Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-66

60. országos ülés febraár 19. Is79. SS megvalósíthassuk — csak egy nincs s ez: az annak megfelelő közigazgatási szervezet. Mi, t. ház, a nélkül, hogy észrevettük volna, kinőttünk a municipium szűk köréből. A mi feladataink sokkal nagyobbak, jelentékenyebbek, mintsem hogy azok a szűk formába beleférnének. Mi sokkal nagyobbak és jelentékenyebbek vagyunk, mint magunk hisszük. S a mint a municipális eszmekör képtelen arra, hogy felvegye magába az egységes nagy magyar állam eszméjét, ugy a municipális közigazgatás képtelen e nagy eszme megvalósítására. Eeánk nézve a közigazgatás állami szervezése az uralom és lét kérdése. Magyarországnak oly közigazgatási szervezetre van szüksége, melynek egyes tagjai szakmájukban képzettek legyenek, hogy képesek legyenek, a közigazgatás komoly és nagy feladatait megvalósítani. — Magyarországnak oly közigazgatási szervezetre van szüksége, melynek egyes tagjai hivek és ragaszkodók legyenek a magyar államhoz, hogy fegyelmezetten egy szilárd, egy szellemtől, egy iránytól s az állami tudattól áthatott egészszé legyenek összekötve. Magyarországnak oly közigazgatási szervezetre van szüksége, mely képes kielégíteni az állampolgárok érdekeit, fenntarthatja az állam tekintélyét és hatalmát, mely megvalósítja a jog uralmát a közigazgatás terén, melyben meg legyenek az egyéni szabadság feltételei. Oly közigazgatási szervezetre van szükségünk, mely a magyar nemzet érdekeinek hatalmas tényezője lehessen, melyen a magyar állameszme nyugodhassak, mely lehetővé | teszi a nagyszabású, tervszerű nemzeti politikát, a magyar nemzet nagy missiója teljesítését. S t. ház, a magyar nemzeti politika minden következményével a közigazgatás s a közoktatás terén ez a politikai ideál, a melynek megvalósítása után a nemzet maga öntudatlanul sóvárog; | ez az a hatalmas vágy, a mely ott él a nemzet kebelében s e tekintetben egész nyíltan kimondom, hogy az ország közvéleménye túlszárnyalta magát a parlamentet. Nem világuralmat kivan tőlünk a nemzet; azt sem kívánja, hogy mi combínatiónkkal a földgömböt vegyük körül, hanem azt kívánja, hogy rendben tartsuk ez aránylag kis országot és biztosítsuk benne tekintélyét és uralmát; azt kívánja a nemzet, t. ház, hogy ez mint egy nagy politikai alapeszme ragyogjon ki a parlamentből és hogy ugy világítson és melegítsen innen az országba, mint a nap az égről; azt kívánja, t. ház, hogy e nagy politikai eszme megvalósítására itt a parlamentben találja fel a biztosítékokat. De az ország közvéleménye e tekintetben nem érzi magát kielégítve parlamentje által s fájdalom, ma már nem áll oly közel a nemzet szivéhez, mint néhány évvel ezelőtt. S hogy a KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. in. KÖTET. nemzet nem látja legfőbb aspiratióioak megvalósító eszközét parlamentjében, azt egy eddig kevéssé méltatott jelenség minden kétséget kizárólag bizonyítja. Azt hiszem, alig van köztünk valaki, a ki ne találkozott volna egy sötét szóval akkor, a midőn magán körben politikai dolgokról folyt a beszélgetés. Azt kérdezik egymástól az emberek, nem volna-e jó vagy 10--20évre magyar absolutismus? (Halljuk!) Ez kétségkívül annyit jelent, hogy a nemzet közvéleménye azt hiszi, hogy igazi nagy nemzeti politika a parlamenttel lehetetlen s hogy e politika biztosabban várható az absolutismustól. Ez kétségkívül igen nagy tévedés, mert nekünk nincs szükségünk sem erőszakra, sem absolutismusra, hogy nemzeti érdekeinket megvédelmezhessük s megvalósíthassuk; {Elénk helyesj lés) nekünk nem kell semmi egyéb, mint hatalom, a mi minden más államban megvan Európában; én a magyar állam részére nem vindicálok kivételes hatalmat, nem kívánom a személyes szabadság korlátozását; de kívánok I annyit, a mennyi őt megilleti s e tekintetben | meggyőződésem, hogy közigazgatásunk szerveze| tének főmaximája lehet: hogy adjuk meg az í államnak, a mi az államé, a kormánynak a mi a kormányé s az egyesnek — szabadság tekintetében — a mi az egyesé. (Élénk tetszés.) Nekünk az egyesen erőszakot tenni nem szükséges; nekünk az egyest a mi állami eszközeink által körül lehet venni azon általános feltételekkel, a melyek szükségkép maguk után vonják az államhoz való ragaszkodást s a magyar államba való lassú de biztos beolvadást; nekünk absolut nincs szükségünk egyébre, mint erre, hogy azt a nagy csendes munkát végezhessük, mely olyan, mint a természet, a mely oly hatást idéz elő, mint az éghajlat, a mely, ha megvan, magától megterem a megfelelő vegetátió is. De, t. ház, mégis aggasztó e jelenség, a melyet említni szerencsém volt, arra nézve, a ki őszinte híve a parlamentarismusnak. Ha nálunk a parlament csak a liberalismus követelménye volna, megvallom őszintén, nem nagy súlyt fektetnék rá. Mert rám nézve a főelv az, hogy minden jó, a mi a magyar nemzetiség érdekeinek szolgál és minden rósz, a mi a magyar nemzetiség érdekeit veszélyezteti. De nálunk a parlament egy valóságos nemzeti intézmény. Tekintsünk körül a parlamentben s azt fogjuk találni, hogy — igen kevés kivétellel — minden ízében magyar, és ha valaki e parlamentet látja, aligha fogja hinni, hogy 6 vagy 7 millió nem magyarajkú lakos van Magyarországon, mert ezeknek úgynevezett nemzetiségi törekvései itt a parlamentben kifejezésre nem jutnak és nem alakulhat egy párt 12