Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-103

158 103. országos ül#& április 1. 1879. lökjék, vessék el magoktól az emberi gyarlóságegyik rút tényezőjét, az önzést .... {Mozgás a szélső baloldalon) Különösen Degré Alajos képviselő urat kérem, legyen szives engem meghallgatni [Helyeslés jobbfelöl. Halljuk!) .... mert ezen kutforrásból származik és születik a kevélység, mely magát kiválóan mindenre képesnek hiszi; ezen kutforrásból származik és születik az irigység, mely maga mellett, más érdemet nem tűr; ezen kutforrásból származik és születik a politikai czivódás, önfejűség, pártoskodás, és minden közérdekű vállalatnak meghiúsulása. Értsük meg tehát egymást! Biztosítom a t. ellenzéket, hogy mi ugyanazt akarjuk, a mit önök és önök azt, a mit mi akarunk ; közttünk csak az a különbség van, hogy különböző utón járunk, a ezél azonban mindnyájunknál egy, mindnyájunknak szent, t. i. a haza boldogítása, felvirágzása és a nép jóléte! Önök oly nagyon, mondhatnám túlfeszített erővel törnek a kormány ellen s ellenünk, kik a kormánypárton vagyunk ; és vájjon miért? Erre a felelet könnyű, mert a fennálló törvények és nem önök szerint kormányoztatik ; azonban feltéve, de meg nem engedve, hogy holnap önök foglalják el az önök által oly annyira ostromolt kecsegtető veres bársonyszékeket, ugyan mi lesz akkor ? No már ezen kérdésre én nem felelek, megfelelt erre már tavaly az igen t. horvát képviselő Mihajlovics ur, ki azt monda : a személyek meg fognának változni, de a politika soha. Az én reflexióim pedig erre az : ha a mi kormányunk képes volna az európai politikának ellent állani, akkor mi Európában dictatori szerepet játszhatnánk, hogy ez pedig nem ugy van, azt mindenki igen jól tudja. Ha azonban tudnak újabb vagy jobb tanácsot adui, halljuk ! A jó tanács legolcsóbb, kérjük azt! Adjanak tehát új politikai physicát, új politikai morált, áj politikai naptárt, mely ha jobb a miénknél, mi azt egész készséggel, egész odaadással elfogadjuk : ha azonban nem jobb, a hogy nincsen is, akkor jó lesz hozzánk simulni, velünk tartani, kik a tiszta hazafiságban egy hajszál, egy gondolattal sem állunk önöknél lejebb! Ujabb és jobb rendszert! újabb és jobb törvényeket behozni és alkotni, úgy hiszem, mindnyájunknak minden pártkülönbség nélkül legforróbb óhaja, legmelegebb kívánalma, — újabb, súlyosabb terhet, újabb, súlyosabb, felemeltebb adót, úgy hiszem, közttünk senki sem akar, senki sem kivan; én legalább nem! Mert nagyon félek attól, hogy a nép nem bírván el a súlyosabb terhet, ugyanazt fogná a kormánynak fülébe súgni, a mit egy ázsiai szónok Marcus Antoniusnak, ki a népet zsarolta, szemébe mondott, a midőn igy szólott hozzá: „ha megkettőztetted az adót, kettőztesd meg minden évben a tavasat, a nyarat és j az őszt, mert különben mi tovább ily felemelt adót többé néked nem fizethetünk." Nálunk a kormány zsaroi épen nem vádolható, mert a mi a törvények alapján történik, az nem zsarolás. Én tehát az általam felsorolt és fel nem sorolt bajainknak, — melyek már hosszú évek során az ország testén és szívén rágódnak és már-már megsemmisítéssel fenyegetnek — okát nem a kormányférfiakban, nem a ministeriumnál keresem, mert hiszen ők nem zsarnokai, hanem csak őrei a törvénynek, kik velünk együtt tiszteletben taríják a törvény sérthetlen szentségét és bármennyire álljaoakis az európai politika pressiója alatt, meg vagyok én arról győződve, hogy nekik, — halhatlan emlékű gróf Széchenyi mondása szerint — mindenkor, mindenben és mindenütt „legszentebb a haza" !!! Én a mostani kormány iránt teljes bizalommal viseltetvén, a roszakaratnak minden szándékát a ministeriumnál határozottan kizárom; de más tekintetben nincsen semmi okom kárhoztató Ítéletet mondani azok felett, kiket tel jes éltükben mindig becsületes embereknek tartottam, kiknek becsületessségük és hazafiságuk nekik oly drága kincs, mint édes mindnyájunknak ; mely kincscsel az országnak, a nemzetnek nemcsak nem akarnak ártani, hanem igenis a leghazafiasabb jóakarattal használni, megszavazom az appropriatiót. (Helyeslés jobbfelöl.) Csanády Sándor: T. képviselőház! Az 1867. évi közösügyes kiegyezkedés mily káros hatással van hazánkra, nemzetünkre ép úgy szellemi és közerkölcsiségi, mint anyagi tekintetben, . ezt nem czélom ez alkalommal bővebben bizonyítani, mert hiszen bebizonyította az élet, bebizonyította , a tapasztalás, miután a közösügyes 12 év alatt koldussá lett a nemzet, ä nép, s a tönkrejutás szélére taszíttatott az állam; közerkölcsiségi tekintetben annyira sülyedt, miszerint Tisza Kálmán ur, a ki az 1867-ik évi közösügyes kiegyezkedést a nemzetre nézve károsnak, vészthozónak, sőt átkosnak is mondta, mai nap az általa kárhoztatott közösügyes alapon, mint ministerelnök működik a haza, a nemzet megsemmisítésére, tönkrejuttatására; a közösílgyek pajzsai alatt ezreit gyilkoltatta le honfitársainknak Boszniában és Herczegovinában, most az előttünk levő törvényjavaslat által 9.420,000 irtokat akar megszavaztatni a nemzet kárára, a nemzet terhére. Mi, t. ház, a közjogi ellenzék tagjai, valamint a múltban nem szavaztunk meg költséget a közösügyes alapon álló kormányok részére, annyival inkább nem szavazzuk azt meg a jeleidegi kormánynak, mert miután a jelenlegi kormány három évi működése alatt több haza- és nemzetellenes bűnöket követett el, mint az összes volt közösügyi kormányok. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban még a részletes tárgya-