Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-89
89. országos ülés míirczns 18. 1879. 233 helyeslés a jobboldalon.) Ezt megadta nekik az akkori nemzedék, (Helyeslés a jobboldalon) megadta az országgyűlés, midőn kivette őket az ineompafibilifás alól, és meg fogja nekik adui a jövő és a történelem, akár mit mondjanak is egyesek. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Poór Antal képviselő ur kivan szavai érteimének helyreigazítása végett szólani. Poór Antal: Előttem szólt Mednyánszky képviselő ur oly szavakat ad ajkamra, a melyeket én nem mondottam. O ugyanis azt monda, hogy én a magyarok és a bosnyákok közti házasságot ellenzem. Én nem ezt mondottam, hanem azt, hogy én a keresztények és a mohamedánok közti házasságot ellenzem. (ügy van! jobbról. Felkiáltások szélső' bal felöl: Hát ez nem mindegy 9) Egyébiránt coustatálom, hogy a í. képviselő ur beszéde a vallásszabadságnak egyenes arczul verése (Helyeslés a szélső balon, Nagy derültség a szélső balon.) Elnök: Mednyánszky képviselő ur félremagyarázott szavainak helyreigazítása végett kivan szólni. Mednyánszky Árpád b.: Félremagyarázott szavaim értelmének helyreigazítása végett kívánok szólani és igen röviden és a lehető egyszerűséggel azt akarom a t. igazságügymiiiister ur szavaira megjegyezni, hogy én voltam oly bátor azt is mondani beszédemben, hogy tisztelet a kivételeknek. (Ugy van! szélső balfelöl.) Igen jól tudom, hogy a benczések, a piaristák, a Ferenez-rendiek és más szerzetek mit tettek, de ezekről én nem szólottam. (Helyeslés szélső balfelöl.) Azonban, hogy azon kort, a melyben egy concordatumszerű szerződés jött létre a római curia és a bécsi udvar közt, a mely Magyarországra is kiterjesztetett, és a melynek, gondolom 6-ik fejezetében az mondatik, hogy a magyarországi főpapok mindenike fel van jogosítva bárminő rendű és ezélú szerzeteket, tehát jezsuitákat is egyházmegyéjének területére behozni, oly vád alól, hogy az a jezsuitismus és ultramontánok fénykora volt, felmenteni nem lehet, azt hiszem, mindenki előtt világos. (Ugy van! szélső balfelÖl.) Azt hiszem, magam is a leghelyesebben cselekszem, ha erről többet nem szólok. (ügy van! szélső balfelöl.) Bessenyei Ernő: T. ház! Zalamegyének a többek közt három speciális sérelme van, melyeknek orvoslását évtizedeken keresztül és mindeddig hiába sürgette. Ezeknek egyike nem tartozik ugyan a vallás- és a közoktatásügyi minister tárczájához, a miért is ezt majd annak idejében fogom előterjeszteni; de kettő közülök ehhez a tárezához tartozik. Ezeket már tegnap Csertán Károly képviselő ur is emiitette, azonKÉí'YII. NAPLÓ 1878—81. IV. KÖTET. bau azokat a minister ur nyilatkozata szerint a nagy zajban hallani nem lehetett, és igy azokra nem is felelhetett. Akarom hinni és hiszem, hogy csakis ezért nem felelt; ugyanazért igen kérem, hogy miután én mint Zalamegyének egyik igénytelen képviselője e sérelmeket felhozom, — méltóztassék a minister ur ezeket figyelmére méltatva válaszolni. (Halljuk!) Zalamegyének egyik sérelme az, hogy Muraköz, a mely Magyarországhoz és Zalamegyéhez tartozik, egyházhatóságilag még mai napig is a zágrábi érsekség alatt áll, és igy Horvátországban nevelt és tán &zláv nemzetiségi eszmékkel saturált papokkal töltetnek be az ottani plébániák, olyanokkal, a kik vagy nem értik a magyar nyelvet, vagy ha értik is, azt a különben igen magyar érzelmi! felekezeti iskolákban nem tanítják; vagy pedig miután azt törvényszerüleg tanítani kell, annak tudására nem nagy figyelmet fordítnak. E miatt Zalamegye már sokszor felirt, sőt itt az országgyűlésen is felhozatott e sérelme, s ennek folytán ez ügy ezelőtt már 2 évvel azon stádiumban volt, hogy már ő felsége is beleegyezett abba, hogy Muraköz a zágrábi érsekségtől elvétessék, és a szombathelyi vagy a veszprémi püspökséghez csatoltassék, ennek végrehajtásával a vallás- és közoktatási ministeren kivül ő eminentiája a herczeg primás is megbízatván. Ennek t. ház, már 2 éve, s 2 év óta most is csak ott vagyunk, a hol voltunk ez előtt. Kérdem tehát a t. vallás- és közoktatási minister úrtól, minő okok foroghattak fenn, hogy ily sok ideig elintézést nem nyert ez ügy, s kérdem szándékozik-e a minister ur ezen okok elhárításával ez ügyet mentül elébb elintézni? Másik sérelme Zalamegyének, a mely tulajdonképen Magyarország sérelme is, az hogy a kapornaki apátság, a mely ha jól tudom Mária Terézia alatt azon czélból alapíttatott, hogy az apátság egyes papoknak, vagy korlátoltabb jövedelmű püspököknek adassék, azon czélból, hogy ezek hivatásukhoz képest a nevelés ügyét előmozdítsák. Igy is volt ez és igen sok ideig, bírta ezt különösen a szombathelyi püspök, azonban az absolut korszak alatt ezen apátság az ausztriai kalksburgi jezsuita conveutnek adományoztatott, s azóta ezen jövedelmek Ausztriába folynak, azóta ezen igen szép uradalom idegenek által kezeltetik, a gazdatisztek Ausztriából importáltatnak, a kik a magyar nemzetgazdászati czélok iránt igen kevés érzékkel bírnak, s igy Magyarország jövedelmei exportáltainak. Azonban még azon sérelem is van itt, hogy ezen nagyon szép uradalom egy oly papi testületnek, ajezsuitáknak adatott, mely testület magyar jogilag nem létezőnek tekintetik, minthogy ezen rend Magyarországon beczikkelyezve nincs. Tudjuk 30
