Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-86

•jKg S6. országos ülés hogy délután üléseket tartson a ház, azért én, Szontágh Pál képviselőtársam indítványát pártolom. (Felkiáltások a szélső' balról: Tartsuk 9-tol 2 óráig!) Elnök: T. ház! Többféle indítvány merült fel; Szontágh Pál képviselő ur indítványa szerint hétfőtől kezdve a költségelőirányzat letárgyalásáig az ülések 10 órától 3-ig tartassanak; Csanády képviselő ur az üléseket délelőtt 10-től 2-ig, d. u. 4-től 6-ig kívánja tartatni; ezenkivül többen kívánják, hogy az ülések 9-től 2-ig tartassanak. Első kérdésül fel fogom tenni, elfogadja-e a t. ház Szontágh Pál képviselő ur azon indítványát, hogy jövő hétfőtől kezdve, az államköltségvetés letárgyalásáig, az ülések 10-től 3-ig tartassanak. (Igen/ Nem!) A kik ezen indítványt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta, s ezzel a többi indítvány elesett. Irányi Dániel képviselő ur kivan szólni a napirend előtt. Irányi Dániel: Azon kérdést vagyok bátor intézni a t. kormányhoz : méltóztatott-e intézkedni az iránt, hogy az árviz által még veszélyeztetett helyekre, nevezetesen Csongrádra, Szentesre, H.-M.-Vásárhelyre, valamint Dorosmára katonaság küldessék? Esi ezen intézkedést azért látom szükségesnek, mert ha a katonaság nem vétetnék is igénybe, a védmunkálatokra, mindenesetre lehet szükség rá akkor, ha a catastropha be talál következni; szükség lehet rá nemcsak életmentés, de a vagyonbátorság szempontjából is. A mi különösen Dorosmát illeti, nem tudom, mennyiben igazak azon hirek, melyeket a távíró hozott; de ott úgy látszik, a társadalmi rend megbomlott; a kétségbeesés és az elkeseredés oly fokra hágott, hogy igazán attól lehet tartani, hogy a vagyonbátorság is megszűnik. Nevezetesen azt irják a lapok, hogy mentőket nemcsak hogy be nem fogadták, hanem durván visszautasították, hogy az asszonyok a templomban, a férfiak a korcsmákban vaunak; mentésről nem gondoskodnak, sőt még azzal is fenyegetőznek, hogy miután az ő házaik elpusztultak, még azon házakat is el fogják hamvasztani, a melyek megmaradtak. (Mozgás.) Ennélfogva elkerülhetlenül szükségesnek tartom, hogy mindezen helyekre katonaság, még pedig elegendő számmal küldessék, hogy ha netalán szükség lenne rájuk, kéznél legyenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán mmisterelnök: A képviselő urnak hozzám intézett kérdésére van szerencsém válaszolni elsőben is, hogy a Dorosmáról ez irányban jött hirek mindenesetre túlzottak. De hogy bizonyos izgatottság ott létezik, arról nekem is van tudomásom. Dorosmán van is katonaság; de intézkedés is történt, — minthogy kívántatott, — hogy több is menjen oda. Szentesre hasonlóan márezius 15. 1S79. van katonaság rendelve, és okom van hinni, hogy azóta már ott is van; értesítve erről ugyan még nem vagyok, de a rendelkezés megtörtént. A mi a többi helyeket illeti, biztosíthatom a képviselő urat, hogy mindenütt megtörténik minden intézkedés, melyet a helybeliek szükségesnek jeleznek, értve a helybeliek alatt az ott levő kormánybiztosokat, vagy hatósági közegeket is. Hódmezővásárhelyre kormánybiztosul magának a vészbizottságnak is kérésére, oda küldtem Beliczey Eezső Békésmegye főispánját. Csongrádmegyét illetőleg mondhatom, hogy Szentesen és Csongrádon eddig is az alispán igen erélyesen működött; a történtekről folyton értesít, és ismétlem, hogy mindaz, a mi szükségesnek jeleztetik, megtörténik, sőt sokszor kérdést teszek, hogy egy vagy más irányban nem volna-e valamire szükség? Azt gondolom azonban, hogy a helybeliek megkérdezése nélkül, ha nem is váratik be az ő kívánságuk előzetes kifejezése, nem czélszeríí innen különösen nagy mennyiségű, fölteszem katonaságnak oda rendelése, mert az úgyis sújtott községeknek ezek beszállásolása és élelmezése esetleg még terhére is lehetne. De mondom, a hol szükség mutatkozik, ez is megtörtént. Dorozsmán vau is katonaság, s intézkedtem, hogy több is legyen, valamint Szentesre is katonaság még tegnapelőtt este lerendeltetett. Irányi Dániel: T. ház! Engedjen meg -t t. ház, hogy észrevételt tegyek arra, a mit a ministerelnök ur felszólalásomra felelni méltóztatott.^ Én első felszólalásomban kifejeztem azon meggyőződésemet, hogy azon pontokra katonaságot küldeni kell, akár kérik, akár nem, akár kéri a vészbizottság, vagy kormánybiztos, akár nem. Miért? Mert azon urak, meglehet, hogy nem is ismerik még a lakosságnak lehető hangulatát, melv be szokott állni a katasztrófa bekövetkezesevei. Ok ep ugy, mint a ministerelnök ur a szegedi és dorozsmai esetek előtt, nem látják előre, hogy ily katastrófa beálltaival mi következhetik be. Nem szabad kitenni a lakosságot annak, hogy oly esetek történjenek, mint Dorozsmán, vagy Szegeden történtek, hol a vagyonbiztonság, mint a lapok jelzik, különösen éjjel, veszélyeztetve van. Ne várja be tehát a minister ur, hogy felszóllittassék; hisz nem szükséges, nagyobb számú katonaságot oda küldeni, hanem mindenesetre kell, hogy legyen ott katonaság, mely ily esetekben imponál. (Helyeslés.) Madarász József: A t. ház engedelmével a t. ministerelnök urnak ép mostani nyilatkozata következtében bátorságot veszek magamnak, Szentesre néz\e egy kérdést intézni a ministerelnök nrhoz. Ugyanis, azt méltóztatott épen most nyilvánítani , hogy a kormány megtesz minden