Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-93

9$. országos ülés márezius SS. 1879. 353 letisztázva és én azt, a mit aláírok, el is szoktam olvasni s igy az intézkedések nemcsak az én neTemben mennek, de minden fontosabb intézkedés az én tudtommal és akaratom szerint történik. {Tetszés) A mi a ministeriumnak avatkozását illeti a törvényszékek, járásbíróságok és ügyészségek ügyeibe, hogy nevezetesen lenne két osztály, a melyeknek egyike csupán csak a törvényszékek,másika csak az ügyészségek gazdászati kérdéseivel foglalkozik : ez sem áll igy egész merevséggel, a mint mondatott. Az az osztály, a mely a bíróságok gazdászati ügyeivel foglalkozik, foglalkozik azon kivül az illetmények utalványozásával, a szabadságolásokkal, a jutalmakkal és segélyezésekkel a birák és bírósági hivatalnokok végellátásával és az ezzel kapcsolatos ügyekkel, a bírósági tagok ellen polgári ügyekben beadott panaszokkal, az államszolgálatba léphefés szempontjából való korengedélyezéssel, az úrbéri és ezzel kapcsolatos ügyekkel. Az az osztály pedig, a mely az ügyészségeknek tárgyalja gazdászati ügyeit, az a főügyészség és ügyészségek gazdasági ügyein kivül, tárgyalja még a büntető törvénykezést illető ügyeket és folyamodványokat az osztrák igazságügyministeriimimal a büntető ügyekben folyó tárgyalásokat, a biróküldést, a rögtön bíróságot, a kegyelmezési ügyeket, a rabtartási költségek behajtásának ellenőrzését, fegyházi ügyeket és az ezzel kapcsolatban levő tárgyakat, tehát olyan ügykör ez, a mely a gazdasági ügyeken kivül, még igen sokat foglal magában. (Tetszés jobbfelöl) Nem akarom azt kétségbe vonni, hogy itt e tekintetben egy bizonyos nagyobb latitude-ot lehetne, kellő ellenőrzés mellett engedni; de hogy azon kirívó példák, melyeket a t. képviselő ur felhozott és illustratióúl használt fel, csak singularitások, azt a szabályrendeletek világosan tanúsítják. Az ügyészeknek a börtönügyi szabályzat szerint 25 frtig szabad intézkedni, sőt, ha előre nem sejtett helyreállítási vagy beszerzési szükségről van szó, a melynek elhalasztása a börtön vagy fogház biztonságát fenyegetné, még azon túl is, a k. főügyésznek 500 frtig; a törvényszéki elnöknek az irodai átalányból 25 frtig, s ha sürgősen szükséges, azon túl is, de utólagos bejelentés melleit. Mondom tehát, olyan kirívón és drastice nem állanak a dolgok, és ba egyes esetben, a mit megengedek, talán az árlejtés rendezése kevesebb haszonnal jár, mintha valami tüstént domestice készíttetnék: általános elvül ezt részemről nem merném elfogadni. [{Helyeslés jobbfelöl.) Méltóztassék megfontolni, hogy hová vezetne az, ha az árlejtés mellőzésével mindig és minKÉPY. NAPLÓ 1878 — 81. IV. KÖTET. denkor privát alku utján adatnának ki a munkálatok. Nem én bizalmatlankodom az elnökök vagy ügyészek iránt; de tapasztalásból tudjuk, hogy mennyi bizalmatlaukodásnak, mennyi gyanusítgatásnak voltunk már tanúi épen azért, mert az árlejtések mellőztetettek. {Igaz! Ugy van! jobb/elöl) Ha tehát ez egyes esetekben talán túlzásra is vezet, más esetekben felette szükséges. [Helyeslés jobbfelöl) A mi azt a felhozott példát illeti a gyertyákkal, arra is akarok refiectálni. A világítás a börtönökben, fogházakban petróleummal, olajjal történik; a gyertya tehát egyes egyedül csak a börtönvizsgálatra van rendelve. Nem akarom én tagadni, hogy épen a pauschalirozás, melyet nekünk a képviselő ur ajánl, hogy t. i. hat font járjon mindenkinek, nem czélszerű. Történt is már intézkedés, hogy ott, a hol annak szüksége kimutattatik, több is adassék, s igy az ebből netalán eredhető bajok orvosoltassanak. Egyébiránt nagyon sajnálom, hogy azon tisztelt ügyész ur, a kiről itt említés történt, kénytelen volt azt a néhány font gyertyát a maga pénzéből fizetni. Én nem tudom, mikor történt ez, de meg vagyok győződve, hogy azon kis költségért, a melyet tett, bő kárpótlást nyert az által, hogy ez^ az eset itt az országházban felemlittetett. (Élénk derültség jobbfelöl) A t. képviselő ur, midőn a ministeriumot felette nagy gyámkodásról vádolja, midőn — a mi egy részben talán állhat — arról vádolja, hogy igen kevés tért enged az elnököknek, ügyészségeknek és főügyésznek, más részről épen az ellenkezőről vádolja, t. i. hogy a ministerium nem gyakorolja a felügyeletet kellőleg, nem gyakorolja úgy, a mint azt gyakorolni kellene. „Melyik az a minister, államtitkár, ministeri tanácsos, a ki a törvényszékeket megvizsgálta?" — ez volt a kérdés. Ministerségem alatt, én itt helyben megvizsgáltam a törvényszékeket ; igen t. elődöm — amint tudom — megvizsgálta a vidéken is itt-ott, sőt talán épen azon a helyen, a hol a t. képviselő ur lakik. Veszter Imre (közbeszól): Igen, mikor be volt havazva! (Derültség a baloldalon. Halljuk!) Pauler Tivadar igazságiigyminister: Egyébiránt szabad talán mégis egy kis kétkedést is nyilvánítanom arra nézve, hogy a minister vizsgálata oly czélszerű lenne, a milyen egy arra külön kiküldött, hosszabb ideig ott tartózkodó, s az ügykezelés részleteiben jártas egyén vizsgálata. Mert, méltóztassanak megbocsátani, akármily véleménynyel legyünk valakiről, a ki a ministeri széken ül, de hogy ő az ügykezelésről, főkép pedig az espeditió, az igtatás, a registratura detailjait úgy ismerhesse, mint egy abban jártas törvényszéki elnök, azt követelni, de még feltenni sem lehet. (Élénk helyeslés a 45