Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-87

87. országos fiiéi mározini 16. 1879. 179 De az egyaránt védelmi és támadási jogok biztosítására czélba vett intézkedések eltévesztenék —- az én szerény nézetem szerint •— felada­tukat akkor, ha jogok csorbításáig, ha a szer­zett jogok biztosításának meghiúsításáig menne a rendeletbe foglalandó intézkedések iránya. Ezen deeeimium elején, t. ház, egy virágzó nagy országot ért egy igen nagy csapás, mely aránylag értve talán túl megy a szegedi árviz által okozott károkon és mégis azon ország tör­vényhozása visszautasította a fizetési moratórium indítványát. Nálunk egy igen becses ugyan, de kis terület szenvedett a csapás által s igy igen nehezen képzelhető a fizetési moratórium oly formulázása, mely igazságos lenne, ha tekintetbe veszszük, hogy az árviz által érintetteknek sok esetben még va­gyona van, oly vagyona, mely a szerencsétlenség által érintve nem lett. És ha figyelembe veszszük azt, hogy számo­san állanak solidaritáshan árviz által sujtotíakkal, kik maguk egészen jó fizetők: figyelembe kell venni azon körülményt is, hogy egy hasonló ko­rábbi esetnél magok a kereskedők, a passiv keres­kedő világ tiltakozott ily fizetési moratórium ellen. A fizetési moratóriumot, t. ház, az élet oldja meg. (I elkiált ások a szélső baloldalon: Igen. ha tönkre mennek!) Az üzlet-világ tapintata, az eredménytelenség, mely oly lépést követne, a mely egy tehetetlen adós irányában tétetnék; továbbá az oly fényesen tevékenyük humanitási érzet, mely már tényekben is hathatósan nyilatkozott és épen ily irányban is nyilatkozott már, e tekintetben sokkal jobb orvos­lást képez, mint a törvényhozási intézkedés. így adva — el lehet fogadni a fizetési mora­tóriumot a hitel csonkítása nélkül, de törvény­hozóiiag ilyen partialis esetekre kierőszakolni, — a hitel csonkítása nélkül nem lehet. Szükséges igenis intézkedés ott, a hol a jog alaki szabályai felett is szigorúan őrködő bírósággal szemben kivételes intézkedések szük­ségesek ; de a másik irányban az igazságügyi bizottság az intézkedést szükségesnek nem találta. Ilyen szellemben, t. ház, van szerencsém az igazságügyi bizottság nevében az előttünk fekvő törvényjavaslatot általánosságban a részletes vita alapjául ajánlani. Eötvös Károly : Kérem a t. előadó urat, legyen szives megmondani, mit jelentett ki az igazságügyi miníster ur, az igazságügyi bizott­ságban ? Emmer Kornél előadó: Volt szerencsém nekem is jelezni s e tekintetben egész beszédem érteiméből méltóztatott kivehetni, hogy a fizetési moratóriumra egyelőre és a dolog mai helyzeté­ben, ha nem történik változás, nincs szándéka a minister urnak kkerjeszteni a rendeletet. Ha azonban ezt nem méltóztatott kivenni szavaimból, reményiem, az igazságügyi minister ur majd nyi­latkozni fog. Németh Albert: Kivettem és fel is jegyez­tem magamnak ezt. Pauler Tivadar ígazságiigyminister: T. ház! Mindnyájan mélyen érezzük azon csapást, a mely egy városunkat és annak környékét érte. Ezen csapás és az abból eredő fájdalom érzetétől áthatva, szükségesnek találtuk rendkívüli felhatal­mazást kérni mindazon jogügyi intézkedésekre, melyek akár a hitelezők, akár az adósok, akár a jogosítottak, akár a kötelezettek érdekében nmlhatlanul szükségeseknek mutatkoztak. A t. előadó ur megérinté mindazon intéz­kedéseket nagyjában, a melyek e tekintetben — úgy szólván — az első pillanatban is mellőzhet­leneknek tűnnek fel. Mi változások, vagy ide­iglenes intézkedések szükségesek akár az anyagi, akár az alaki jog terén, azt gondosan, a viszo­nyoknak számbavételével, törvényes intézkedéseink tartalmával megállapítani és igy a köz- és magán­érdek követelményeinek eleget tenni feladatom lesz, ha a t. ház és ennek folytán a törvényhozás ezen rendkívüli felhatalmazást megadja (Helys­Us jobbfelöl) Részletenkint és pontonkint most ezt annál kevésbbé lehet kijelölni, mert hiszen különösen az időpontra nézve, ha a terminust a quo meg is lehet határozni, a terminust ad quem még most meghatározni lehetetlen. {Igaz! jobb­felől.) Szándékom tehát mind az alaki, mind az anyagi jog terén a szükséges intézkedéseket meg­tenni, melyek Szegednek és környékének érde­kében, az igazságszolgáltatás szempontjából szük­ségeseknek, mulaszthatlanoknak mutatkoznak. Szándékom azt egy rendeletben pontosan körül­írni, meghatározói, melynek szerkesztésében a a bíróságok és arra nézve hivatott körök tagjai­nak tanácsával élni szent kötelességemnek tartom, (Elénk helyeslés jobbfelöl) tekintettel különösen a uemzetgazdászati viszonyokra és tekintettel azon nagyfontosságú érdekekre, a melyek itt egybe vannak kapcsolva, nemcsak egy városnak, egy környéknek, hanem úgyszólván az egész ország­nak hitelével is. (Élénk helyeslés jobbfelöl) Meddig fognak ezen intézkedések terjedni, azt most, ez időpontban meghatározni egész ha­tározottsággal nem tudom. Épen azért kértem a felhatalmazást rendeleti utón való intézkedésre, hogy alkalmazkodjam a viszonyokhoz, az élet követelményeihez. A mi azon általános kérdést illeti, mely meg volt pendítve az igazságügyi bizottságban is s mely kérdést a t. előadó ur itt szőnyegre hozott, t. i. az u. n. fizetési moratórium kér­dését: én azt nem annyira jogi és igazságügyi, mint inkább igen fontos és kényes uemzetgaz­dászati kérdésnek tartom. Ez olyan kérdés, mely

Next

/
Thumbnails
Contents