Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-103
108. országos ülés Április 1. 1379. 161 tásának adott kifejezést: hozzak be az állami administratiót a közigazgatás terén is. Nem hinném, hogy valaki kétségbe vonhatná azon állításomnak helyességét, miszerint a jó kormányzatnak egyik elengedhetlen alapfeltételét képezi: az országnak közigazgatási, jogszolgáltatási, pénzügyi, hadkiegészítési, hatósági kerületkörökre való helyes, czélszerű s egybevágó felosztása. Nem anomalia-e az, hogy egyik megye a Marostól Szerbiáig lenyúlik — beillenék egy kis országnak, --a másik meg alig egy pár négyszögmértföldnyi területet foglal magában? Nem anomalia-e az, hogy némely megyében 3—-4 törvényszék van felállítva, a másikban pedig egy sincs? Nem anomalia-e az, hogy ugyanegy község lakosai közigazgatási, jogszolgáltatási, pénzügyi administratió tekintetében három, és pedig egymástól még távol is eső székhelyekre vannak utalva ? Nem akarom ezen anomáliák számának, szóval az e tekintetben létező visszásságok sajnos következményeinek részletes felsorolásával a t. képviselőháznak már különben is nagy mérvben igénybe vett becses türelmét fárasztani, s csupán annak kijelentésére szorítkozom, hogy ezen anomáliák orvoslását a nép hangosan követeli. Ámde ninesenek-e önök mindannyian meggyőződve a felől, hogy a gyökeres orvoslást egyedül és csupán municipalis rendszerünk teszi lehetetlenné? Kérdem, hogy hol van az a minister, ki a kezdeményezés és keresztülhajtás elég bátorságával birna a fennálló mnnicipalis rendszer fenntartása mellett Magyarországnak tisztán a kormányzat czéljainak és czélszerüségének és csupán a közérdeknek megfelelő hatósági íerületkörökre való beosztására? Hiszen a tapasztalás megtanított, hogy aa ily kísérletnek azonnal szárnyát szegné egyrészről az úgynevezett befolyásos családok egyéni és családi érdeke, másrészről pedig az ethnograpbiai helyzet oly vidékeken, a hol a magyar elem kisebbségben van. Én tehát már ezen leküzdhetlen akadályok miatt is ellene vagyok a municipalis rendszernek. De ellene vagyok, hogy egyebet ne említsek, azért is, mert úgy vagyok meggyőződve, hogy a megyék, melyek úgy a szélső bal, mint az egyesült ellenzék némely tagjai által a régi hatalomkörrel kívántatnának felruháztatni, addig, mig azoknak közönségét kizárólag csupán a testben és lélekben magyar nemesség képezte, alkotmányunknak védbástyái voltak ugyan: de ma sok helyütt szinterévé váltak a nemzetiségi torzsalkodásoknak ; fajgyűlölet dühöng kebelökben, s mint Grrünwald Béla barátom oly szépen kifejté, KÍPVH. NAPLÓ 1878—81. V. KÖTET. nemzeti érdekeinket veszélyeztetik, vagy legalább is államunkat nemzeti irányú szabad fejlődésében akadályozzák. Én is oly vidéknek vagyok lakosa és képviselője, hol 5 nemzetiség él egymás mellett, s jóllehet választóim teljesen meg vannak multamnál fogva győződve a felől, hogy inindannyijokat egyaránt testvéri szeretettel ölelem keblemre: jóllehet meg vannak győződve afelől, hogy azon igéretemet, melyhez képest minden erőmből törekedő leszek odahatni, hogy a különféle nemzetiségek által lakott vidékeken oly bírák, hivatalnokok s hatósági közegek alkalmaztassanak, kik az illetőit nyelvét értik és beszélik, meg is tartom; jóllehet meg vagyok győződve a felől, hogy választóira jól tudják, miszerint én nekik oly jólétet kívánok lelkem bensejéből, hogy üdvöket e haza határain kivül ne keressék, kívülről ne várják; oly boldogságot kívánok, hogy a municipiumok ügyesen felhasznált palástja alatt az államnak testétől elszakadási vágynak kajánul elhintett magvai kebelükben fogékony talajra ne találhassanak: mindamellett, miután én Grüuwald Béla barátom beszédét ismételve általában dicsőítettem, nehogy félreértésre adjak alkalmat, kötelességemnek tartom itt e házban, az ország színe előtt ünnepélyesen kinyilatkoztatni, hogy én nem intendálom a magyar fajnak olyatén preponderantiáját, a mely a többi nemzetiségeknek törvényben is biztosított egyenjogúságát alterálhatná, hanem intentióm csak odáig terjed, hogy hazánk őseinktől öröklött határait a politikai magyar nemzet számára megőrizzük, államéletünket úgy consolidáljuk, hogy abban a magyar fajnak a többi nemzetiségek között, mint primus inter pares fennmaradása örök időkre biztosítva legyen. (Helyeslés a jobboldalon.) Hogy azonbau ezen intentióm teljesedésbe jöjjön, arról gondoskodni elsőrangú kötelességemnek tartom. Nem mondom, hogy e czél elérésére kizárólag az állami közig, administratió elégséges volna, de mint a czélt nagymérvben elősegítő eszközt, a hátrányosnak bizonyult municipalis rendszer elvetésével meghonosítandónak tartom. IJárday barátom különben is kimutatta, hogy ez olcsóbba kerülne, mint a municipalis k. i. rendszer. Örömmel tapasztaltam, hogy Grüuwald és Dárday nézetét helyeslik igen sokan ez oldalon, sőt maga a kormányelnök sem zárkózik el mereven az eszme valósítása elől. De lássuk, mit mondanak az egyesült ellenzék vezérszónokai. Lichtenstein képviselő ur helyesli ugyan nevezett barátaimnak eszméit, de a kérdésen azzal siklik át, hogy anuak megoldásához szerinte kedvezőbb budgetviszonyok kellenek. 21