Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-100
1 40 100. országos ülés iriárcEms 29. 187». képviselő urnak más nézete van. Az elébb Baross képviselő uris kijelentette, hogy neki nem tetszik. A ministerelnök ur már kijelentette azt, hogy épen specialiter a Budapest fővárosi közigazgatási bizottság hatáskörét illetőleg, folynak bizonyos tárgyalások. Méltóztatnak egyszersmind mindnyájan tudni azt, hogy rövid időn mind az ipartörvény revisióját illetőleg, miud pedig a közigazgatási bíróságok felállítását illetőleg, előterjesztések fognak a képviselőház elé terjesztetni. Azt hiszem, sokkal inkább helyén lesz ezen ügyet akkor itt alaposan megvitatva, elintézni, s erre nézve a megbeszélés és tanácskozás után határozatot hozni, mint hogy előlegesen kikapva e kérdést, most tétessék vita tárgyává és intéztessék el. (Helyeslés jobbjelöl.) Kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság véleményét elfogadni. (Helyeslés jobbJeläl.) Szederkényi Nándor: T. ház! Először is kötelességem felszólalni azért, mert a t. előadó ur igen hangsúlyozta azt, hogy ezen felszólalás és a ministeri intézkedés elleni petitió tulajdonképen az önkormányzat elvei ellen szól. Nekem a magam részéről határozottan ki kell nyilatkoztatnom, hogy a t. előadó ur e tekintetben nagyon téves nézetben van. De a ministerelnök ur felszólalására, ml a törvény magyarázatát illeti, tartozom némi anomáliák felhozásával és annak kimutatásával, hogy a ministerelnök ur magyarázata nem áll. Azt mondja a ministerelnök ur, hogy az 1876. törvény értelmében síz alispánoknak magánosok ügyeiben hozott és a törvényértelmében fellebezhető határozatai a törvény értelmében utaltattak oda. Tehát a ministerelnök ur az iparügyet teljesen magánügynek tekinti. Ez pedig nem áll ; az ipar nem magánügy s épen azért ez ügyet külön törvény tárgyalja és mikor iparügyekről van szó, mindig külön törvény intézkedik ez iránt. Ott van a közegészség iránt hozott törvény. Ez azt mondja, hogy első fokúkg bíráskodik a szolgabíró, másodfokúlag az alispán és harmad fokúlag bíráskodik a belügyim nister, pedig a közegészségügyi törvények is, a mennyiben egyesek érintetnek, magánügy és mégis, mert a közegészségi ügy, ha bár magánügyet érint, mégsem tisztán magánügy. E törvényre is tehát az intézkedésnek ugy kellene szólani, hogy a belügyministertől a közigazgatási bizottsághoz utasittatik; ez nem történt, ez a törvény ellenére van. En elfogadom Királyi Pál képviselőtársam indítványát. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! A mint jelezni bátor voltam, e kérdésnek két oldala van; egyik, hogy törvényes-e a rendelet s ebben álláspontomat határozottan fenntartom a Szederkényi képviselő ur által felhozottak daczára is. Fentartom pedig azért, mert itt nagy különbség van, és ez a nagy különbség abban áll, hogy a közigazgatási bizottságok hatásköréből szóló törvény később keletkezett, mint az iparügyekről szóló. Tehát midőn azt mondja a törvény, hogy az ezzel ellenkező határozmányai minden előbbi törvénynek megváltoztatnak: ez az ipartörvényre is kiterjedt; de természetesen nem terjedhet ki a közegészségi törvényre, a mely újabb törvény, mint a közigazgatási bizottságokról szóló. Azt csak még is be kell látnia egy törvényhozónak, hogy ez igen nagy különbséget tesz a két törvényre nézve. Itt tehát semmiféle analógia a dologból nem vonható. Azt mondja a képviselő ur, hogy az iparügy nem magánügy. Hiszen ha igy vesszük, egészben véve bizony nem magánügy; de alig van magános embernek oly ügye, mely ha nem épen bizonyos concret esetet, hanem magában az egészségügyet veszszük, magánügy volna; de minden ily kérdésnél merülnek fel coneret esetek, melyek azt magánügygyé teszik. E részben is tehát kivétel nincs. A törvényesség szempontjából —• ismétlem, — fenntartom álláspontomat és igen kérem a t. házat, hogy miután a kormány eljárása határozottan törvényes, a kérvényi bizottság véleményét elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) De vau egy másik szempontja a dolognak, és ugy látszik, Királyi Pál képviselő ur indítványa ezt kívánja érinteni és ez az, hogy fontoltassék meg, vájjon jövőre miként kelljen eljárni ez ügyekben? Az ellen t. ház, hogy e kérdés megfontoltassék, részemről, ismétlem, nincs kifogásom; ha tehát méltóztatik megengedni, bátor leszek, egyetértve a kereskedelmi minister úrral, i a beadott két indítvány helyett a következő határozati javaslatot benyújtani, (olvassa): A minister fenhivatkozott rendelete a törvénynyel megegyező lévén, kifogás alá nem eshetik; tekintettel azonban az ügy fontosságára, a kérvény a ministeriumnak kiadatik, hogy az ipar rendezéséről és a közigazgatási bizottságok hatásköréről szóló törvényczikkeknek az illetékességre vonatkozó egyes §§-ait bírálat alá vévén, a szükségesnek mutatkozó változtatások iránt javaslatot terjeszszen elő". (Elfogadjuk! jobb felöl.) Elég van téve a törvényesség szempontjának, elég van téve a jövőt illetőleg Királyi Pál képviselő ur kívánságának is. Horváth Gyula jegyző (olvassa a ministerelnök módosítását.) Királyi Pál: T. ház! (Zaj. Nem szólhat!) Elnök: Mi végett kivan a t. képviselő ur szólani, mert érdemlegesen másodszor szólani nem lehet. (Halljuk! Halljuk!) Királyi Pál: A ministerelnök ur egy indítványt volt szíves beterjeszteni, mely indít_-•*'
