Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-90
90. országos ülés márezlas IS. 1879. 265 kik — tán vannak ilyen egyesek, és ebben igaza lehet Bakay képviselő urnak — a kik ellenkező eljárást tanácsolnának. Ismétlem, hiszem, hogy ezen magatartást tovább is követni fogja Szeged városa. Még csak egyet a tiszai árviz szempontjából, azután áttérek a két határozati javaslatra, (Halljuk! Halljuk!) ugy is azt hiszem, hogy az eddig mondottakban is már sok foglaltatik azokból, a miket a határozati javaslatokra nézve mondandó leszek. De azon egyet meg kell még említenem, és azt hiszem, hogy igen sokan, a kik a Tisza által érdekelve vannak, nekem pártkülönbség nélkül igazat fognak adni ebben, hogy a tiszai nagy bajok egyik oka mindenesetre abban az állapotban is rejlik, a minő ma a vízszabályozási társulatok szervezete, (Ugy van!) mert bármit csináljanak is egyes társulatok vagy vétessék igénybe indirect utón a kormány támogatása is, ha nincs mód arra, hogy azon társulat, mely tán közbül nem teljesíti kötelességét, arra rászorittathassék; ha egyiknek hanyagsága kettőt-hármat, mely a maga kötelességét teljesítette, veszélybe hozhat, akkor készítse a Tiszaszabályozás ^ tervét akárki — a bajon segítve nem lesz. (Élénk helyeslés.) Azért t. ház, midőn majd a Tiszaszabályozásra vonatkozó jelentés is be fog terjesztetni, midőn nyilatkozni fog a kormány azon kívánalmak felől, melyeket a tiszaszabályozási társulatoknak az állam általi indirect segélyezése iránt támasztattak, — és én legalább részemről azt hiszem, hogy bizonyos feltételek és módozatok mellett az országnak ebben a segítséget megadnia kellend: —- akkor azt hiszem mindenesetre szükséges lesz oly törvényhozási intézkedésekiőíis gondoskodni, melyek útján mind az egyes, a ki áldozik, mind az ország, mely indirecte segélyt nyújt, biztosítva legyen az iránt, hogy a hozott áldozat nem hiába kidobott pénz. (Helyeslés.) A mi már a határozati javaslatokat illeti, én t. ház. mint az eddig mondottakból is kivehető, sem az egyiket, sem a másikat a magam részéről el nem fogadhatom. (Helyeslés a jobboldalon.) A mi a Bakay t. képviselőtársam által beadottat illeti, kinyilatkoztattam már egyfelől, hogy a Szeged városa mentesítése érdekében rögtön teendő intézkedések nem várhatják meg az oly hosszas készülődést; és nyilvánítottam már másfelől, hogy a magam és a kormány részéről mily irányban, és mily módon kívánok eljárni. Hasonlag azt merem állítani, hogy Szeged város újra építéséről az ily küldöttség által intézkedni nem lehet, mert a mint a viz maga eltávolíttatván és ugy ezen dolog, valamint a segélyezés dolga is kézbe vehető lesz, annak a törvényhatóság és a kormány által kinevezett KÉPVH. NAPLÓ. 1878 — 81. IV. KÖTET. i küldöttségek s azok köztti tárgyalások útján kell eszközöltetnie. (Helyeslés jobbfelöl.) Csak egyre kívánok még reflectálni, és ez a t. képviselő ur határozati javaslatának 4-ik pontjára vonatkozik, mely azt mondja: hogy adjon a küldöttség törvényjavaslatot Szeged városának felépítése és biztosítása czéljából az állam részéről nyújtandó segély iránt. Én ezen pontot kifejezéseire nézve helyesnek tartom; mert igenis, én is azt hiszem, szükséges, hogy Szeged városának újra felépíthetése czéljából az állam segélyt adjon. De segélynek kell annak lennie, nem pedig az összes munkának az állam általi átvételének. Az inteníióban tehát egyetértek; csak azt hiszem, hogy ez irányban a kormánynak lesz kötelessége, mihelyt megtörténhetik, a minek megtörténnie kell, — kár felvétele és a tervezetek iránti megállapodás, — a kormánynak — mondom — lesz kötelessége javaslattal járulni a törvényhozás elé. S csak egyet kívánok még, mint eshetőséget, megjegyezni. Ha netalán ezen munkálatok elkésziilhetése oly időbe emék, midőn a dolog természeténél fogva a törvényhozás szünetelni szokott, ez esetben megtörténhetnék, hogy a kormány fordulni fogna egy bizonyos összegért, illetőleg előzetesen engedélyért a képviselőházhoz, hogy azután, midőn az országgyűlés ismét együtt lesz, ugy annak felhasználásáról beszámoljon, mint az egészre nézre, a valóságos tervet és a törvényjavaslatot beterjeszsze. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A mi a másik határozati javaslatot illeti, én azt hiszem t. ház, hogy kétféle vizsgálatról lehet szó: vagy lehet szó a hatósági és az alárendelt kormánybeli közegek elleni vizsgálatról, s ez a kormány feladata; vagy a másikról és ez hasonlag fel van itt az indítványba véve, a kormány elleni vizsgálatról. Én, t. ház, azt tartom — és ez az, a mire visszajönni ígérkeztem — hogy a t. háznak módjában van és én erre teljes készségemet már kijelentettem, egyszerű interpellatió következtében a kormánytól megkövetelni, hogy ez iránybeli eljárásáról részletesen világosítsa fel a házat. A t. háznak módjában lesz a fölvilágosítással megelégedni, vagy meg nem elégedni; de engedelmet kérek, már előre egy 15 tagú bizottságot a kormány eljárásának megvizsgálására kiküldeni, ez annyi, mint a kormány irányában egy oly fokú bizalmatlanságot kifejezni, (Helyeslés jobbfelől) a mely az ellenzék részéről, megengedem, hogy lehetséges, de a mely bizalmatlanság, ha a képviselőház többsége által osztatnék, egyfelől lehetetlenné tenné azon kormánynak erélyes működését, másfelől oly helyzetbe hozná — és ennek ismét a szenvedők nem vennék hasznát — ha képes volna a kormány ilyet acceptálni, hogy a maga fejétől többé mozdulni 34
