Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-80

4G 80. országos ülés márcztns 7. 1879. 3 ministeri tanácsosból, 3 osztálytanácsosból, a helyettes államtitkár úrból és ott van még báró Podmaniczky Géza ur, mint hihetőleg a termelő osztály képviselője. Beismerem, ezen urak testülete bir kellő szakértelemmel: de midőn látjuk, hogy oly vitális érdekű, közforgalmi érdekű, s gyakran közvetlenül kereskedelmi intézkedésekről van szó, azt hiszem lehetne minden más állam példájára — épen azért, mert itt államvasutakról van szó, mert itt a kormány azt teheti, a mit akar, s azt hiszem, a legjobbat akarja — talán lehetne intézkedni az iránt, hogy ezen rendszer megváltoztatásával a közvetlenül érdekelt körök kellő szakértő képviseletének is tér engedtessék. (Helyeslés balfelÖl) Még egy harmadik kérdést leszek bátor tenni. (Halljuk! balfelöl.) Hét-nyolcz hete annak, hogy az osztrák államvasut-társaság, s ezt hiteles forrásból tudom, igen jelentékeny tariffa, leszállításra vonatkozó előterjesztést tett a minister úrhoz; oly tariffaleszállítást, mely az összes osztr. államvasút! vonalakra, különösen a cseh- és morvaországi állomásokat érintő gabonakiviteli díjszabásra vonatkozik. Miután oly ritkaság az, hogy nálunk díjszabás-leszállítást lehessen constatálni, s miután minden ily változásnak igen nagy és közvetlen hatása szokott lenni, — látjuk pl. hogy egy új gabona-exportvonal megnyílt Dél-Francziaország irányában, csupán azért, mert a Dunagőzhajótársaság és a kapcsolatos vasuttársulatok némi kedvezményeket nyújtottak: mondom, azt hinné az ember, hogy a t. ministerium két kézzel ragadja meg az alkalmat, hogy gyorsan intézze el az efféle előterjesztéseket, s ne hevertesse ott, nem tudom micsoda bureankraticus akadályok miatt hetekig. Mintegy nyolez hete annak, az én értesülésem szerint, hogy ezen leszállítás iránti előterjesztés a niinisteriumban „tanulmányoztatik"; míg az érdekelt kereskedő-közönség várva várja az áj árszabás életbeléptetését, a mi addig meg nem történhetik, mig a ministerium bureau-ifaan a dolog el nem intéztetik. Én tehát ezt a három kérdést voltam bátor a t. minister úrhoz intézni, azon meggyőződésben, hogy érdemleges nyilatkozatot lesz szives tenni; s mivel tudom, hogy a mi tőle kitelhetik, akarja és meg is fogja tenni ezen ügyben. (Elénk helyeslés balfelöl.) Péchy Tamás köznmiika és közlekedésügyi minister: A t. képviselő ur azt moadá, hogy t. barátom a kereskedelmi minister ur azt állította, hogy kötött kézzel állunk, s a képviselő ur megvárja a kormánytól, hogy a kezet felszabadítsa és a köteléket szakítsa szét. Azt monda továbbá, de ezt a kormány nem teheti, mert ha tehetné, akkor régen nem volna már kötött kézzel. De mi köti a kormányt? Köti a törvény. Ha mi törvényt alkotunk arra, hogy a vasúttársaságoknak minő áron szabad szállítaniok, akkor egyszerre nem mondhatjuk, hogy: a vasat, most már ne azon az árron, hanem egy harmadáért szállítson. S már ebből, a mit eddig mondtam, könnyen méltóztatik megítélni a következőket. (Halíjuk!) Magyarországon vannak vasúttársaságok, a melyek még a magyar kormány alakulása előtt és azután keletkeztek, és azon társulatok, a melyek a magyar kormány létezése előtt létesültek, valósággal döntő befolyást gyakorolnak a maervar forsralomra. Ezen társulatoknak viteldíjszabása meg van határozva az engedély okmányban; ezen alul pedig őket a törvény szerint nem lehet szorítani. Az osztrák államvasuttársulatnál, mióta minister vagyok, egyebet nem tettem, mint folyton alkudoztam azon, hogy lejebb és lejebb szállítsa a tarifát és sokszor el is értem a czélt, pedig ezen társulat döntő befolyású a magyar forgalomra nézve. De ha ez a társulat azt mondja, hogy ő, bár az engedélyokmánya értelmében joga van két krajezárt szedni mértföldenkint, s ő méo-is csak egyet szed: én azt gondolom, erőszakkal nem rendelhetem el, hogy már most csak fél krajezárt szedjen, mert már az egy krajezárnyi díjszabás is olcsóbban van számítva, mint a mire joga volna. Midőn én azt követeltem, hogy a vasúti társalat lejebb szállítsa díjszabásit, azt felelték, hogy most is fél-áron viszünk, hogyan követelheti azt a kormány, hogy még olcsóbban vigyük az árút? Igazsága van. így én csak más módok által tudtam hatni a társulatra; egyrészt azáltal, hogy a társulatnak magának megmagyaráztam, hogy ha nem fogja még lejebb szállítani a díjszabást, nem fog arra menni a gabonakivitel; hogy a gabonának nem okvetlenül ezen a vonalon kell menni, s a társulat a magas díjszabás folytán könnyen elvesztheti a territóriumot, a mint tényleg részben el is veszítette. így sikerült azzal a társulattal, mely döntő befolyást gyakorol, többször oly egyezményt létesíteni, mely a magyar gazdaközönség érdekében volt. Méltóztatott hivatkozni arra a tarifa-leszállításra, a melyet én initiáltam annak idejében, és mely ma már létesült, helyben is hagytam és az különösen a pesti piaezra nevezetes különbséget fog tenni, de az ország közgazdaságára is, mert hitem szerint a pesti piacz behatással van erre, az által, hogy a pesti piaezon e tariffa következtében, több ezer forint differentia van naponkint, minek természetesen az ország közgazdaságára is meg lesz a hatása. De nem oly könnyen jött ez létre, mint a t. képviselő ur gondolja, és évek kellettek ahhoz, hogy az irány-