Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-91

302 91. országos iléf niárczUs 20. 1873. hogy a magyar állami népiskolákban a magyar történelem taníttatik, az tagadhatatlan tény. (Helyeslés.) Kiss Albert: A hozzám intézett kérdésre legyen szabad felelnem. [Felkiáltások: Nem lehet kétszer szólani !) Elnök : A t. képviselő ur, midőn felszólalásában kérdését megtette, azon alkalommal fenntartotta magának, hogy ha a kérdésére választ nyer, akkor tovább fog ezen tárgyról szólani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kiss Albert: A t. minister ur 1877. aug. 28-án 21,678. szám alatt bocsátott ki egy rendeletet, a melyben a népiskolai oktatásra vonatkozó tanterv foglaltatik. Ezen tantervben egyes tantárgyak csoportosítva vannak. így történt, hogy ugyanazon tantervben a magyar történelem tanítására vonatkozó csoportosításnál az az anomália állott elő, hogy a történelem tanítása egészen kiszorittatott a hatodik osztályra. Ámde a hatodik osztály felállítása előre, mint kellett volna, el nem rendeltetvén, sőt azon hatodik osztály tényleg ma sem állván fenn : igy szülte a t. minister ur hivatolt rendelete azon rendkívüli állapotot, hogy a magyar történelem tényleg nem taníttatik az iskolákban. Tudjuk ugyanis jól, hogy hatodik osztály igen kevés helyen van. Itt magában Budapesten is bár van hatodik osztály, de ezen osztályoknak igen kis számú növendéke van, és igy még itten Budapesten is, Magyarország történelmét, a kik az elemi osztályokból kikerülnek, azoknak igen kis s;-áma tanulja. Én, mikor először felszólaltam, kértem a minister urat, hogy mondja cl erre nézve a jövőre vonatkozó véleményét, szándékát. Ezt nem tette. Most tehát azért szólalok fel másodszor, hogy miután egyenesen a minister urnak rendelete eredményezte azt, hogy a magyar történelem-tan 1878-ban nem taníttatott, sem most nem taníttatik , — méltóztassék ezen rendeletét, a körülményekhez módosítani. Csatár Zsigmond: T. ház! Nem maradhatok tétlen akkor, midőn a népnevelés szükségletéről van szó; lehetetlen, hogy a részben én is ne hallassam szavamat; lehetetlen, hogy e tekintetben ne mutassak reá bizonyos hiányokra, és ne kérjem, hogy ezen hiányok a jövőben orvosoltassanak. Én egyáltalában hosszasan ez ügygyei nem foglalkozom; már csak azért sem, mert látom, hogy a tárgy jóformán kimerittetett; de mégis vannak egyes dolgok, a melyeket érintetlenül hagyni nem lehet, mert ha érintetlenül hagynám, megtörténhetik, hogy ezen állapotok továbbra is fenntartatnak, és ha azok fenntartatnak, hitem szerint a népnevelés hátrányára, megmarad még továbbra is ama régi imádság fi magyar nemzet ajkán: „népnevelés, jöjjön el a te országod!" Nagy baj ax, hogy ez csak eszme és puszta szójáték, de az életbe tényleg át nem vitetik, mert iskoláinkban valóban tanítanak a nélkül, hogy nevelnék a népet. Ezen, t ház, segíteni kell és ez csak ugy lehetséges, ha megadják az anyagi erőket, a vallás- és közoktatási ministernek, a melyekkel a néptanítókban a népnevelési kedvet feléleszsze. Hiába beszélünk, t. ház, mert szép dolog az a hivatalos teljesítésre való hivatkozás, és a meleg lelkesedésre való utalás, de ha üres a gyomor és éhezik a néptanító, ellankad a kedve attól, hogy nagy dolgokat idézze;< elő. (Helyeslés szélső' balfelöl.) T. ház! El fogok mondani a többek közül egy esetet. (Halljuk! Halljuk!) Valék szerencsés egy községi iskolaszék elnöke lenni. Láttam és tapasztaltam, hogy 300 frtból egy jóravaló tanult férfin, a kinek felesége és 3 gyermeke van. megélni nem képes. Nagy bajjal és buzgalommal tudtam egyszeri! polgártársaimra és iskolaszéki társaimra hatni, hogy ezt a 300 frtos fizetést felemeljük 400-ra, mert a mivel többet adunk a tanítónak, annál többet nyerünk gyermekeink neveltetése tekintetében. Végre valahára sikerült a 400 frtos fizetést megszavaztatni. Ezt a 400 frtot Pest megye iskolatanácsa helyben hagyta és ily értelemben a díj levelet a tanítónak hiteles alakban ki is szolgáltatta. Azonban, midőn a költségvetés felkerült a vallás- és közoktatási ministeriumba, megtörtént az, a mire nem számoltam, a mit nem vártam, a mit várni nem is merészeltem, hogy t. i. ott töröltetett a 4 ik 100 frt. Ennek folytán én ki lettem téve a község részéről azon szemrehányásnak, hogy tönkre akartam tenni a községet, mert a 300 frtos fizetést 400-ra akartam emelni. Mindenki azt mondotta, lám a minister a jó ember, mert a tanító fizetését 300 írtban szabta meg. Most előállott azon állapot, hogy a tanító azt mondta, hogy miután az iskolaszék megszavazta a 400 frtot, melyet a megyei iskolatanács is helybenhagyott, mint hiteles okiratban bírt, az iskolatanács fizettesse azt ki. Azt hiszi a t. ház, hogy a megyei iskolatanácsnak és a tanfelügyelőnek volt annyi hatalma, hogy ennek a szegény embernek a már megszavazott és őt jogosan megilleti 4-ik 100 frt kifizettessék? Ez az állapot, t. ház, fenn nem tartható és én magának az 1868: XXXVIII. t. ez. ide vonatkozó §-át akarom módosíttatni, mert meg vagyok róla győződve, hogy midőn a minister kapusának 500 frt a fizetése és ezenkívül habitust, lakást és fát kap, akkor egj~ 4 polgári osztályt végzett egyénnek és egy három tanfolyamra képesített tanítónak 300 frt nem fizetés, mert abból képtelen megélni. (Helyeslés a szélső balon.) E szempont az, t. ház. a mely engem felszólalásra késztet, mert tudom, hogy ha én azt akarom, hogy becsületes és munkás napszá-