Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-81
50 81. országos ülés márezins 8.1879. Elnök: A képviselő ur iuterpellatióját az ülés folyamán, a szokott időben fogja előterjeszteni. Baross Gábor jegyző (olvassa a Szeged város kérvényére vonatkozó jegyzőkönyvi Mvonatot). Elnök: Kern lévén észrevétel, hitelesíttetik, B. Kemény Gábor kereskedelmi minister: T. ház! Van szerencsém bematatni az egyetemes postaegyesülettel Parisban 1878. évi július 1-én kötött postaszerződés beczikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslatot, s az ehhez mellékelt jelentést és indokolást. Kérem, méltóztassék ezt kinyomatni, a tagok között szétosztatni, s előzetes tárgyalás végett, a vám- és kereskedelmi szerződések megvitatására kiküldött bizottsághoz utasítani. Elnök; E törvényjavaslat mellékletével együtt kinyoraatik, a tagok köztt szétosztatik s előzetes tárgyalás végett a vám- és kereskedelmi bizottsághoz utasittatik. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! ügy gondolom, hogy a berlini szerződés beezikkelyezéséről szóló törvényjavaslat indokolásával együtt már kinyomatott és sze'tosztaíott. (Igen!) A t. háznak talán megegyezésével találkozom, ha azt kérem, méltóztassék azt előzetes tárgyalás végeit az osztályokhoz utasítani, azon megbízással, hogy a Láz elnöke a deíegatio elnökével magát érintkezésbe tevén, — nehogy a két működés egymást akadályozza, — a jövő hét hétfőjére vagy keddjére a délutáni órákra tűzhesse ki az osztályokban a tárgyalási. (Helyeslés.) Elnök: Ha méltóztatnak elfogadni, a berlini szerződés tárgyalás végett az osztályokhoz utasittatik, azzal a megjegyzéssel, hogy az elnökség tegye magát érintkezésbe a deíegatio elnökével, hogy jövő hétfő- vagy kedd délután az osztályokban a tárgyalás megtörténhessék. Következik a Görögországgal kötött kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslatról a vám- és kereskedelmi bizottság jelentésének tárgyalása. Baross Gábor előadó: T. ház! Szorítkozom röviden a tényállás előadására. Hogy a szerződéses viszony a legalkalmasabb arra, hogy két állam köztt bármily iránya érintkezést szabályozzon és biztosítson, azt tagadni senki sem fogja. Az 1878. XXVII. t. ez. alapján a monarchia segélyezi az úgynevezett magyar-osztrák „Lloyds-társulatot, és kötelezi azt, hogy Görögország bizonyos pontjaival szakadatlan és biztos érintkezést tartson fenn. De nemcsak e vállalatra vonatkozó tekintettel, hanem egyszersmind tekintettel azon eshetőségre is, hogy a monarchia bármelyik állama azon helyzetbe jöhet, hogy tíjabb vállalatokat segélyezzen, és fogadjon fe] ez érdekek teljesítésére : késztette a magyar kormányt arra, hogy Görögországgal a posta és ezzel kapcsolatosan a hajózási forgalom iránt szerződést kössön. Ilynemű szerződés már fennállott a monarchia és Görögország között, köttetvén 1867. áprilisban. Ezen szerződést azonban 1876. deczemberben a görög kormány felmondotta, nevezetesen azért, mert annak harmadik czikkében a magyar-osztrák monarchia hajói különféle illetményektől fel voltak mentve. A szerződés felmondatván 1878. deezember 4-én, illetőleg 16-án sikerült a monarchia külügyi kormányának új posta-szerződést létrehozni, mely azonban jelentékeny hajózási szerződés is. A két szerződés köztt lényegében két eltérés van. Az egyik eltérést a szerződés 3-ik czikke tartalmazza, mely a viszonosság fenntartása mellett a monarchia hajói részére a fénytorony-illeték alóli mentességet nem biztosítja, azonban kiköti, hogy azon esetre, ha ez irányban más államoknak kedvezmény adatnék, ezen kedvezmény az osztrák-magyar monarchia hajóira is kiterjesztetik. A második, a mi eltérést képez a két szerződés köztt az, hogy a mi az 1867-iki szerződés lényegében postaforgalmi szerződés volt: ezen szerződés nemcsak a postaforgalmat biztosítja, hanem egyúttal a személy- és különféle áruszállítást biztosítja azon vállalat részére, melyet a monarchia már most is segélyez és mely már most is határozott járatokat köteles Görögországgal fenntartani. Be másfelől nevezetes eltérés az is, hogy Görögország partmenti hajózási jogáról lemondott, s ennélfogva Görögország ezen jog adományozása iránt szabadon rendelkezhetvén, a monarchia külügyi kormányának sikerült a szerződés alapján ezen jogot az osztrák-magyar Lioyd hajói számára kikötni, s ebből ered ezen vállalatnak azon nem csekély előnyű jogosultsága, melyet már érinteni bátor voltam, hogy nemcsak a postaközlekedést eszközli a görög part mentén, hanem a személy- és különféle árúszállítás közvetítését is eszközölheti. Ez lévén különösen azon eltérés és előny, mely ezen szerződést a 67-iki szerződéssel szemben megilleti, bátor vagyok még röviden figyelmeztetni a t. házai arra, hogy ezen kereskedelmi szerződés 13-ik czikkében a hatályba lépés határnapjául 1879. január 1-eje van kitűzve. A magyar kormányt nem illető okoknál fogva a szerződés ezen időpontban nem léphetett életbe, a mennyiben a szerződés — a mint már bátor voltam említeni, — múlt évi deezember 4-én, illetőleg 16-án köttetvén meg, az a magyar kormányhoz csakis 1879. február elején érkezett, s a törvényhozás egyéb teendőkkel lévén elfoglalva, ezen szerződésnek tárgyalása máig késett. Ennek tekintetbe vételét azonban a bizottság
