Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-83

100 83. országi).-; filús máreriBS 11. Ifs79. Antal Gyula jegyző (olvassa a jegyző­könyvi kivonatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen részét meghitelesítettnek jelentem ki. Antal Gyula jegyző (olvas): Bevételek 14,117 frt. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogad­juk!) Elfogadtatott. Antal Gyula jegyző (olvas): Műszaki egyének kiképeztetésére és utazási ösztöndíjakra, rendes kiadások: 17. fejezet. 6. czím. Műszaki egyének kiképeztetésére és utazási ösztöndíjakra 3,000 frt. György Endre: T. ház! Bátor vagyok a következő határozati javaslatot benyújtani: „Uta­sittatik a ministerium, hogy a kereskedelmi aka­démián fennálló vasúti tanfolyam segélyezésének megszüntetésével, a 6-ik czím alatt megszavazott egész összeget eredeti rendeltetésére, t. i. műszaki egyének kiképeztetésére és utazási ösztöndíjakra fordítsa". Bátor vagyok ezen határozati javaslatot pár szóval indokolni. Ezelőtt néhány évvel, 1872-ben szerveztetett a kereskedelmi akadémián a vasúti tanfolyam; ez áll 4 hónapi esteli cursusból. Az onnan kikerült növendékeket a vasutak nem veszik fel, csak a vasúti vizsga letétele után. Bátor vagyok megjegyezni, hogy az 1873/4. és 1874/5. tanfolyamban összesen 60 egyén volt, a ki a kereskedelmi akadémián ezen vizsgát letette. Ezek közül a vasutak alkalmaztak 40-et, de csak ideig­lenesen ; a vasúti vizsgát ezekből csak 26 egyén volt képes letenni. Tehát az országnak áldozatai a vasúti egyének kiképzésére nézve csupán annyi­ban voltak eredménynyel megjutalmazva, hogy 26 egyén nyert szolgálatot. Az utolsó évek alatt e tekintetben még rosszabbul állnak a viszo­nyok. Nevezetesen a múlt évben az összes e tanfolyamba beirt fiatal emberek száma 32 volt, kik közül, mint rendes hallgató, csak 14 tette le a vizsgát. Ha már most ezen egyénekből ugyan­azon arányban fognak alkalmaztatni a vasutaknál, azt fogjuk látni, hogy a vasúti tanfolyamon min­den ember kiképzése az államnak 220 írtjába fog kerülni. Nem is említem, hogy az illető 60 frt tandíjat fizet, és hogy a vasutaknak a kikép­zés még ezenkívül tekintélyes összegbe kerül, ugy, hogy körülbelül 434 frtra megy egy fiatal ember kiképzése, mig annyira jut, hogy a vas­utak alkalmazzák őt. Ennélfogva azt hiszem, hogy az ország által hozott áldozat e téren nem áll arányban az elért eredményekkel. Elismerem, hogy azon egyének, a kik a vasúti tanfolyam tanáraiként vannak alkalmazva, szakképzettség tekintetében teljesen megfelelnének; de azt hiszem, hogy itt inhaerens hibának kell lennie, nevezete­sen pedig főleg annak, hogy a vasutak nem tekintik a vasúti tanfolyamon nyert kiképzést j elegendőnek, s ennélfogva azokra nézve, a kiket fel akarnak venni, tökéletesen mindegy, akár voltak a vasúti tanfolyamon, akár nem, a vas­utak nem tesznek különbséget. S van egy másik indokom is. Nevezetesen az, hogy midőn a vas­úti tanfolyam szerveztetett a kereskedelmi aka­démián, főleg üzleti hivatalnokokra volt szükség a magyar vasutaknál. E tekintetben azóta megváltoztak a dolgok. Jelenleg van elegendő üzleti hivatalnok, s a mi még hiányzik — ezt a közlekedési minister ur legjobban fogja tudni — az a mühelyi szolgálat, a gépészeti szolgálat. A vasutak magyarosodása erősen halad előre. De még oly vasutaknál is, a hol semmi kifogást nem lehet tenni a magya­rosodás tekintetében, szomorúsággal látjuk, hogy a műhelyi szolgálatnál a legtöbb egyén idegen, a ki a magyar nyelvet nem is érti, mert erre a szolgálatra nincs magyar ember. Már most a dolog tisztán áll. A vasúti tanfolyam a kereske­delmi akadémián csak elméleti oktatást ad. A mire a gépészeti szolgálatnál szükség van, az a practicus oktatás; ezt a vasúti tanfolyam nem adja meg. Es miután különösen erre van szükség, az ország jelenlegi pénzügyi viszonyai közit ide kell áttenni a pénzt. Bátor vagyok megjegyezni, hogy ezen indítvány beadásánál engem nem vezet azon nézet, mintha nem volnék elég méltánylattal a kereskedelmi akadémia kitűnő szolgálatai iránt. Ellenkezőleg bátor vagyok megjegyezni, hogy azon kérvényt, melyet a kereskedelmi és ipar­kamara a kereskedelmi akadémia segélyezése iránt beadott, én a magam részéről szintén pár­tolom és a vasúti szakoktatást feleslegesnek nem tartom, sőt inkább, például ha a műegyetemnél a vasúti administratióra nagyobb súly fektettetnék, vagy ha a vasúti kiképzés kereskedelmi akadé­miánknál állandóan rendszeresittetvén, arra kellő gond fordíttatnék: én a magam részéről ehhez szívesen hozzájárulnék. Jelen indítványomnak oka tisztán kettő: az egyik az, hogy az ország részé­ről e tekintetben hozott áldozatoknak eddigelé az elért eredmények nem felelnek meg; a másik az, hogy az országnak nem üzleti, hanem gépész­műhelyi szolgálatokra alkalmas egyéneknek kikép­zésére van szüksége. Ezen okoknál fogva bátor vagyok indítványomat a t. háznak elfogadásra ajánlani. Baross Gábor jegyző (olvassa György Endre határozati javaslatát). Hegedüs Sándor: T. ház! Én kérem a t. házat, hogy ne méltóztassék György Endre határozati javaslatát elfogadni, mert én adatok felett rendelkezem, melyek engem arról győztek meg, hogy az ő informatiója téves. 0 felemlített néhány adatot egyrészt annak bebizonyítására, mily kevéssé képeztetnek ki a tanulók, másfelől, hogy mily kevesen nyernek alkalmazást a vas-

Next

/
Thumbnails
Contents