Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-79

* 79. országos ülés márczius 6. 1SJÍ). a hol csupán egy tárezánál öt milliót meghaladó különbözet van, ott azt mondani, hogy ez amazon alapul, azt nézetem szerint egyáltalában nem lehet. Igaz, hogy a pénzügyi bizottság igyekezett a költségvetésnek több tételét visszahelyezni s azon alapra fektetni, melyen az 1877-iki zár­számadások vannak, és sok helyen ezen connexió­ját keresztül is vitte, de nem mindenütt. És épen ez a kulcsa a dolognak, mert arra, hogy az elő­irányzat alapos legyen, kellett volna, hogy az minden egyes tételében alapos legyen. [Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Hogy többet ne említ­sek, én nem látom sehol sem indokolva, hogy pl. az államjószágok jövedelmeinél micsoda jog­nál és micsoda elvnél fogva irányoztatott elő 1.890,000 frttal több, mint a mennyi 1877-ben befolyt; és az államerdőknél 308,000 frttal több, és igy egészben 1.400,000 frttal több? Ezen többlet az által, hogy némely helyen a commas­satiók megtörténtek légyen, azóta egyáltalában nincs indokolva, mert 1.400,000 frt jövedelmi szaporulat, hol az összes jövedelem csak három millió néhány száz ezer frt volt, oly nevezetes emelkedés, melyet némely eommassatió keresztül­vitelével egyáltalában indokolni nem lehet. {Igaz! Ugy van! a szélső balon?) Ilyen a másik jövedelmi szaporulat is: a vasutak kamatbiztosítási tételénél. Kamatbizto­sítások czímén az 187 7-ki zárszámadások szerint kifizettetett 16.174,000 frt, a jelen költségvetésben elő van irányozva 15.000,000 frt, tehát 1.174,000 frttal kevesebb, mint a mennyi 77-ben tényleg kifizettetett, és ebből a pénzügyi bizottság még leüt 600,000 frtot. Hogy ezen leütés indokolt, azt nem találom sem a pénzügyi bizottság indo­kolásában, sem a budgethez csatolt ministeri indokolásbau bebizonyítva. De ha igazolva volna is, annyi mindenesetre áll, hogy bármire alapíttatott ezen előirányzat, a 77-ki zárszámadáson nem alapszik. [Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Azt mondják, hogy sokat javult az utóbbi években a helyzet. Hát arról szó sincs, hiszen a pénzügyminister a minap kimutatta számszerint, hogy milyen emelkedések vannak a jövedelmek­ben. Kétséget nem szenved, hogy a jövedelmek­ben emelkedés mutatkozik. így 1875-ben 187 millió volt a bevétel, most pedig a jelen költség­vetésben 221 millió van előirányozva. Miután ez előirányzatot alaposnak mondják, kell, hogy az be is fogjon jönni ; e szerint a jövedelem emelke­dett 34 millióval. Ez igen nevezetes emelkedés; ezen kivid a minister ur múltkori beszédében nagy súlyt fektetett arra, hogy még egy lénye­ges körülmény mutatkozott az 1877-ik évi zár­számadásokban, t. i. az, hogy az egyenes adók­ból 700,000 frttal több jött be, mint a mennyi előirányozva volt. Ez örvendetes tünemény lenne, ha ismétlőd­nék évről-évre; de igy csak azt mutatja, hogy 1877-ben az adóprés erősebben működött, mint máskor. r Es ezt mutatja az 1878-ik évi nagy hanyat­lás, miután 3.200,000 forinttal jött be kevesebb, mint a mennyi előirányozva volt. Előirányozva volt 88.395,000 frt és bejött 85.195,000 frt, tehát 3.200,000 frttal kevesebb. Ez azt mutatja, hogy az adóprés kíméletlen használata kimerí­tette az adózókat annyira, hogy már most az adópréssel sem lehet annyit behajtani Ha nem csalódom, az 1874-ik évi költség­vetés előterjesztésénél azon körülmény jött elő, hogy az akkori pénzügyminister Kerká­polyi Károly ur azt mondta, hogy a múlt évi előirányzott jövedelmek ugyan nem jöttek be mind, hanem ő mégis a jövő évre, — emléke­zetből beszélek, nem mondom, hogy positive úgy van, hanem körülbelől, r — 12 millióval több jövedelmet előirányoz. En már akkor mondtam neki, hogy micsoda alapon teheti ezt, és ő azt mondta, hogy azért, mert évről-évre nőtt a be­vétel. Igaz, de örökké nőni nem fog és egyszer megállapodásra jön. Es ugy történt, hogy nem növekedés, hanem nagy visszaesés lett. Igy vagyunk az adóval és én félek tőle, hogy az 1377-ik évi 700,000 frt előirányzaton felül fel­vett több bevétel eulminátiója volt az egyenes adók bevételének és hogy ezeutúl tapasztalni fogja a pénzügyminister ur, a mit régen meg­jövendöltek tapasztalt államférfiak, hogy az arány­talan adóemelés csak az adóhátralékokat szapo­rítja: én is attól tartok, hogy miként a múlt évben mutatkozott, a jövő évre is növekedni fog az adóhátralék, mert az általános elszegényedés következtében az emberek nem képesek fizetni és az adóexecutorok legnagyobb munkássága mellett sem lesznek képesek behajtani az összes adót. Azt a kérdést vetette fel a múltkor a pénz­ügyminister ur — és igen helyesen — hogy vájjon az eddig követett politika mellett r való­szinű volt-e a deficitnek elenyésztetése ? És ezt akár directe, akár indirecie véve, ezzel minden­esetre az előbbi pénzügyminister Széll Kálmán urnak pénzügyi politikáját veszi bírálat alá. A pénzügyminister ur megvallom, igen lovagiasan — elődjének pénzügyi politikáját oly bírálat alá vette, a moly csak előnyére válik. Én azonban nem látok okot arra, hogy í akár egyik, akár másik pénzügyminister financz­j politikáját máskép, mint teljes meggyőződésem j szerint minden személyes tekintet nélkül bíráljam meg. És ha így veszem bírálat alá Széll Kálmán j politikáját, akkor kénytelen vagyok bevallani, | hogy az a pénzügyi helyzetben nem javulást, | hanem nevezetes visszaesést idézett elő. Azt mond-

Next

/
Thumbnails
Contents