Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-89
69. országos ülés márczins lg. 1S7S>. 235 az egyenlőség, a testvériség, a szabadság magasztos elveivel a polgári téren: elérkezett annak ideje, hogy meggyújtsuk és fennen lobogtassuk a szabadság, egyenlőség, testvériség fáklyáját az egyház és vallás terén is. Ha t. ház, valláskülönbség nélkül a hazának minden polgára egyenlően osztozik az állam minden terhében, nem-e isteni és emberi {örvények szerint szent jog az a haza minden polgáraira nézve, hogy egyenlően osztozzanak és részesüljenek a haza adra minden jogokban is vallás- és felekezeti különbség nélkül. Ugyanazért, t. ház, én elérkezettnek látom az időt arra, hogy hazánkban a már nagyon ritka művelt országban fennálló, s a magyar nemzetet a mívelt világ előtt méltán megalázó anomáliának egyszer mindenkorra vége vettessék, s hogy e haza valamennyi polgára egyenlően részesüljön a haza adta minden jogokban, egyenlően részesüljön az ország javaiban s ne álljon fenn továbbra is azon ránk nézve megalázó anomália, hogy egyes hitfelekezetek, egyes polgárok csak azért, mert ők az uralkodó vallásfelekezetekhez tartoznak, nagyobb előnyökben • és több kiváltságban részesüljenek, mint a bevett s eltűrt vagy el nem tűrt felekezethez tartozó polgárok, kik pedig egyenlően viselik az állam minden terheit. Itt tehát az ideje annak, hogy törvény által szabályoztassék, a vallásszabadság és polgári kötelező házasság kérdése, s hogy az országgyűlés törvény által rontsa le azon akadályokat, melyek eddig a különböző felekezetekhez tartozó, de egymást szivükben tisztelő, becsülő és szerető polgárokat egymástól elválasztották, hogy ezen válaszfalak már egyszer valahára itt e hazában lerontassanak. De elérkezettnek tartom, tiszt, ház, az időt annálfogva is, mert mindaddig, a mig az országgyűlés meg nem alkotta a vallásszabadság és az egyháznak az államhoz s a hitfelekezeteknek egymáshoz való jogviszonyát, addig szerintem az egyes felekezetek sem rendezhetik a kor szellemének megfelelőleg belügyeiket, pedig ez ma már szerintem elodázhatatlan égető szükség minden hitfelekezetre nézve. Mindezen indokoknál fogva, s az előttem ezen oldalon ülő igen t. képviselőtársaim által elmondott indokok alapján, de azért is, mert én nem vagyok abban a helyzetben, mint tegnap felszólalt Poór és Hérics főtisztelendő és t. képviselőtársaim, hogy ebből a kérdésből felekezeti vagy pártkérdést csináljak, és főleg különösen azért is, mert én ezt nemzeti s általános emberiségi érdeknek tartom, mondom, ezen indokoknál fogva pártolom Irányi t. képviselőtársam határozati javaslatát. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Gullner Gyula: T. ház! A vita oly nagy mederben indult meg, ugy a vallásszabadság mint a polgári házasság, valamint azon kérdések tárgyában, melyeke budget tárgyalásánál érinthetők, hogy én nem érezhetem magamat hivatva mindazokra reflectálni, mik itt a vita folyamában elmondattak. Felszólalásomnak tárgya tulajdonképen nem is egyéb, minthogy azon indítványból kifolyólag, melyet Helfy t. képviselőtársam az alapok és alapítványok tárgyában benyújtott, tegyek megjegyzést. (Közbeszólás a szélső balról: Arról most nincs sző!) Nem magára az indítványra, hanem abból kifolyólag kívánok pár észrevételt tenni s ennek alapján egy határozati javaslatot benyújtani. (Halljuk !) A t. minister ur azon alkalommal, midőn Helfy képviselőtársamnak indítványára vonatkozólag megjegyzését megtette, készségét jelentette ki az iránt, hogy beleegyezik abba, miszerint azon indítvány ne most tárgyaltassék, hanem később. Szabad legyen nekem azon óhajtásomat kifejezni, hogy történjék meg ez még a jelen évi nyári szünidő előtt. Ez az egyik, a mit megjegyezni óhajtottam. A másik az, hogy én készséggel kapok az alkalmon, hozzájárulni ahhoz, miszerint az alapok és alapítványok ügyének végleges rendezése siettettessék. Már a minister ur kijelentette, de nem is vonatott kétségbe a ház egy oldaláról sem, hogy ezen kérdés azzal, a mit Helfy képviselőtársam óhajt, nincs összeköttetésben. Elismertetett, t, ház, hogy a vallásés közoktatási minister kezelése alatt álló alapok és alapítványok ügyét véglegesen rendezni mindaddig nem lehet, mig azok jogi természete iránt a ház tökéletesen tájékozva nincs. Ebből kifolyólag, — mondom — kapva-kapok a minister urnak azon kijelentésén, hogy mód nyujtassék arra, miszerint ezen előmunkálatok minél hamarabb elkészülvén, akkor azután ezen ügynek végleges rendezése megközelíthető legyen. Azért én, t. ház, azon hitben és feltevésben, hogy a minister ur most, — a mi előttem teljesen ki van zárva, — a mai napon nem fogja ellenezni azt, a mire tegnap rámutatott: bátor vagj 7 ok a t. házat arra kérni, hogy válasszon egy 15 tagból álló bizottságot, a melynek adja utasításul, hogy a vallás- és közoktatási minister kezelése alatt álló alapok és alapítványok jogi természetét vizsgálja meg s jelentését még ez évben mulhatlanul mutassa be, hogy akkor a ház a végleges megoldás iránt intézkedéseket tehessen. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen határozati javaslatomat elfogadni, én felteszem, hogy a t. minister ur tegnapi kijelentése alapján ezen határozati javaslat elfogadását nem fogja ellenezni. Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Eltekintve személyes nézeteimtől, az alapok és alapítványok jogi természetére nézve, miután a t. ház már többször küldött ki bizottságot ezen alapok és alapít30*
