Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-82
tó. országos üléo márCKiuä 10.1879. 89 Antal Gyula jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság véleményét, mely szerint a girálí-szvidniki hadászati ut kiépítésére előirányzott 26,000frt megtagadtassák). Elnök: Fel fog olvastatni Hedry képviselő ur indítványa. Baross Gábor jegyző (olvassa az indítványt). Elnök: Először is a péuzügyi bizottságjavaslatát fogom szavazás alá bocsátani és ha ez elfogadtatik, akkor az elleuiudítváuy elesik. (Helyeslés.) Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a pénzügyi bizottság felolvasott javaslatát elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak felállaui! (Megtörténik.) A pénzügyi bizottság javaslata elfogadtatik, ennél fogva az ellenindítvány mellőzve van. Antal Gyula jegyző (olvassa): A törvényhatóságoknak hadászatilag fontos utak és hidak fenntartására 180,000 forint. Elnök: A 26. lapon 5. számú tétel alatt törvényhatóságoknak hadászatilag fontos utak és hidak fentartására 180,000 forint szavaztatik meg. Antal Gyula jegyző (olvassa): HorvátSzlavonország. A Kondija hegyen keresztül vezetendő és az eszék-vaüiczi és bektez-lipiki állaniutakat összekötő kiépítetlen útvonal kiépítésére első részletkép 20,000 forint. Elnök: A Kondija hegyen keresztül vezetendő és az eszék-vasiczi és bektez-lipiki állami utakat összekötő kiépítetlen uívonal kiépítésére első részletkép 20,000 forint megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): Kőutak építése és fönntartása ezímén összes kiadás a pénzügyi bizottság javaslata szerint 2.764,000 írt. Elnök: Kiadásokra megszavaztatik összesen 2.764,000 forint. Ugy hiszen], most következik Németh Albert képviselő ur indítványa. Baross Gábor jegyző (olvassa Németh A Ibert indítványát). Elnök: Méltóztatik-e t. ház elfogadni a felolvasott indítványt? (Felkiáltások: Nem fogadjuk el!) A t. ház az indítvánvt nem fogadja el. Antal Gyula jegyző (olvassa) : Rendes bevételek összesen 10,130 forint. Elnök: Bevételekre megszavaztatik összesen 10,130 frt. Elnök : Következik a vizi utak fenntartása és épíiése. Antal Gyula jegyző: Vizi utak fenntartása és építése. Rendes kiadások. 17. fejezet. 5. czím. Rendes bevételek. 6. íejezet. 4. czím. Kiadások. Kezelés. Személyi járandóságok és dologi kiadások együtt 26,070 frt. Elnök: Elfogadtatik. Dániel Ernő előadó: Az átruházási jog megadatni véleményeztetik. Elnök : Megadatik. KÉP VII. NAPLJ 187S —81. IV. KÖTET. Antal Gyula jegyző (olvassa): Fenntartás. Együtt 247,ObO frt. Elnök: Elfogadtatik. Következik az új vizi utak építésének részletezése, mely pontonként fog felolvastatni. Antal Gyula jegyző (olvassa): Magyarország. A Dunánál: Hajózási akadályok elhárítására 20,000 frt. Elnök: Elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): Védumvekre. l.a pisehdorfi dunaág elzárása 16,200frt. Elnök: Elfogadtatik. Antal Gyula jegyző: A iipóti dunaág elzárására 52,250 frt. Elnök: Elfogadtatik. Antal Gyula jegyző: Az oroszvári dunaág elzárására 30,000 frt. Elnök: Elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): A tassi partvédezet építésére 7,600 frt. Elnök: Elfogadtatik. Antal Gyula jegyző: Az ordas-fajszi vonal szabályozására 30,000 frt. Szeniczey Ödön: T. ház! A közmunkaés közlekedési minister ur költségvetésében az ordas-fajszi vonal szabályozására 30,000 frt előirányoztatott. Ezen dotatió felemelése iránt kívánok indítványt tenni. Engedje meg a t. ház, hogy indítványom indokait néhány szóval elmondjam. 1851-ben, midőn a bogyiszlói átvágás elkészült Gerjen község alatt, a hármas szigetnél a Duna zátonyokat rakott le. Ezen zátonyok azóta folyvást nagyobbodván, általános hirre tettek szert. Ismeri azokat minden hajós, a ki arra megy, ismeri, mert a hajózásnak nevezetes akadályát képezik; ismeri a két megye, t. i. Pest- és Tolnamegye lakossága, ismeri és féli jégtorlaszait, ismeri a közönség a hírlapokban foglalt panaszokból és a felszólalásokból maga e képviselőház is. A Duna ezen zátonyokat azon porondból képezi, melyet az ordasi. a paksi és gerjeni partoknál felvesz. És miután vizét, a bogyiszlói átvágásba szorulva, lassítani kénytelen, a hármas szigetnél lerakja. A hármas sziget zátonyának fontosságát régóta figyelemmel kiséri a közlekedési ministerium. Tett is kísérleteket a baj elhárítására, s maga a képviselőház is többször szavazott meg csekélyebb összegeket, hogy ezen meder-elfajulás meggátoltassák. Az összegek azonban mindig csekélyek voltak, s igy a tett intézkedéseknek kevés sikere lett. A zátonyok folyvást növekedvén, azok fontossága emelkedett, és igy a közlekedési minister ur szükségesnek tartotta ezen meder-elfajulást alaposabb tanulmányozások tárgyává tenni. A nyomatékosabb utánjárás azon meggyőződésre vezette a szakembereket, hogy ezen zátony - elzárásokat a partoknak bizonyos pontokon való megerősítése által
