Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-95
95. országos tttés máreztiis 84. 1879. i jogában áll a koronának — természetesen az ő tanácsosai közvetítésével — a nemzetközi szerződéseket megkötni, még akkor is megkötni, ha azok az ország terheltetésével járnak és azon, az ország terheltetését maguk után vonó szerződések még akkor is hatályosak, ha azokat országok képviselete jóvá nem hagyja, sőt érvényesek akkor is, ha az ország képviselete azok ellen nyilatkozott. Miután az osztrák kormány ezt a jogtételt felállította, tovább is vezette azt, mondván: ha a koronának joga vau szerződéseket kötni, joga van azokat végre is hajtani; ha a korona a szerződéseket végrehajthatja, akkor teljesen jogában állott Boszniát és Herczegovinát oecupálni és ha teljesen jogában volt oecupálni, akkor teljes jog';ban állott azokat admi vistrálni; az admini- j stratio alapján anneetálni és az annexio alapján — tovább nem vezette az osztrák kor- ! mány a hivatalos enunciatiót, hanem fájdalom, | mi saját történelmünkből még nagyon szomorúan j tovább vezethetjük ezt a kérdést. (Zajos tetszés a \ szélső baloldalon.) Ha a koronának a nemzet képviselete jóváhagyása nélkül, ha a korona végrehajtó hatalmának az országgyűlés tiltakozása ellenére, joga van diplomatiai, külpolitikai, nemzetközi szerződéseket kötni; annak alapján tartományokat erőhatalommal oecupálni, az oceupatió czímén administrálni, az administratio czímén I anneetálni, és az aimexio czímén ránk had ;- és I pénzügyi terheket róni és a nemzet alkotmányos képviseletén és ellenőrzésén kivül országokat kormányozni: akkor, t. ház, ismédlődhétnek azon jelenetek, melyek megtörténtek 1848-ban — épen 31 évvel ezelőtt, a mikor a korona végrehajtó hatalma az ekként oeeupált, administrált, annec- , tilt és kezelt határőrvidéki terület lakosságát a magyar faj, a magyar nemzet önállása, a magyar állami existentia és a magyar alkotmány ellen fegyveresen ide vezérletté. {Élénk helyedéi b alfélül.) Idáig az osztrák minvster nem vezette le a dolgot, mert nem volt opportunus levezetni; de nekünk gondolnunk kell arra, t. ház, hogy a mily jogalapon azon hatalom gyakoroltatik a nemzeti képviselet mellőzésével : ugyanazon fictiv jogalapon — mert jognak nem ismerem el — ép úgy hatalmi úton bekövetkezhetik azon eset, a mely már fájdalom, bekövetkezett 1848-ban, hogy a mi erőnkkel, a mi pénz- és hadi erőnkkel, a, mi nemzetünk fiainak vérével szereztetnek új tartományok; a mi pénzünkön, a mi anyagi terheltetésünkkel neveltetnek fel idegen népek és iskoláztatlak katonai fegyelem alá, hogy egykor majd, a mikor tetszik és szükség lesz rá, azok ellenünk felhasználtassanak. (Helyeslés balfelöl. Mozgás jobbfelbí.) Itt eszembe jut a központi előadó ur egy KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. V. KÖTET. nyilatkozata, s lehetetlen azt utánna nem ismételni. Nem fogok azon nyilatkozat ellen argumentumokkal fellépni, hanem azt hiszem, hogy a t. központi előadó ur megengedi, hogy azon nyilatkozatát szórói-szóra ismételjem. Azt mondta a t. előadó ur: „ Az olynemű nemzetközi szerződések, a minő a berlini szerződés, csak részbeni vagy egészbein effectuálásuk után jöhetnek a törvényhozás elé — és indokul azt mondta, — hogy ha azon szerződések előbb hozatnának a törvényhozás elé, gyakran azon szerződések létrejötte és az ezen szerződések által kitűzött cxélok is veszélyeztetnének." Ismétlem, hogy a t. előadó ur azt mondta, hogy csak effectuálásuk után jöhetnek ilyen nemzetközi szerződések a törvényhozás elé. Rögtön ezután, talán alig egy perez múlva azt mondta, hogy : „a törvényhozás ezen szerződések végrehajtásához szükséges eszközök megadása vagy megvonása által gyakorolhatja a maga hatalmát." (Derültség a szélső balon) No már bocsánatot kérek, hä csak végrehajtásuk után jöhetnek ezen szerződések a törvényhozás elé, és a törvényhozásnak csak annyi joga van, hogy a szükséges eszközöket vagy megadja, vagy megtagadja, ha ez ä központi előadó ur nézete, és ha fájdalom, ez a többség nézete is : akkor ez a szó teljes értelmében absurdum nemcsak nyelvtanilag, hanem közjogilag is. (ügy van! a. szélsőbalon.) És épen azért, mert ezen nézet ilyen, az ellen további argumentumokat felhozni nem tartom szükségesnek. (Helyeslés a szélső balon.) T. képviselőház! Afelett különbözők lehetnek itt a t. ház kebelében a nézetek, hogy vájjon a mi alkotmányos törvényeink szerint, vagy helyesebben mondva, a mi alkotmányunkat szabályozó törvényeink szerint, mi joga van a magyar törvényhozásnak ; s a mi jog biztosítva van, minő formában van az a mi törvénytárunkban biztosítva: egy dolog azonban bizonyos, az t. i., hogy a törvény világosan kimondja, hogy a külpolitikai, a nemzetközi szerződések kötése és az azok végrehajtására vonatkozó összes teendők, a magyar kormány egyetértésével és beleegyezésével eszközlendők. Nem kétlem én azt, t. ház, hogy a berlini szerződésbe a t. kormány beleegyezett, hogy ahhoz megegyezésével hozzájárult. Nem arról kívánok szólani, hanem arra nézve, hogy bármiként méltóztatnak a minister urak magyarázni Magyarország közjogi jogosultságát, annyi bizonyos: hogy a. magyar parlament felelőssége világosan maga után vonja azt, hogy a nemzetközi szerződések és egyáltalában a nagy kérdések necsak mint fait acompli-k hozassanak a törvényhozás elé, mert ha igy van : akkor én az önök felelősségére nem fektetek semmi súlyt. Mikor önök olyan tényekkel állanak elő, a 2