Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-92

340 •'"• Ol'^ágOS iiléä valónak találom legalább annak megemlítését, hogy még nem volt rá eset, hogy a minister a két testület kamaráinak a testületek életkérdéseire, avagy a testületek organieus fejlődését gátló akadályok megszüntetésére vonatkozó — majd deputatiók, majd feliratok által el őt erjesztett kérelmeit csak egyszer is teljesítette, vagy komoly figyelemre méltatta volna. (Ig"Z! balfelöl.) A ki tudomással bir arról, hogy erre nézve országszerte miként nyilatkoznak az ügyvédek és közjegyzők: azok nem fognak túlzással vádolni, ha azt mondom, hogy a minisíeri adroinistratióba vetett hit már ezen a téren is inog. T. ház! Hosszabb előadásom főbb momentumait röviden ismételve, abban foglalhatom össze, hojry igazságügyünk nagy miseriáinak okait nem valamely messze fekvő körülményekben, nem a rendszeres codexek hiányában, nem is valamely nemzeti fatumbau kell keresnünk, hauem egyenesen igazságügyi kormányzatunk gyarlóságában. Kimutattam, hogy e kormány tévedésben él bajaink íelismerésére, s tévedésbea a bajok orvoslatának helyes módszerére nézve: kimutattam, hogy roszul administrál, s hogy mig kicsinyes, nem hozzá méltó dolgokkal bajlódik, addig erőt, időt vesztve, a kormányzat fontosaim feladatait hanyagolja el. Lehet, hogy előadásomban néhol élénkebb színeket használtam, de komoly önérzettel mondhatom, hogy egyetlenegy állításom megezáfolása miatt sem táplálok aggodalmat. Könnyebb és hábídatosabb lett volna talán reám nézve nagy hangzású, elvkérdésekkel egy csomó külföldi jogtudós tekintélyes nevével tenni kirándulásokat a modern justitia régióiban, mintsem részben számtalan mindennapi apró bajfiink részletezésével is fárasztanom a t. ház nagybecsű figyelmét: azonban annyiszor hallottam a nagy közönség méltatlankodását, az egyesek kifakadásait, szóval az indignatió nyilatkozatait az általam festett állapotok, ferdeségek, tévelygések felett; hivatásom közben annyiszor átéreztem magam is azok következményeit, annyira meggyőződtem arról, hogy ezekben rejlik törvénykezési bajaink főforrása, és hogy ezek eltávolítása előtt justitiánk lényeges javulását még csak reménjdenünk sem lehet: hogy mindenek felett ezek leleplezését, ezen bajaink feltárását tartottam képviselői állásom elengedhetetlen kötelességének. (Tetszés a baloldalon.) És ezen az állásponton, melyet én elfoglalok, Tan egy vigasztaló, egy megnyugtató momentum, s ez az, t. ház, hogy ha justitiánk bajainak oka kormányunk, illetőleg önnön tévedéseink eredménye, azon segíteni csakis kormányunk s önmagunk akaratától függ. (Igaz! balfeWl.) Ez kétségtelenül úgy van. márczins 21. Is70. Ha igazságügyi kormányunk codifieatorius működésében a „non mulíum sed multa" lesz a jelszó; ha jövőre e téren megfigyelve a viszonyokat és szakítva az előítéletekkel, mindig előretörekszik, ha nevezetesen perrendtartási sikeretlen reparaturák és kísérletek helyett minden halogatás nélkül már most valahára a gyökeres javítás útjára lép; ha a „Vieiregiererei" szerencsétlen ösztönét lerázva, a krajczärnak forintokkal való ellenőrzésétől eláll, és a mindenütt elfogadott pauschalis rendszer életbeléptetésével az alsóbb administratiót. a házi ügyeket a törvényszékekre vagy a kir. ügyészekre bízza, ha központi bíráinak ekként feleslegessé vált személyzetét leszállítja, s e helyett a bírósági irodák munkaerejét gyarapítja, a ministerium pedig, mint csupán fennhatóság, szabadabb keretet nyerve, s az elmélet és gyakorlat néhány kiválóbb emberével magát megerősítve, az igazságügy komolyabb — magasztosabb feladatainak megoldásával fáradozik; ha a kir. táblák decentráiisatiójávai az igazságszolgáltatás szabadabb mozgását eszközli — szóval egy férfias elhatározással ismét a józan reform útjára lép: mondom, t. ház, hogy ha kormányunk mindezeket megteszi, a justitiánk elleni panaszok legnagyobb része csakhamar el fog némulni, s a jobb igazságügyi állapotokat rövid idő alatt megközelíthetjük, sőt néhány év múlva el is érhetjük. (Helyeslés a baJoldalon.) De hogy mindez biztosan megtörténjék, az leginkább a törvényhozástól függ. A nemzetnek csak akarnia kell. s ha akarata komoly, nem marad el a siker sem. Érvényesítse tehát a képviselőház a nemzet akaratát. Szemben a kormánynyal egy erős elhatározás elég leend arra, hogy justitiánk a számtalan apró akadályok nyűgétől megszabadulva, újból nemesen és büszkén jelenjék meg fórumainkon. Fordítsa figyelmét a képviselőház komolyan igazságügyünkre, s legyen meggyőződve, hogy minden egyes intézkedésével, melylyel justitiánk javításához járul, többet tesz közgazdasági és financiális nyomoraink enyhítésére, (Ügy van! balfelöl) mint a minden oldalról ajánlott kétes értékű rendszabályok egész halmazával (Igaz! balfelöl.): Ezeket kívántam a t. ház nagybecsű figyelmébe ajánlani, s ezekkel kapcsolatban benyújtom a következő határozati javaslatot: (Elénk helyeslés balfelöl.) „Határozati javaslat. Utasítsa a képviselőház az igazságügyi mlnistert: a) hogy egy, a közvetlen szóbeliség elveire fektetett új perrendtartás létesítése végett a ház elé még a jelen országgyűlés alatt törvényjavaslatot terjesszen;