Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-87
178 8". országos ülés márezius 16. 1879. tést kinyomatni és elrendelni, hogy az a vallásés közoktatási ministerium költségvetésének illető szakaszánál tárgyaltassék. Elnök: Az állandó pénzügyi bizottságjelentése a budapesti kereskedelmi és iparkamarának a budapesti kereskedelmi akadémia számára adandó országos segély tárgyában benyújtott kérvénye iránt, szintén ki fog nyomatni, a ház tagjai köztt szét fog osztatni, s ha at. ház jóváhagyja, a vallás- és közoktatási ministerium költségvetésének illető pontjánál tárgyalás alá fog vétetni. Következik az igazságügyi bizottság jelentése és törvényjavaslat a szegedi királyi törvényszék területén, az árviz folytán szükségessé vált igazságszolgáltatási rendkívüli intézkedésekről. Fel fog olvastatni az igazságügyi bizottság jelentése, és a törvényjavaslat. Baross Gábor jegyző (olvassa az igazságügyi bizottság jelentését és a törvényjavaslatot). Elnök: Megnyitom az általános vitát. Áz első szó az előadó urat illeti. Emmer Kornél előadó: A t. háznak alkalma i volt az utóbbi napok vitái folyamában megismerkedni részleteivel azon szerencsétlenségnek, mely Szeged városát és környékét az árviz alkalmából érte. A catastropha, az egyéb — e helyen nem is említendő bajokon kivül, — tényleges juristitiumot teremtett. A szegedi királyi törvényszék és a területén levő több járásbíróság a vis major által kényszerítve, megszüntette működését. Az ügyvédek, kikre az árvíz által sújtott terület lakossága, de oly felek is, kik az árvíz által érintve nem lettek, ügyeiket bizták, az élet- és a vagyonmentés gondjai által igénybe véve, nem tehették meg feleik érdekében azon lépéseket, melyekkel megbízva voltak. A közjegyzői iroda is megszűnt Szegeden működni; számos hivatalos és magán levéltárnak sorsáról még ez időpontig sincs értesülésünk. Ily állapotokkal szemben, t. ház, a törvényhozásnak feladata ezen juristitiumot, ez abnormis viszonyokat — összhangzásba hozni szerves jogszabályainkkal, hogy minden fél megmentessék a vétlen károsodástól, legyen az akár azon helyzetben, hogy mint támadó érvényesítse jogát, akár azon helyzetben, hogy a támadás ellenében a törvénykezés utján védekezzék. A törvényhozási technika szempontjából kei út állt nyitva e bajok orvoslására. Az egyik út az lett volna: törvényt alkotni, melyben az abnormis viszonyok szülte esetek kimerittetvén, azokról orvoslás és intézkedés tétetett volna. A másik út, t. báz, meghatalmazást adni az igazságügyi kormánynak, hogy e kérdéseket rendeleti úton oldja meg. Az első út, a törvény által való közvetlen intézkedés, tekintve azon nehézségeket és körülményességeket, a melyeket a törvényhozásnak, különben oly fontos garantiái képeznek, nehézkes arra, hogy ily gyors elintézést igénylő kivételes esetekben, a törvényhozás gépezete felhasználtassák e megoldásra. Hozzájárul még az is, hogy azon nap sincs még tudva, melyen mindazon akadályok, a melyekre utalni szerencsém volt, kezdetöket vették és igy a kétségtelenül visszaható erővel fölruházandó intézkedés terminusa sem visszafelé, sem előre megállapítható nem volt. De azt sem tudjuk még, t. ház, hogy a társadalmi és jogi élet derouteja, bomlottsága, az árvíz által siíjtott területen mily dimensiókat öltött, mily irányokban hatott ki a jogéletre; mily kérdések fognak még felmerülni, melyek szabályozást igényelnek. Ily körülmények köztt azon veszélynek van a törvényhozás kitéve, ha az első módot választja, hogy alig alkotván meg egy törvényt, már is újabb kérdések felmerülése folytán, újabb törvénynyel kellene azt felváltani Azért az igazságügyi bizottság helyesli azon utat, melyet a kormány e tekintetben javaslatba hozott és maga részéről azt elfogadásra a t. háznak ajánlja. A bizottság azt véleményezi, hogy a t. ház a maga részéről megadni méltóztassék azon meghatalmazást, mely a ministerium részéről kéretik; de nagy súlyt helyez arra, hogy e meghatalmazás alapján oly intézkedések ne vétessenek foganatba, melyek az ország hitelére káros befolyással lehetnének. E tekintetben, t, ház, megnyugtattatok a bizottság egyrészt azon indokolás által, mely a törvényjavaslatot kiséri, másrészt azon felvilágosító nyilatkozat által, melyet az igazságúgyminister a bizottság körében ez irányban tett. (Halljuk! Felkiáltások balfelöl: Mi az?) s igy nem tart attól, hogy a kormány túl fogna menni a meghatalmazás azon körén, mely ezen két momentum által korlátozva van. (Mozgás a szélső baloldalon. Halljuk a felvilágosítást!) Türelmet kérek meg fogják hallani! Az igazolási periratok és szóváltások beadására szóló, a felebbezés, az esküre való jelentkezés, az eskületételi s az elévülési határidők, illetve határnapok nyitvatartása, épen ugy áll érdekében felperesnek, mint más esetben alperesnek, épen úgy áll érdekében panaszosnak, mint vádlottnak. A váltójogi cselekvények határidejének nyitvatartása magának az egyenes adósnak előnyére szolgálhat ott, hol vele jómódú solidaris adóstársak vannak kötelezve. Az ingatlanok árverésének határnapjai iránt már a szegedi kir. törvényszék elnöke intézkedést tett, mely egyelőre kielégítő, mindaddig, a míg a rendelet ki fog bocsáttatni. Kívánatos, hogy kielégítési végrehajtásokra nézve általában orvosló intézkedés tétessék.
