Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-89

69. országos ülés márczins lg. 1S7S>. 235 az egyenlőség, a testvériség, a szabadság ma­gasztos elveivel a polgári téren: elérkezett annak ideje, hogy meggyújtsuk és fennen lobogtassuk a szabadság, egyenlőség, testvériség fáklyáját az egyház és vallás terén is. Ha t. ház, valláskülönb­ség nélkül a hazának minden polgára egyenlően osztozik az állam minden terhében, nem-e isteni és emberi {örvények szerint szent jog az a haza minden polgáraira nézve, hogy egyenlően osztoz­zanak és részesüljenek a haza adra minden jogok­ban is vallás- és felekezeti különbség nélkül. Ugyanazért, t. ház, én elérkezettnek látom az időt arra, hogy hazánkban a már nagyon ritka művelt országban fennálló, s a magyar nemzetet a mívelt világ előtt méltán megalázó anomáliának egyszer mindenkorra vége vettessék, s hogy e haza valamennyi polgára egyenlően részesüljön a haza adta minden jogokban, egyenlően részesül­jön az ország javaiban s ne álljon fenn továbbra is azon ránk nézve megalázó anomália, hogy egyes hitfelekezetek, egyes polgárok csak azért, mert ők az uralkodó vallásfelekezetekhez tartoz­nak, nagyobb előnyökben • és több kiváltságban részesüljenek, mint a bevett s eltűrt vagy el nem tűrt felekezethez tartozó polgárok, kik pedig egyenlően viselik az állam minden terheit. Itt tehát az ideje annak, hogy törvény által szabá­lyoztassék, a vallásszabadság és polgári kötelező házasság kérdése, s hogy az országgyűlés tör­vény által rontsa le azon akadályokat, melyek eddig a különböző felekezetekhez tartozó, de egymást szivükben tisztelő, becsülő és szerető polgárokat egymástól elválasztották, hogy ezen válaszfalak már egyszer valahára itt e hazában lerontassanak. De elérkezettnek tartom, tiszt, ház, az időt annálfogva is, mert mindaddig, a mig az ország­gyűlés meg nem alkotta a vallásszabadság és az egyháznak az államhoz s a hitfelekezeteknek egymáshoz való jogviszonyát, addig szerintem az egyes felekezetek sem rendezhetik a kor szelle­mének megfelelőleg belügyeiket, pedig ez ma már szerintem elodázhatatlan égető szükség min­den hitfelekezetre nézve. Mindezen indokoknál fogva, s az előttem ezen oldalon ülő igen t. képviselőtársaim által elmondott indokok alapján, de azért is, mert én nem vagyok abban a helyzetben, mint tegnap felszólalt Poór és Hérics főtisztelendő és t. kép­viselőtársaim, hogy ebből a kérdésből felekezeti vagy pártkérdést csináljak, és főleg különösen azért is, mert én ezt nemzeti s általános emberi­ségi érdeknek tartom, mondom, ezen indokoknál fogva pártolom Irányi t. képviselőtársam határo­zati javaslatát. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Gullner Gyula: T. ház! A vita oly nagy mederben indult meg, ugy a vallásszabadság mint a polgári házasság, valamint azon kérdések tár­gyában, melyeke budget tárgyalásánál érinthetők, hogy én nem érezhetem magamat hivatva mindazokra reflectálni, mik itt a vita folyamában elmondat­tak. Felszólalásomnak tárgya tulajdonképen nem is egyéb, minthogy azon indítványból kifolyólag, melyet Helfy t. képviselőtársam az alapok és alapítványok tárgyában benyújtott, tegyek meg­jegyzést. (Közbeszólás a szélső balról: Arról most nincs sző!) Nem magára az indítványra, hanem abból kifolyólag kívánok pár észrevételt tenni s ennek alapján egy határozati javaslatot benyúj­tani. (Halljuk !) A t. minister ur azon alkalommal, midőn Helfy képviselőtársamnak indítványára vonatko­zólag megjegyzését megtette, készségét jelentette ki az iránt, hogy beleegyezik abba, miszerint azon indítvány ne most tárgyaltassék, hanem később. Szabad legyen nekem azon óhajtásomat kifejezni, hogy történjék meg ez még a jelen évi nyári szünidő előtt. Ez az egyik, a mit megjegyezni óhajtottam. A másik az, hogy én készséggel kapok az alkalmon, hozzájárulni ahhoz, miszerint az alapok és alapítványok ügyének végleges rendezése siettettessék. Már a minister ur kijelentette, de nem is vonatott kétségbe a ház egy oldaláról sem, hogy ezen kérdés azzal, a mit Helfy képviselőtársam óhajt, nincs össze­köttetésben. Elismertetett, t, ház, hogy a vallás­és közoktatási minister kezelése alatt álló alapok és alapítványok ügyét véglegesen rendezni mind­addig nem lehet, mig azok jogi természete iránt a ház tökéletesen tájékozva nincs. Ebből kifolyó­lag, — mondom — kapva-kapok a minister ur­nak azon kijelentésén, hogy mód nyujtassék arra, miszerint ezen előmunkálatok minél hama­rabb elkészülvén, akkor azután ezen ügynek végleges rendezése megközelíthető legyen. Azért én, t. ház, azon hitben és feltevésben, hogy a minister ur most, — a mi előttem teljesen ki van zárva, — a mai napon nem fogja ellenezni azt, a mire tegnap rámutatott: bátor vagj 7 ok a t. házat arra kérni, hogy válasszon egy 15 tag­ból álló bizottságot, a melynek adja utasításul, hogy a vallás- és közoktatási minister kezelése alatt álló alapok és alapítványok jogi természe­tét vizsgálja meg s jelentését még ez évben mulhatlanul mutassa be, hogy akkor a ház a végleges megoldás iránt intézkedéseket tehessen. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen hatá­rozati javaslatomat elfogadni, én felteszem, hogy a t. minister ur tegnapi kijelentése alapján ezen határozati javaslat elfogadását nem fogja elle­nezni. Trefort Ágost vallás- és közoktatás­ügyi minister: T. ház! Eltekintve személyes nézeteimtől, az alapok és alapítványok jogi ter­mészetére nézve, miután a t. ház már többször küldött ki bizottságot ezen alapok és alapít­30*

Next

/
Thumbnails
Contents