Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-64

64. országos ülés február 17. 1879. 57 a fedezet több levén, ennyi marad mint bevételtöbblet; vagy pedig, mint azt nálunk sajnosán tapasztaljuk: a bevétel kevesebb ennyivel, a deficit tehát ennyi, azt tehát ennyivel fedezni kell. Ez nézetem szerint nem elég egy költségvetésre, mert egy állami költségvetés teljességéhez szükséges az, hogy azon kormány, mely e költségvetés mellett hivatva van kormányozni, terjeszsze elő pénzügyi politikáját; adja elő terveit, melyek szerint az ország kormányzatát vezetni akarja, és ha annak netalán hiányai vannak, terjeszsze elő azon módot, mely szerint véli ezen hiányokat orvosolhatni? Már hogy a t. pénzügyminister ur exposéja nem ilyen, az világos, miután maga is bevallotta, hogy e tekintetben a kormánynak terve nincsen. így a költségvetést oly hiányosnak tartom, hogy ismétlem, lehetnek olyanok, kik ezen költségvetést e hiányainál fogva a részletes tárgyalás alapjául nem akarják elfogadni. Én azonban az országnak jelen, mondhatni nyomott és komoly helyzetében igen czélszeríínek látnám, sőt szükségesnek is tartanám, hogy az ország és annak élén a képviselőház, lehetőleg részletesen és alaposan ismerje meg az állam pénzügyi helyzetét, és ennek következtében, miután ez egyrészt, sőt nagy részben a költségvetésnek részletes tárgyalása által érhető el, én a jelen költségvetésnek részletes tárgyalását czélszeríínek tartom; de kimondom egyszersmind azt is, hogy én azért is czélszerünek tartom ezen költségvetésnek részletes tárgyalását, mert a felhatalmazással való kormányzás nézetem szerint mindig egy neme a rendetlenségnek; mert, a mint azt hamisan szokták nevezni, az indemnity mellett való kormányzás nem egyéb, minthogy a kormány felhatalmaztatik arra, hogy a jelen évben a múlt év szükségletei szerint kormányozzon; a jelen évnek pedig lehet, hogy más kiadásai vannak, lehet, hogy megtakarítások is eszközölhetők ez évben és ez az indemmity mellett mind nem történhetik, annálfogva, mert az ez évre megszabott költségvetéssel kormányoz a kormány. De van még egy ok, a melynél fogva én a költségvetésnek részletes tárgyalását és lehetőleg megállapítását is óhajtom és pedig ez az ok az, a mire Simonyi Ernő t. képviselőtársam is utal; mert én abban a nézetben vagyok, hogy ha ez a kormány megszűnik és azt más bármiféle kormány követi, elismerem, hogy az a jövőre megtakarítást proponálhat, a jövő évre azokat keresztül is viheti, hanem miután annyira előre van haladva ez az év, kimondom, bármily kormány következzék is, erre az évre más költségvetést előterjeszteni nem volna képes, és erre nézve megjegyzem azt, hogy azon esetre, ha az illető képviselő pártnézetének akar kifejezést KÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. III. KÖTET. adni, azt mindig az appropriátiónál teheti és részemről én is úgy fogok eljárni az appropriátió megszavazásánál, a mint azt pártállásom magával hozza. A jelen tárgyalásnak alapját képezi a kormánynak előterjesztése és ennek folytán a pénzügyi bizottságnak jelentése. A pénzügyi bizottság jelentésében kivonatilag igaz, rövid, de azért határozott vonásokban ecseteli hazánk komoly helyzetét; kimondja, hogy az állam jövedelmei nem fokozhatok; kimondja, hogy az állam el van gyengülve a közgazdasági válságok következtében. Továbbá elismeri azt, hogy bizonyos hanyatlás tapasztalható több jövedelmi ágban, és végre kifejezi azon meggyőződését, hogy a mi helyzetünk igen komoly és súlyos; azért, mert nem tekintve a rendkívüli hadügyi költségekre, még ezenkívül 24Va millió deficit van és mindemellett államterheink folytonosan nőnek. Lehetnek sokan, a kik csodálkozni fognak azon, hogy a pénzügyi bizottság igen t. előadója a pénzügyi bizottság ezen határozatát igen sovány alakban, mondhatni aszalt állapotban mutatja be a háznak, és ő — ezt egyébiránt nem azért mondom, mintha gáncsolnám — a ki életében igen sok tintát fogyasztott, ez alkalommal annyira fukar volt. Én azonban ezt természetesnek találom; mert azon határtalan ragaszkodásnál fogva, a melylyel a t, előadó ur a kormány iránt viseltetik, megakarván felelni az igazságnak és a pénzügyi bizottság határozatának, igen rövid vonásokban, mondhatni távirati stylusban szerkesztette jelentését; mert igen jól tudta azt, hogy a jelentés erre vonatkozó részének minden betűje egy-egy vád a jelen kormányra. Én azonban, t. ház, ez alkalommal rekriminátiokba bocsátkozni nem akarok. És pedig nem azért, mintha ez által azt akarnám mondani, hogy én helytelenek tartom azt, ha e házban reeriminatiók tétetnek, mert sokszor a multakba tett visszapillantás által lehet következtetni a jövőre. De nem akarok reeriminátiókba bocsátkozni és szemrehányásokat tenni azért, mert jelenleg nézetem szerint nem az a főkérdés, hogy azon sebeket, a melyekben az ország szenved, ki és hányadrészben okozta, hanem az a főkérdés, hogy mikép lehet ezeket a sebeket begyógyítani s orvosolni. Az előterjesztett költségvetés röviden ezekből áll: ennyi kiadás, ennyi a bevétel; a hiány nem fedezhető máskép, mint kölcsönnel, contraháljunk tehát kölcsönöket. E költségvetés nagyon hasonlít azon fiatal ember költségvetéséhez, a ki azt mondja: nekem ily összegre van szükségem, hogy az elkerülhetetlen kiadásokat fedezhessem; ennyi pénzre van szükségem, hogy privát-passiómat kielégíthessem, bevételem sokkal kevesebb: tehát csinálok adós8