Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-90

90. országos ölés márcziiu IS) 1379. 2b9 r hozott, érvénynyel nem bírnak. En nem azt a feladatot kívánom kitűzni a parlamenti bizottságnak, melyet a ministerelnök ur említett, hogy a bizottság segélyt oszszon, vagy a város újra építéséről intézkedjék. Korántsem; valamint nem osztom azon indokolást sem, melyet a t. ministerelnök ur felhozott, hogy ez semmi más nem volna, mint vizsgálat a kormány ellen és a kormány elleni bizalmatlanságnak jele. Sőt megjegyezte beszéde végén, hogy ez beavatkozás az exeeutióba, valóságos forradalmi eljárás volna. Én t. ház egész más felfogással vagyok ily bizottmány hivatására nézve. A parlamentnek egyik fontos kötelessége minden oly fontos ügyben, mely az egész országot kiválókig érdekli, a maga részéről és küldhet egy speciális bizottságot oly ügyek megvizsgálására, és a szükséges javaslatok megtételére. A szegedi katasztrófa oly nagy, mélyen lesújtó érzést keltett az egész országban, hogy az ezen ügyben történteket és a teendő intézkedéseket nem lehet és nem szabad csupán a bürokratikus tárgyalások rejtekébe hagyni. De kívánnunk kell a parlamenti bizottság nyilvános működését azon szempontból is, hogy a ház ez által ne csak részvétét tanúsítsa, de mindenki tudomására, hogy {Elénk helyeslés balfelöl) tanúsítsa ez által érdekeltségét. Nem közömbös a hazára és az ország képviselőire, hogy mik fognak terveztetni. Nem szokatlan dolog az, utalok Anglia parlamenti történetére, ott valahányszor fontos, az egész országot érdeklő, mindenki által nevezetesnek tartott kérdés merült fel, rendesen külön parlamenti bizottság küldetik ki, melynek nem az a feladata, hogy a kormány executivájába beavatkozzék; nem az a feladata, hogy a kormányra valamit ráerőszakoljon, hanem ezen bizottság ott .azon nemes feladatnak felel meg, hogy a nép és az ország érdekében felderítse a kérdést, a közvéleményt előkészítse. (Helyeslés balfelöl.) Ha valami meggyőzött engem arról, hogy ártana ezen tárgyban a parlamentbizottságot kiküldeni , mely tanácskozva a ministeriummal, nyilvánosság mellett, mert csak a nyilvánosság által tisztázódnak az eszmék, tenné meg jelentését az, a mit a t. ministerelnök ur Szeged érdekében mint a kormány által törvényhozás nélkül teendő intézkedéseket most elmondott. Legyen szabad e tekintetben némelyeket előadnom. {Halljuk!) A t. ministerelnök ur azt mondja, hogy először gondoskodni kell a viz lebocsátásáról. Természetes, ez a kezdetnek sine qua non-ja. Ez nem -a parlamenti bizottság elé tartozó tárgy, mit a kormány, ha elmulasztaná, akkor méltán hibát követ el. A város újjáépítésének kérdéséről szólva, mit mond erre a t. minister ur? Azt, hogy hat hét alatt, a mely idő alatt Bakay Nándor képviselőtársunk a javaslat beadását kívánja, Szegeden nem lehet semmit tenni. Engedelmet kérek, én másként fogom fel e dolgot. Azt hiszem, követelhetjük a kormánytól, hogy ne csak a viz lebocsátása, a kár felvételéről s a segély kiosztásáról gondoskodjék, hanem gyakorlati téren is tegye meg már most a viz lebocsátása előtt azon előintézkedéseket, melyek Szegedet a kiszivattyuzás után képessé teszik azonnal az építkezéshez hozzá fogni. Meghiszem, hogy a t. ministerelnök ur és a közlekedési minister ur meg fognak tenni mindent ezen ügyben, a mire képesek; de azért nekik sem ártana, ha a ház által választott oly 15 független férfi is, minden pártkälönbség nélkül, kik ez ügyet szivükön viselik, az elkövetett hibákat felderíteni, és a sürgős törvényhozási intézkedéseket javaslatba hozni segítenék, s ez ügy nyilvános tárgyalását lenetővé tennék. Ily értelmű bizottság kiküldésére kérem a t. házat. A t. ministerelnök ur azt hiszi, hogy elég lesz, ha egyszer már a viz kiszivattyuztatik, s a kár felvétetett, akkor következik a segélyezés. Ez az a ministerelnök ur előterjesztéseinek egyik része; a másik az, hogy a kormány az ország részéről adandó segély iránt bizonyos összeg erejéig felhatalmazást fog kérni a háztól, miután a mostani rövid törvényhozási szak alatt, részletes javaslatot előtérjeszteni nem érne reá. Én t. ház, azt hiszem, hogy már most kellene megtenni az előintézkedést arra nézve, miszerint Szeged városa kiépíttessék, mielőbb romjaiból a várost felemelni. Erre nézve első nélkülözhetlen és mentül előbb teljesítendő feladat, a mint Bakay Nándor t. képviselő ur is monda, egy nevezetesb építkezési kölcsön, képviselő ur bizonyos öntudattal monda, Szeged népe szorgalmas, munkás, életrevaló és értelmes. Szeged népe nem alamizsnát kér, hanem hitelt, olcsó hitelt törlesztés mellett; ennek segélyével fog beteljesedni azon jóslat, melyet ő Felsége Szegeden léte alkalmával mondott, hogy Szeged szebb lesz, mint valaha volt; ennek előmozdítására a szükséges lépéseket már most kell megtenni. Erre hat hétig várni nem lehet, de kell, hogy Szegeden már most megtétessenek azon intézkedések, a melyek szerint az ottani föld- és házbirtokosok a lehető legkedvezőbb alakban részesülhessenek a törvényhozás által engedélyezendő előirvök mellett kötendő építkezési törlesztéssel egybekötött kölcsönben. Nem alamizsnáról, nem az állam által adandó ajándék természetű segélyről lehet szó, hanem egy nagyobb, 5—-6 millióra terjedő építkezési kölcsönről, melynél fogva saját munkaerejének kifejtése mellett mielébb felépítkezhessen. Ezt Szeged vá-