Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-89

S9. országos ülés márezin : 18. 1879. 239 adtak, most függőben hagyassék és a költség­vetési törvény megalkotása után még ezen ülés­szak alatt külön tanácskozás tárgyává tétessék. [Helyeslés és fölkiáltások: Elfogadjuk mindnyájan!) Ennélfogva a Helfy képviselő ur és társai által beadott indítvány most függőben hagyatik és a költségvetési törvény megalkotása után még ezen ülésszak alatt külön tanácskozás tárgyává fog tétetni. T. ház! Van még egy indítvány, melyet Gullner képviselő ur adott be és a mely szerint a vallás- és közoktatásügyi minister kezelése alatt álló alapok és alapítványok jogi természe­tének megvizsgálására 15 tagú bizottság válasz­tassák oly utasítással, hogy az jelentését még ez év folytán mutassa be. Ezen indítvány a képviselőház eddigi határozataival nem ellenkez­vén, (hgy van!) kérdem a t. házat, méltóztatik-e Gullner képviselő urnak ezen indítványát el­fogadni? [Igen! Nem!) Azok, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. [Megtörténik.) A ház elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Antal Gyula jegyző (olvas): Központi igazgatás. Rendes kiadások: XIX. fej. 1. czím. Rendes bevételek: VIII. fej. 1. czím. Személyi járandóságok összesen 182,804 frt. Elnök : Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvas): Dologi kiadások 18,747 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvas): Összesen 201,551 frt. Kautz Gyula előadó: A pénzügyi bizott­ság úgy a személyi járandóságok, mint a dologi kiadások közt valamint az egyes tételek között az átruházási jogot megadni javasolja. Elnök: A személyi járandóságokra és do­logi kiadásokra összesen 201,551 frt szavazta­tott meg és a ministernek úgy a személyjáran­dóságok, mint a dologi kiadások közt, valamint az egyes tételek közt az átruházási jog meg­adatott. Antal Gyula jegyző (olvas): Bevétel 42,085 frt. Elnök: A költségvetésben 42,085 frt vé­tetik be. Antal Gyula jegyző (olvas); Tanul­mányi ügyek igazgatása. Rendes kiadások : XIX. fej. 2. czím. Kiadás első tétel. Tankerületi főigaz­gatóságok 28,200 frt. Kautz Gyula előadó: Megszavazásra ajánltatik. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző: 2-ik tétel. Nép­nevelési tanfelügyelőségek 175,000 frt. Kautz Gyula előadó: T. ház! Ez a tétel 15,000 írttal nagyobb, mint az előző években, mi abban leli indokolását, hogy a népnevelési tanfelügyelőségek intézményén némelyekben vál­toztatni kellett, a végett, hogy ez intézmény hivatásának jobban megfeleljen. Részemről a pénzügyi bizottság álláspontja szerint kért ösz­szeget elfogadására ajánlom. Elnök: Megszavaztatik 175,000 frt. Antal Gyula jegyző: Vizsgálati bizott­mányok: 7,900 frt. Elnök: Elfogadtatik 7,900 frt. Antal Gyula jegyző: Összesen a három tétel alatt 211,100 frt. Elnök: Tanulmányi ügyek igazgatására összesen 211,100 frt szavaztatik meg. Antal Gyula jegyző: Tanintézetek. Ki­adás. Felsőbb tanintézetek. Budapesti kir. tudo­mány egyetem az előirányzat szerint 414,046 frt, a pénzügyi bizottság javaslata szerint 473,946 forint. Elnök: Az előirányzat szerint 474,046 frt, a pénzügyi bizottság javaslata szerint 483,846 frt hozatik javaslatba. A kinek a ház t. tagjai körül észrevétele van a budapesti kir. egyetemre, vagy valamelyik részére vonatkozólag méltóztassék ezt megtenni. Mednyánszky Árpád b.: T. ház! Midőn ez alkalommal csak igen röviden és futólag e tárcza költségvetéséhez hozzászólani kívánok, mindenekelőtt engedelmet kérek a t. háztól azért, hogy oly dolgokról beszélek, melyek a közön­séges felfogás szerint nem érdekesek: az orvosi, | szaknevelési szakról kívánok szólani. Ez oly I tárgy, mely mellett fényes és hatásos dictiókat alig lehet elmondani; igen száraz és természeté­nél fogva nem sok embert érdeklő tárgy. Én azt hiszem t. ház, hogy azon fok és mérték, a mely szerint látjuk, hogy egy ország és törvény­! hozása figyelmet fordít az orvosi szaknevelésre és az azzal oly szoros kapcsolatban álló köz­egészségügyre, — biztos próbáját képezi azon ország anyagi jólétének és míveltségi fokának. Ha egy legfontosabb pillantást vetünk az egye­temek, mint az orvosi tanítást magukban foglaló intézetek történetére, azt látjuk, hogy a régi időben az egyetemi facultások közt a theologiai volt az, mely hegemóniával bírt s nemcsak a legjobban volt ellátva tanerőkkel, hanem a leg­számosabban is látogattatott. Csak később, szá­zadok multával volt képes leszorítani a theolo­giait a bölcsészeti facultás s ezután lépett foko­zatosan haladva a jogi facultás és csak később törhetett előtérbe a természettudományokkal fog­lalkozó bölcsészeti facultás második szakosztálya és az orvosi facultás, mely ma az első minden oly országban, mely a világzászló vivője cultu­ralis tekintetben.

Next

/
Thumbnails
Contents