Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-100
100. országos ülés niárcüius 29. 1879. 139 ségbe kaptam. Ez való. De magamévá teszem és tettem, mert meggyőződésem szerint annak lényege egy törvényes intézkedéssel sincs összeütközésben s teljesen megegyez az 1876: VI. t. ez. szellemével. Baross Gábor képviselő ur felhozta azt, hogy mily módon jutott bele az 1876: VI. t. ez. 58. §-ának c) pontjába azon kifejezés, hogy az alispánnak magánosok ügyeiben hozott és a törvény értelmében fellebezhető ügyei a közigazgatási bizottság elébe felebbezhetők. Nagyon sokszor igen élénk világot vet egyes törvények alkotása, genesisének megállapítása arra, hogy mikép értendő a törvény; azt hiszem azonban, hogy itt oly határozott, tiszta és világos az intézkedés, hogy azt tovább támogatni és magyarázni alig szükséges. Midőn az 1870 : XLII. t. ez. megalkottatott, melyre Baross Gábor képviselő ur hivatkozott, még nem volt meg az ipartörvénjr, mert az 1872-ben alkottatott; tehát azért, mert ezek az ügyek, mint iparügyek csak 1872-ben jöttek az alispánnak hatáskörébe, ennélfogva az 1876. évi törvényezikk, a legnagyobb általánosságban mondja ki, hogy a magánosok ügyében hozott ítéletei az alispánnak a központi bizottsághoz felebbezendők, az iparügyekre nézve nem volna érvényes, és az állíttatik, hogy miután Budapest fővárosát illetőleg külön törvények intézkednek annak beligazgatásáról és közigazgatásának hatásköréről és ez nincs megváltoztatva az 1876: évi VI. t. ez. által, ennélfogva az illető t. ez. intézkedései nem volnának a fővárosra alkalmazandók. Én azt nem fogadhatom el. Királyi Pál képviselő ur idézte az 1876: évi VI. t. ez. 84. §-át, a melyben specialiter hivatkozás van a megyékről szóló 1870. évi XLII. f és a községekről szóló 1871. évi XVIII. t. cz.-ekre, és azt mondja, hogy a községi terhekről, miután nincs megemlítve a főváros rendezéséről szóló törvény, ez érv arra nézve, hogy ezt nem akarta módosítani. De kérem alásan, az 1876. évi VI. t. ez.-nek 84. §. ezt mondja: „Ezen törvény életbeléptetésével az 1870: XLII., az 1871 : XVIIL, s általában minden törvénynek, kormányrendeletnek vagy törvényhatósági szabályrendeletnek és határozatnak ellenkező szabván yai hatályon kívül helyeztetnek." Mondom, feltéve, de meg nem engedve, ha feledékenységből maradt volna is ki, akkor sem lehetne azt mondani, hogy ezen most kiadott rendeletek nem volnának a törvény szavaival és a törvény szellemével megegyeztethető'k. Legfeljebb azt lehetne mondani, hogy kár, hogy nem igy van; de azt, hogy az a törvény szavaival, szellemével és intentiójával megegyez, hogy jelentékenyl munkakörrel állította fel a közigazgatási bizottságokat, azt merem mondani. Thaly Kálmán képviselő ur tévedésben van, midőn bizonyos teendőket, melyek a közigazgatási bizottságok hatásköréből kivétettek, felemlít és nevezetesen hivatkozik arra, hogy az 1876. évi XIV. t. ez. 4. §-a által — ez az egészségügyi törvény, — minden rendőri egészségügyi kérdések kivétettek és Királyi Pál képviselő ur hivatkozik arra, hogy nem vonatkozhatik általán véve az ipari kérdésekre a közigazgatási bizottságról szóló törvény, mivel nincsenek elősorolva az ipartörvénynek illető §§ ai, gondolom, a 13—40. szakaszig bezárólag, miután nem volnának specifiee megnevezve, tehát ennélfogva nem tartózhatnának a közigazgatási bizottság hatáskörébe. Méltóztassék azonban figyelni arra, hogy a közigazgatási bizottságoknak sok mindenféle más teendőik vaunak, melyek explicite, nincsenek ugyan benne a törvényben, de implicite benne vannak. Teszem a regale kihágási kérdésekben, illetékesnek ismerték ezt a közigazgatási bizottságok és ezek tényleg ítéltek is e kérdésekben. Kétséget nem szenved az, hogy a felfogás különböző volt az ország különböző városaiban; ne méltóztassanak azonban hinni azt, hogy mindenütt idegenkedtek attól, hogy a közigazgatási bizottságok hatásköre az iparkérdésekre is kiterjesztessék; hanem akkor, mikor volt több oly kérvény, mely ez ellen nyilatkozott, mint pl. Budapest főváros hatósága, az iparkamara, s más törvényhatóságok, voltak egyszersmind más törvényhatóságok, a melyek azt kérték, hogy ne vétessenek ki ez ügyek a közigazgatási bizottság hatásköréből, mert a törvény egyenes szavai szerint is oda kell tartozniok és ők is kívánják. Hoffmann képviselő ur, azt gondolom, hogy nem egészen szerenesésen választott analógia nyomán kívánja az illetékességet nem a ministerium útján, hanem egyenesen a törvényhozás által megállapittatni. A legkevésbbé vonom kétségbe azt, hogy a törvénynek magyarázatára nézve csak a törvényhozó hatalom maga, mint olyan, illetékes; de minden egyes illetékességi kérdést külön-külön a törvényhozás elé hozni oly ügyekben is, a melyek a közigazgatás hatáskörébe tartoznak, azt gondolom, czélirányos nem volna. Nem tartom szükségesnek minden apró megjegyzésre nézve saját ellenészrevételeimet megtenni; csak egyszerűen kijelentem, hogy én határozottan azon meggyőződésben voltam és vagyok, hogy a törvénynek nemcsak egyetlen szavával nincs ellentétben a ministeruek c tekintetben Budapest városához intézett rendelete, hanem a közigazgatási bizottságokról szóló törvénynek mind szavával, mind szellemével megegyez. A mi azt illeti, hogy mennyiben helyes, vagy mennyiben nem helyes e törvény, meglehet, hogy e tekintetben a t. 18*
