Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-88

88. országos ülés márczius 1". 1879. 199 nem is a vészbizottságtól, mint rendesen szokott jönni, a házhoz érkezett — táviratot Hódmező­vásárhely városából. „Érkezett 2 óra 25 percz­kor [olvas): „Kérjük képviselőnket, hasson oda, hogy mentő eszközöket nyerjünk és vész esetén kellő számú vonatok álljanak rendelkezésünkre." Már szombaton felszólítottam a közlekedési minister urat s felkértem az intézkedésre, a nélkül, hogy ily sürgönyt olvastam volna a lapokban. Most ismételve arra kérem a t. közle­kedési minister urat, hogy méltóztassék a hód­mezővásárhelyi közönség megnyugtatására ez érdemben intézkedéseket tenni. Elnök: Következik a szegedi kir. törvény­szék területén az árviz következtében szüksé­gessé vált igazságszolgáltatási rendkívüli intéz­kedésekről szóló törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Antal Gyula jegyző [olvassa a törvény­javaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot véglegesen elfogadni'? {Igen! Nem .') Azok, a kik e törvényjavaslatot harmad­szori felolvasásban véglegesen elfogadják, mél­tóztassanak felálláni. [Megtörténik.) A ház több­sége a harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végleg elfogadta, és az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendekhez fog átküldetni. Hogy az megtörténhessék és a fő­rendeknek még a mai ülés alatt átküldethessék, méltóztassék az arra vonatkozó jegyzőkönyvet hitelesítés végett meghallgatni. Baross Gábor jegyző [olvassa a jegyző­könyvnek erre vonatkozó pontját). Elnök: A mai jegyzőkönyvnek e pontja hitelesíttetik. Következik az 1879. évi költségvetés rész­letes tárgyalásának folytatása; jelesül részletes tárgyalása a vallás- és közoktatásügyi ministerium költségvetésének. Antal Gyula jegyző [olvas); Központi igazgatás. Eendes kiadások. XIX. fejezet. 1. czím. Rendes bevételek. VIII. fejezet. 1. czím. Kiadás. Személyi járandóságok, összesen 182,804 frt. Irányi Dániel : A vallásszabadság és polgári házasság behozatala érdekében emelek újra szót és adok be határozati javaslatot. Nem nagy reménynyel teszem ugyan; mert egyrészt ismerem a kormány nézetét és szándékát, más­részt a többségnek a kormány iránti föltétlen odaadását; de teszem a kötelességérzettől indít­tatva, nem törődve a lehető kedvezőtlen ered­ménynyel; nem véve számba az e téren már szenvedett vereséget; szégyennek nem a vere­séget, hanem a zászlóhoz való hűtlenséget, nem a hátrálást, nem a bukást, hanem a megfuta­modást tekintve. [Igaz ! ügy van ! a szélső balon.) T. ház! Azok, a kik annak tagjai voltak, emlékezni fognak, hogy 1869-ben a képviselő­ház egyhangú határozatával utasította a vállás­és közoktatási ministert, hogy a vallásszabadság tárgyában törvényjavaslatot terjesszen elő. Néhai b. Eötvös József e megbízást hiven teljesítette is ; azonban a törvényjavaslat, melyet benyújtott, az országgyűlés egész folyama alatt nem került tárgyalás alá. A következő országgyűlés Deák Ferencz emlékezetes beszéde következtében, melyben nemcsak a vallásszabadság, hanem a kötelező polgári házasság mellett is nyilatkozott, bizott­ságot küldött ki azon feladattal, hogy az állam és egyház közötti viszonyok rendezése tárgyá­ban javaslatokat terjeszszen elő. S e bizottság először ugyancsak a kötelező polgári házasság érdekében nyújtott be véleményes jelentést, az­után a vallásszabadság tárgyában dolgozott ki törvényjavaslatot. E törvényjavaslatok azonban szintúgy, mint az előbbeni, nem kerültek tanácskozás alá. A közelebb múlt országgyűlést; fájdalom, már a reaetió szelleme jellemezte. [Igaz! Ugy van! a szélső halon. Az úgynevezett szabadelvű ministerium, — lucus a non lucendo, — az általános vallás­szabadság helyett a nazarenusokrói, a kötelező polgári házasság helyett a polgári hatóságok előtt kötendő tulaj donképen úgynevezett szükségbeli polgári házasságról igért törvényjavaslatokat; a nélkül, hogy csak ezen igéretét is teljesítette volna, s a többség, fájdalom, helyeselte a kor­mánynak ezen hátrálását, ezen eljárást. S ez az uraim, a mi aggaszt, a mi nyugtalanít, a nélkül azonban, hogy el csüggesztene. Jó és igaz ^ügy szolgálatában nem szabad elcsüggedni. [Élénk helyeslés a szélső balon.) T. ház! Megvallom, haboztam egy ideig, ha vájjon indokoljam-e bővebben indítványomat, bizonyítsam-e azt, hogy a vallásszabadság és polgári házasság behozatala nemcsak szükséges és sürgető, hanem egyúttal igazságos is, a jog­és igazság követelménye, [Igaz! Ugy van! bal­felől) vagyis bizonyítsam-e azt, a mi a világ más előrehaladott nemzeteinél az elemi igaz­ságok sorába tartozik, a mi kétségtelen, a mi tagadhatatlan! De miután lehetnek nem e ház­ban, hanem e ház falain kívül, a kik a dolog iránt kellőképen tájékozva nincsenek; és miután kívánatos, hogy minden lehető kétely előre elosz­lattassék: azért határoztam el magamat, hogy a kérdést újból érdemileg fogom fejtegetni. [Elénk helyeslés a szélső balon.) Előre látom ugyan, hogy, miután 10 éve immár, hogy ezt teszem, újat nem igen fogok mondhatni, de talán nem vétek a szerénység

Next

/
Thumbnails
Contents