Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-95

•10 !)S. országos filét márczini 24. 18Í9. melyeket nem csak a nemzeteknek, hanem Széchenyi István szavaival élve „az istennek sincs hatal­mában megváltoztatni, ha joga van önöknek tényekkel ide állani: akkor én 8 — 10 egyes halandó ember felelősségére vonásában garantiát a nemzeti jogokra nézve, védelmet e jogokra és a jövőre nézve is alkotmányos biztosítékot nem látok. (Helyeslés a szélső balon) De önök, t. mi­nisíer urak, ugy fogják fel a dolgot, hogy el­ismerik azt, hogy Magyarországnak van alkot­mányossága a nemzetközi kérdések körül is, de csak a posteriori, ugy a mint azt a t. központi előadó ur is kifejezte. Én nem tudom, t. ház, hogy utólagos alkotmányosság felett mit értünk a jelen eset­ben. De nem tehetek róla., akkor, mikor a berlini szerződés és annak végrehajtása és a boszniai és herczegovinai expeditió előttem áll, és mikor én mindezzel összeköttetésben a t. kormány és annak támogatói részéről azt hallom hangsúlyozni, hogy utólag nekünk jogukban áll megvizsgálni, hogy helyesen, vagy helytelenül történt-e mindez és helyeslésünket vagy helytelenítésünket utólag kifejezhetjük a kormány irányában ; nekem, vala­hányszor ez történik, mindig eszembe jutnak azon mágusok, a kik előbb leölik az áldozati barmot és csak utólag vizsgálják meg, hogy az méltó volt-e az áldozatra, egészséges volt-e az áldozati barom, és akkor azután a kik az áldozati barmot jónak találták, a jó falatokat felfalatozzák, és a nép­nek is, mely ott áll az oltár körül, oda dobnak egy-egy konczot. [Helyeslés a szélső balon.) Az a posteriori alkotmány, mint önök magyarázzák, épen olyan, mint a mágusoknak ezen eljárása. [Igaz ! ügy van! a szélső balon.) De, t. ház, én megvallom, egy oly tüne­ményt látok magam előtt ezen egész berlini szer­ződésnél, a kormány egész keleti politikájánál, a melynek párját én legalább az alkotmányos népek történetében nem látom és nem láttam soha. Mi önöknek, t. minister urak ezen utólagos alkot­mányossága ? Miben áll az? Mi annak a lényege? Mi abban az a nagy dolog, a miben az minden más dologtól különbözik? Menjünk vissza, menjünk végig igen röviden, csak jelezve, rámutatva az eseményekre, miként fejlődött ki önöknél ez az alkotmány ? Önök minister urak, ugy itt, mint a Lajthán tul Ausztriában, először határozottan eltagadták, hogy mi Boszniát és Herczegovinát occupálni akarjuk. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Eltagadták határozottan; pedig már akkor előkészítették ezen tényeket. Azután pénzt kértek a törvényhozástól, de nem Bosznia és Hercze­govina occupatiójára, hanem G-alliczia és Erdély megerősítésére. Azután, mikor a pénz megvolt, akkor az occupatiót valósággal végrehajtották. Mikor a végrehajtás megvolt, akkor a közös külügy minister Andrássy Gyula gróf ur a delega­tiók előtt talált hozzá és fejtett ki igen helyesek­nek tetsző indokokat, a melyek előzőleg meg nem voltak és csak azután utólag fedeztettek fel, azután utólag gyártattak. De miután már most az egész keleti kérdés lefolyása ellenkezett az indokokkal, tehát gyár­tani kellett egészen új történetet, a mi nem tör­tént ugy egyáltal ín soha; de a minek mégis elő kellett adatni a delegatióban és a törvény­hozásban, hogy e történet helyesnek tüntesse fel az indokokat, az indokok az occupatiót; az occupatió a pénzt, a pénz és elfoglalás pedig indokolják végre az occupatió tagadását. Es mikor már mindez megtörtént, mikor — hogy ismételjem — eltagadták az occupatiót; mikor pénzt kaptak bár más czím alatt; mikor végre­hajtották az occupatiót: akkor fedeztek fel indo­kokat, gyártottak históriát, s csináltak hozza alkotmányt és közjogi törvényeket. (Ig-z! Ugy van! a szélső balon és egyesült ellenzéken.) Ez, t, képviselőház, a jelen kormaidnak alkotmányos nézete. (Derültség bal felöl.) Ezen az utón fej­lődött ki az a tan, a mely hirdettetett akkor, mikor ezen törvényjavaslat ugy, a mint az előt­tünk fekszik, ide hozatott. (Ugy van! balfelöl.) Tagadni a tényeket, elkövetni azokat, azután indokokat fedezni fel, hsitoriát hamisítani és új alkotmányt gyártani hozzá. (Nagy zaj.) Ez az önök a posteriori alkotmánya, (Ugy van! a szélső baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) De ha ez igy van, t. ház, akkor én azt kérdem, miben áll, menynyit ér, mennyit nyom a mi alkotmányos jogunk? Vájjon akkor mi annak a czélja, hogy mi itt 444-en összejövünk nagy költséggel; hogy mi népeinknek nagy fáraszt'lsával egy egész választási hadjáratot, a boszniai hadjárattal párhuzamosan egy időben végig vezetünk; és éveken át itt töltjük az időt az állani ki icsíár terhére, s itt költjük a pénzt. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Es miért nevezzük mi magunkat parlament­nek és miért beszélünk alkotmányról, (Igaz ! Ugy van! a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) miért beszélünk mi arról, hogy mi a nemzet Jogait és érdekeit megvédelmezzük; hogy mi a nemzet jelenét a károsodásoktól meg fogjuk óvni, és hogy jövőjéről és jólétéről gondoskodni fogunk az ipar, a kereskedelem terén és mindenféle téren? Mi ennek a jelentősége? Mit ér mindez, t. ház, ha a végrehajtó hatalom külképviseleti és nemzetközi szerződéskötési joga absolut, és hogy, miként a központi előadó ur kifejtette, még absolut az a joga is, hogy a törvényhozás bele­egyezésének egyáltalán fel sem vevésével, azon szerződéseket előzetesen végrehajtja? Bocsánatot kérek, én nagy elméletekbe és elméleti fejtegetésekbe nem bocsátkozom. Én

Next

/
Thumbnails
Contents