Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-66

90 66. országos ülés február 19. 1879. sem, a mely e nemzetiségi törekvéseket kép- j viselné. E parlament, t. ház, nemcsak törvényhozó testület, e parlament több annál. E parlament a magyar nemzetiség túlsúlyának és öröklött hatalmának symboluma és mint az állam akaratának symboluma, valóságos nemzeti hatalom {Helyeslés jobbról:) és minél nagyobb hatalom a parlament reánk nézve annál aggasztóbb minden jelenség, a mely azt bizonyítja, hogy a nemzet kezdi elveszteni bizalmát parlamentjéhez, mert ez a parlament soha sem volt akadálya a magyar nemzetiségű aspiratiónak, csak az volt a baj, hogy soha sem volt előmozdító eszköze 1 sem. Meg vagyok győződve, hogy proklamálja a parlament a magyar nemzeti politikát minden következményeivel az állami élet minden ágában, s nemcsak közelebb fog jutni a nemzet szivéhez, hanem magasabb színvonalra fogja emelni politikai életünket is. A nemzet vissza fogja nyerni bizalmát és önérzetét, mert sokkal erősebbnek és hatalmasabbnak fogja magát érezni. Én meg vagyok győződve, hogy a mely párt ezen politikai iránynyal, ezen politikai eszmével fogja magát azonosítani, az nyerni fog erőben, jelentőségben és meg fogja érteni törekvéseit az egész ország. Meg vagyok győződve, hogy a legnagyobb szolgálatot teszszük a megyei gentrynek, midőn kiveszszük őt azon szűk körből, a melynek kisszerű küzdelmeiben a legjobb erőit elfecsérelte és beillesztjük a magyar állam nagy közigazgatási organismusába, s egy sokkal nagyobb activ tényezőjévé, a magyar állam és nemzetiség bajnokává teszszük. (Élénk helyeslés!) Meg vagyok győződve arról is, hogy ha a kormány identifikálja magát ezen törekvésekkel, nem maradhat el ennek jótékony hatása a kormányra nézve sem. Egy igen nagy baj nálunk, hogy a múlt reminiscentiáinál fogva, a melyeket beszédem elején adtam elő, a kormány ma sem oly népszerű intézmény nálunk, mint annak lenni kellene. [Derültség balfelöl) A kormány mint intézmény, eltekintve a személyektől, az által fog népszerűvé válhatni igazán, hogy ha ő kezdeményezője, vezetője lesz a nagy nemzeti mozgalomnak, a mely kétségtelenül közönyösen nem hagyhatja a nemzet szívét. Kétségtelen az, hogy a kormány a közigazgatási állami szervezésével végre reális hatalommá fog válni az országban és nemcsak parlamenti sikereket fog felmutathatni, hanem valóban sikert fog elérhetni az országban is a magyar államiság és nemzetiség megszilárdításában. (Élénk helyeslés.) Es végre, t. ház, az az államférfi, a ki ezzel az eszmével identifikálni tudja magát; a kit társadalmi állása, nagy tehetsége, összeköttetései arra jogosítanak, hogy vezérszerepet játszék az országban : kétségtelen, hogy az is rendkívül fog nyerni erőben, hatalomban és bizalomban is. Ha ezzel fogja magát identificálni, kétségtelen az, hogy egy nagy eszmének képviselőjeként fog szerepelni. Meg vagyok róla győződve, hogy az, a ki magát ezen törekvésekkel identificálja, a nemzetnek jótevője lehet akkor, ha győz, és ha megbukik is, tisztelettel fogja nevét említeni a nemzet, mert dicsőségesebb megbukni nagy eszmékkel és nemes törekvésekkel, mint uralkodni nagy eszmék és törekvések nélkül. (Élénk helyeslés a balon.) Tiszt, ház! Meggyőződésem az, hogy ha a magyar nemzeti polidka lesz domináló szempont politikai életünkben, s e nagy eszme következetes megvalósítása fogja képezni politikai küzdelmeink tárgyát, fejlődésünk magasabb stádiumába, történelmünk szebb és jelentékenyebb korszakába fogunk lépni, és erős meggyőződésem az, hogy ha meg fogjuk adni a magyar államnak a mi az államé, és a kormánynak azt, a mi a kormányé: azon a napon fog kezdődni az új Magyarország. Ismétlem, hogy elfogadom a részletes tárgyalás alapjául a kormány által előterjesztett költségvetést; és ha kijelentettem is azt, hogy ezt nem teszem valami nagy megnyugvással és lelkesedéssel: de teszem ezt azon biztos reményben, hogy a kormány indíttatva fogja érezni magát arra, hogy nem csak az állam, de a kormány érdekében is meg fogja tétetni a törvényhozás által mindazt, mi e nagy czélhoz vezetni fog. Meggyőződésem az, hogy ennek meg kell történnie, még ha mi magunk nem karjuk is, mert a viszonyok fognak bennünket rákényszeríteni. Én azzal az óhajtással fejezem be^ előadásomat, hogy adja isten, késő ne legyen! (Éljenzés a jobboldalon. Zaj.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, folytatjuk a tanácskozást. Mende Bódog képviselő ur kivan szólani. (Halljuk!) Mende Bódog: T. ház! (Halljuk!) Óhajtanám, bár nem reményiem, hogy az imént hallott I fényes beszédnek hatását sikerüljön elenyésztetnem, hanem bizván azt az utánam következő szónokokra, a magam részéről elégségesnek találom constatálni azt

5 hogy meglevő bajaink orvoslására a felvetett kérdésnek még kedvezőbb értelemben való megoldását is, a mint az előttem szólott képviselő ur is hangsúlyozta, elégségesnek nem tartom. A hatalom központosítása és az önkormányzat köztti küzdelem kérdése sehol sines végleg eldöntve, de különösen nálunk, hol parlamentarismusról oly értelemben, mint azt a t. képviselő ur használta, szólanunk nem szabad, hol a nem zeti létnek a parlamentarismus nem adja meg azon garantiákat, és a hol a parlamentarismus sem bir azon garantiákkal, melyek a nemzeti