Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-90

g"7Q 00. ersjságos ülés rosa méltán megkivánhatja a magyar törvényhozástól. Ha Budapest városa szépítése szempontjából, a sugarúira, körútra stb. ezelőtt kilencz évvel 24 millió erejéig olcsó kölcsönt a törvényhozás engedélyezett, a mely kölcsön nem került többe a törlesztéssel együtt mint 5. l°/

0-ba, a kormánynak kötelessége mielébb már most törvényjavaslatot ez irányban előterjeszteni, hogy az mielőbb megszavaztassák. A mennyire én Szeged népét és az ottani viszonyokat ismerem, én azt tartom, hogy a leghatalmasabb segélyezési módra hitelképesség emelése és megszilárdítása, az építésre szükséges készpénznek rendelkezésükre való bocsátása. (Helyeslés a balon.) Erre vonatkozólag a kormány különös figyelmét kikérem a szegedi pénzintézetek számára. Ezek közül csak egy intézetben, t. i. a szegedcsongrádi takarékpénztár az, melyben közel két millió betét van; az utolsó kimutatás szerint 1.899,000 frt, ez intézet az egyedüli, a mely jelzálogkölesönöket 300,000 frt erejéig adott; ellenben a szegedi ipar- és kereskedelmi bank és a szegedi általános takarékpénztár azon szerencsés helyzetben vannak, hogy alaptőkéjök majdnem olyan nagy, mint az összes betétek, de ezek jelzálogkölcsönt nem adtak. Csekély összegnek elhelyezése által lehetne ezen intézetet arra képesíteni, hogy a nálok levő betétek biztosítékot nyújtván, a liquidatiótól megövassanak, ez által pedig előmozdíttassék a hitel megerősítése. De van még egy más módja is a szegedieket kellő folyó pénzzel ellátni. A szegedi birtokosok munkásságát és takarékosságát leginkább bizonyítja, hogy az 138,946 eatastralis holdat, tehát közel 14D mértföldet tevő birtoka, kevés jelzálogi kölcsönnel van terhelve, s miután 1873-tól fogva rendes hiteltelekkönyvekkel is bir a magyar földhitelintézet, de más hitelintézetek is készséggel fognának aránylag olcsó jelzálogi kölcsönt adni a magánbirtokosoknak. Ma például, ha 5%-os jelzálogkölcsönt vesznek a magyar földhitelintézettől, miután ennek árkelete 88°/o-on felül áll, módjában van tehát ily utón is a szegedi birtokosoknak gyorsan segíteni. (Helyeslés balfelöl.) Azt hiszem, hogy a kormány e tekintetben teendő intézkedésekre nézve igen csekély megnyugtatást adott. Tehát ha egyrészt a hitel helyreállítása végett meg fogjuk tenni azt, hogy ezen intézetek természetes működése lehetővé tétessék ; ha másrészt a törvényhozás elé mentől előbb legalább 5 milliónyi, kedvező módozatú kölcsönre vonatkozó javaslat fog terjesztetni, azon kivül Szeged város polgárai saját hipothekárius hitelüket is igénybe fogják venni, akkor azt hiszem, meg van az alap arra, hogy saját maguk erejéből, saját munkásságok folytán, mentől előbb a várost felépíthessék. árczins 12. 1879. Az 1838-ban Pest városát a Duna árja elpusztította. És midőn építkezéshez fogtak, első jelenség volt, hogy ott, a hol 5—6 ezer ház felépítéséről volt szó, jobb anyagokból, az építési anyag igen megdrágult. Itt különösen a téglának az ára olyannyira felszökkent, hogy az akkori kir. biztos a rendelkezésére álló pénzekből előleget adva, Bécsből hozatott, téglavető mestereket azon feltétellel, hogy a téglát fele áron adják, ,— versenyt kellene tehát ez irányban Szegeden is teremteni. Ez ugyan mellékes, de mégis lényeges dolog. (Helyeslés balfelb'l.) Eszközöljön ki a kormány azon vasutaknál, a melyek Szegedet érintik, olcsó szállítási árakat. (Felkiáltások jobbfelSl: Már megtörtéut!) A pénzügyminister pedig gondoskodjék Szegedet épületfa-anyaggal ellátni, a kincstári erdőkből, melyek a Tiszán Máramarosból és a Maroson Erdélyből könnyen lehozhatok. Elégedjék meg a íormány a kincstári erdőkkel csekélyebb haszonnal. Engedje meg a t. ház, — hogy néhány szót a szabályozási kérdésről is szólok, talán nem térek el a tárgytól, -- hogy elmondjam röviden nézetemet azon technikai okok és körülmények iránt, a melyek Szeged városában a catastrophát előidézték. Örvendek azon, hogy a t. ministerelnök ur beszédében kilátásba helyezte egy technikai auctoritásokból álló bizottság összehívását, a kik megvizsgálják a Tiszaszabályozás jelenlegi állását. Számos adat fog előttük feküdni, a mely a tanulmányozásnak alapjául fog szolgálni. Ugyanis ezen veszély, mely Szegeden bekövetkezett, nem új technikai hibának tulajdonítható, hanem azon körülményeknek, a melyek a Tiszaszabályozás körül kezdetétől fogva előfordultak. A Tisza Európa minden folyama köztt a leglomhább, a mennyiben esése, hasonlítva a Eajna- vagy más európai folyamokhoz, húszszorta, sőt negyvenszer te csekélyebb, s igy az átmetszések az alsó vonalon nem képződhettek ki; e körülményeknek tulajdonítható részben az a catastropha, a.mely Szegeden és környékén bekövetkezett, mert a 108 átmetszés csekély dimensioban foganatosittatott. Mi lett ennek a következménye? Az, hogy midőn a felső Tiszavidékeken az átmetszések gyorsan kiképződtek, részint a folyam aránylag nagyobb gyorsasága, részint a talaj könnyebb volta folytán, addig az alsó vidékeken, miután nagyobb gyorsasággal folyt le azon viz, a mely alább körülbelől 3 millió holdon terült el, s ez okozta a rendkívüli duzzadást. Mi tehát a legelső feladat? Az, hogy azon átmetszések, a melyek a Tisza alsó vidékén vannak és a melyek csekély mérvűek, szélesbbittessenek és mélyittessenek a végből, hogy a Tisza vize itt is gyorsabban lefolyhasson. De van még Szegednek egy speciális baja. Mi tűrés-tagadás, t. ház, ezen bajnak rész-