Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-86
Jgg 86, országos ülés mírczins IS. 1879. A 25. számú kérvény a napirendről levétetik. {Olvassa a bizottság véleményét a 26. és 21. sz. kérvényekre vonatkozólag, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a 11. számú sorjegyzék letárgyalva lévén, következik a 12-ik sorjegyzék. Éles Henrik előadó: T. ház! Lesz szerencsém a 12. sorjegyzékben foglalt kérvényeket előadni. (Olvassa a kérvényi bizottságnak az 1-sö sz. kérvévyre vonatkozó véleményét, mely igy hangzik): „Szeged szabad királyi város közönsége a Tiszaszabályozás bajainak megvizsgálásáról és mikénti orvosoltatása végett egy országos küldöttségnek kiküldetését kéri. A kérvényi bizottság véleménye a következő : „Tekintettel a képviselőház 1879. márczius 7-ki tárgyalására, mely szerint a közmunka és közlekedési minister, Széll György képviselő indítványa következtében utasíttatott, hogy a Tisza-szabályozás eddigi eredményéről a munkálatok körül tapasztalt hiányok okairól és következéseiről, s a jövőben követendő eljárásról terjeszszen a ház elé oly jelentést, mely ugy a szabályozásnál érdekelt vidéknek, mint az országgyűlésnek, tájékozásul szolgáljon arra nézve, miként lehessen az országnak egyik nagy fontosságú részét a folytonosan megújuló veszedelemtől megmenteni; tekintettel arra, hogy ugyanazon ülésben a Tiszaszabályozásról a részletes jelentés beadását a kormány meg is Ígérte: a Tiszaszabályozási ügyre vonatkozó részletes jelentés mielőbbi beterjesztése elváratván, a jelen kérvénynek eme jelentéssel kapcsolatban leendő tárgyalása véleményeztetik, addig is a kérvény a ház tagjai által megtekinthetés czéljából a ház irodájába kitétetik. Bakay Nándor: T. ház! Nem osztozhatom a kérvényi bizottság véleményében, mely szerint Szeged városának imént szóba hozott kérvénye Széll György képviselő ur által tett indítványnyal egyidejűleg, illetve a közmunka és közlekedési minister ur által teendő jelentéssel együtt tárgyaltassék, nem osztozhatom azért, mert Szeged városának ezen kérvénye sokkal fontosabb, sokkal sürgősebb, sokkal időszerűbb, de sokkal követelőbb is egyszersmind, mint hogy az egy későbbi időre halasztható volna. Azért kérem, méltóztassék ezen kérvényt azonnal tárgyalni és mindenekelőtt felolvastatni, s azután bátor leszek hozzá szólani Baross Gábor jegyző (olvassa a kérvényt). Bakay Nándor: T. képviselőház! (Halljuk!) Miként tudni méltóztatnak, azóta, mióta ezen kérvény keletkezett, nemes városom, a magyar Carthago romba, illetőleg vizbe dőlt. (Halljuk! Halljuk!) Jól méltóztatnak tudni, hogy a kérvény részben elkésett; (Igaz! a szélső baloldalon.) azonban azt is méltóztatnak tudni, hogy azon okok, melyek a catastrophát előidézték, fennállanak még most is és a városnak még megmaradt részét folyvást rombolják, pusztítják. (Halljuk! Halljuk!) A mint a kérvényi bizottság véleményéből látjuk, némelyek óhajtották e kérdést elhalasztani, s az igen t. minister ur majdan a Tiszaszabályozás ügyében beterjesztendő javaslattal együtt kivánta azt tárgyaltatni. T. képviselőház! Nem arról van itt szó, hogy szenvedhet-e ezen kérdés halasztást, hanem arról van szó, hogy mily gyorsan tud a törvényhozás e tárgyban intézkedni. (Ugy van! Ugy van! a szélső balfelöl.) Mint a városnak, mely a lét és nem lét közt lebeg, hű fia és képviselője, nem maradhattam néma, fel kellett szólalni városom érdekében. (Helyeslés a szélső balról.) Mindenekelőtt bátor vagyok kijelenteni, hogy ezúttal nem szólok mint pártférfi, sőt ellenkezőleg e kérdésben nem is tartanám helyesnek,hogy bárki pártszempontból foglaljon állást e kérdésben. (Általános helyeslés.) Egyszersmind mint ama város képviselője, az állás-és rangkülönbség nélkül tanúsított nagymérvű segélyezésekért szavazok köszönetet, azon város nevében, melynek igénytelen fia és képviselője vagyok. (Tetszés.) T. képviselőház! Több térképet vagyok bátor itt forgalomba hozni. Ezek egyike áttekintést nyújt arról, hogy főleg mi idézte elő Szeged veszedelmét. (Halljuk! Halljuk!) E térkép felső végén északon van a szeged-percsorai társulat petresi átmetszése, ennek déli torkolatánál van Szegedtol mintegy 18,000 ölnyire azon hely, hol az áradat először törte át a szabályozási töltést. 18,000 ölnyi távolságra történt a veszedelem. Kénytelen vagyok azt megjegyezni azért, mert igen sokszor lett. hangoztatva a lapokban, hogy Szeged polgárai, kik egyébkor mindig oly buzgóan teljesítették hazafiúi és polgári kötelmeiket, ez alkalommal ezt elhanyagolták volna. Méltóztatik elképzelni t. ház, hogy egy 18,000 ölnyi védvonalon, — még a munkabíró nőket és aggokat is beleszámítva — egy 30—40 ezer lelket kiállítani képes város, még ha valamennyi munkabíró egyéneit is kiállítja, vájjon mikép foglalhatja el a védvonalat? Hiszen alig jutna egy-egy ölre egy-két személy. Ezzel csak azt akarom jelezni, hogy a Tisza-szabályozás jelen rendszere szerint, az egyes községekre oly nagy területi védvonal rovatott, melynek megvédése már azon vízmagasságnál fogva is, mely a külső részen van, s azon mélységnél fogva, mely a belső részeken idő jártával képződött, már ezen anomáliánál fogva is lehetlenné válik. Közel azon helyhez, hol az áttörés megtörtént, áll a mindszent-apátfalvai társulat egyik sérelmes pontja a Hámszárító-csárda közelében. Ezen hely körül vannak azon részek, a honnan
