Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-87
180 $7. országos ülés márezius 16. 1879. habár a perrendtartás néhány szakaszának felfüg- | gesztésével elintézettnek látszik is, sokkal nagyobb horderejű és nemcsak Szeged város, hanem az összes ország közhitelére nézve, mintsem hogy a felett, mint mondani szokás stante pede határozatot hozni, vagy intézkedni lehetne. Ugy, mint a dolgok most állanak, nekem szándékom intézkedni a jogszolgáltatás teréu, minden irányban, az ingók és ingatlanok kielégítési határnapjának elhalasztásával és meghoszszabbításával is; minden irányban, melybe a a sújtott vidék érdekében kell és az ország közhitelének veszélyeztetése és koczkáztatása nélkül lehetségesnek tartom. Azonban messzebb menni s jelenleg oly intézkedéseket tenni, melyeknek horderejét és következményeit alig lehet kiszámítani, melyeknek fogalmát jogi szempontból meghatározni és körülírni a legnagyobb gonddal is alig lehet, oly időben, midőn még remény van, hogy társadalmi utón s ott, hol a szükség megkívánja, az ország kormányának hozzájárulásával ily drasticus eszköz mellőzésével a bajon segíthetni: szándékom ezen felhatalmazás alapján nincs. Ha jöTŐre annak szüksége merülne fel, akkor részletes törvényhozási intézkedések kívántatnának, melyek már az én hatáskörömön kívül esvén , saját felelősségemre azokat meg nem tehetem. Szándékom tehát mindent megtenni, mit a jog és igazságszolgáltatás terén a feleknek érdekében a méltányosság és igazság megkíván, megtenni azt rendeleti utón az arra hivatott szakközegek meghallgatása és minden viszonyok megfontolása mellett; megtenni azon súlyos felelősség érzetében, mely engem ezen felhatalmazásnál fogva terhel; de ezen túl menni jelenleg és egyelőre nekem szándékomban nincs. Ezt tartoztam kijelenteni a t. háznak azon álláspont igazolására, melyet jelenleg a körülményeknél fogva elfoglalok. Simonyi Lajos b.: T. ház! Arra nézve, hogy rendkívüli körülmények köztt bizonyos rendkívüli intézkedések szükségesek, a t. ház tagjai és a kormány közt véleménykülönbség nincs. Ezt bizonyítja a t. előadó urnak nyilatkozata és az igazságügyminister urnak kijelentése. Csak arra nézve térnek el a nézetek, hogy mikép és meddig terjedőleg történjenek ez intézkedések, s mily mérvűek legyenek azok. Én határozottan kijelentem azon nézetemet, mely megfontolásból és a helyzet ismeréséből ered, hogy én egy moratórium megadását elkerülhetlennek tartom, és kimondom azt is, hogy bármiképen történjenek ez intézkedések, e moratórium okvetlenül meg fog adatni, mert elkerülhetetlen, mert nem képzelhető az, hogy a ki | ezen elemi csapás következtében mindenéből kipusztíttatott, arra pár hét múlva rámenjen a hitelező és megfossza őt vagyonának azon csekély maradékától is, melyet megmentett. Nincs ez érdekében sem a hitelezőnek, sem az államnak ; mert ha lehetséges, hogy az illető azon csekély eszközök segélyével, melyek neki még megmaradtak, szorgalma által oly helyzetbe hozza magát, hogy néhány hónap múlva, kimondom, hat hónap múlva, midőn az aratás bekövetkezik, teljesíthesse kötelezettségeit, ez sokkal előnyösebb a hitelezőre nézve is, mint ha most megrohanja őt a hitelező és megfosztja azon eszközöktől, melyek segélyével fizetésképes állapotba hozhatja magát. Az mondatik, hogy a hitelezők lesznek annyi belátással, hogy nem fogják fizetésre kényszeríteni az adósokat és nem fogják tőlük csekély vagyonukat elvenni, vagy elárverezni. Erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy ez igenis történik nagyobb követeléseknél, hol az illetők váltó birtokában vannak és lesznek annyi óvatossággal és eszélyességgel, hogy most nem követelik pénzöket, hanem prolongálják a váltót néhány hónapra. De nemcsak ilyen adósságaik vannak a szegedieknek. Tálnyomó nagy többségük csak csekély összeggel adós és a hitelező rájuk fog menni, még a jólelkű hitelező is, nehogy a másik megelőzze őt. S mi lesz ennek eredménye? az, hogy azon szegény menekült, midőn hazatér és felkeresi hajlékát s telkét, meg fog fosztatni kocsijától, lovától, melyen talán megmenekült. A t. igazságügyminister ur azt mondja, hogy beláthatlan hordereje volna az ily intézkedésnek. Kérdem a t. minister urat, nem számolt-e azzal, hogy ha nem történnek a kellő intézkedések az általam jelzett irányban, mily hordereje lesz annak? (Tetszés balfelöl.) Ily körülmények köztt, azt gondolom, hogy elkerülhetlenül szükséges, hogy egy bizonyos ideig tartó, s kimondom, hat hónapi moratórium adassék, (Helyeslés bal/elöl) s pedig azért, mert akkor az aratás be fog következni és az adósok képesek lesznek kötelességeiknek eleget tenni. Vegyük a dolgot úgy, a mint az az életben van. (Halljuk!) A kereskedő, ha neki idő adatik, hat hónap alatt lassankint megújítja és tovább szövi kereskedelmi összeköttetéseit; a szegény iparos házának romjaiból viskót épít, melyben meghúzza magát; megkezdi munkáját, mely egy ideig nehezen fog ugyan menni, de később, miután nyár elé megyünk, a jobb időkben több munkája lesz. A földmívelő hasonlóképen meghúzza magát kunyhójában, melyet házának romjaiból emel, és elvonulván az árviz, beveti földjét tavaszi vetéssel és lesz kenyere. Mig az ellenkező esetben, ha mindennek lehetőségétől megfosztjuk azokat az embereket, ha a törvényhozás és a
