, mind pedig az ország jövő virágzásának feltételeit, biztosítékait jelen­tékenyen gyengítik, sőt biztoson lerombolják. (ügy van! ügy van! a bal-és szélső baloldalon.) Mi ezen törvényjavaslat mellé csatolt berlini szerződést, a mennyiben annak rendelkezései önmagukban károsak, már ezért sem fogad­hatjuk el. Közelebbi részletekkel nem untatom a tisz­telt házat; hogy miért károsak, nem untatom azért, mert a szerződésnek ezen része már csak­ugyan itt a házban igen gyakran kifejtetett; különösen gr. Apponyi Albert t. képviselőtár­sunk egy alkalommal, — gondolom a felirati vita alkalmával — igen részletesen kifejtette; de nemcsak ő, hanem mások is itt saját pártunk részéről is. De van egy körülmény, t. ház, a mely ugy hiszem, tán nem volt annyira kifejtve; e körülmény felemlítését mégis szükségesnek tartom. (Hallju k !) A t. túloldal és hírlapjai igen sokszor emlí­tették azt, hogy Bosznia, líerezegovina és Novi­Bazár, — mert fájdalom, ugy látszik, hogy most már egészen közepén járunk azon országútnak, a mely Novi-Bazár felé vezet, — igen gyakran említették azt, hogy szükséges volt nekünk ezen mívelet azért is, hogy mi stratégiai, hadtani biztos állást nyerjünk a Balkán-félsziget azon részén. S Éber Nándor t. képviselőtársam egy­kor a stratégiai tudomány magaslatáról magya­rázta meg nekünk, hogy miért volt szükséges katonai szempontból azon részeket elfoglalni. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy én is nagy súlyt fektetek arra, a mennyiben határainkat előnyös stratégiai pontok elfoglalásával biztosíthatjuk; rután az ide vezető politika a nemzet jövőjé­9*

Next

/
Thumbnails
Contents