Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-64

56 64. országos ülés február lf. 18Í9. előirányzata szerint pedig több mint 30 millió, tehát már az előirányzatok szerint is a múlt évre előirányzott hiányt több mint 9 millióval felül múlja ; tekintve, hogy a jelen évi költségvetés hiánya az előttünk mar is ismert tények alapján a 30 milliót is tetemesen meg fogja haladni, s igy az valóságos visszaesést jelez a pénzügyek rendezésének terén; tekintve, hogy a jelenlegi kormányelnök kormányra lépése alkalmával a már akkor is zilált állami pénzügyek rendezését tűzte ki ezéljául és annak elérését oly fontosnak és annyira szükségesnek tartotta, hogy ezen czclból még éveken át folyton vallott és hirdetett politikai elveinek feladásával is a kormányra vállalkozást jónak látta ; tekintve, hogy a kormány a pénzügyek terén mutatkozó visszás eredmények szerint az ország pénzügyi helyzetén nemcsak nem javított, hanem azt még ziláltabb állapotba hozta; az állandó évi hiányt növelte; az adók kíméletlen behajtása és a lehető legrendetl énebb kezelése által az országban az általános gazdasági pangás miatt már különben is elterjedt nyomort nagyobbította; az állam adósságait több száz millióval szaporította; az ország közgazdászat! érdekeinek feladásával a pénzügyi zavarból való kibontakozást lehetetlenné tette és ezeken felül oly külügyi politikának követéséhez adta beleegyezését, mely ugy a nemzet közérzületével, mi üt annak állami érdekeivel ellentétben van, és a már ugy is megbízhat!an költségeket évenkint számos milliókkal növeli, ugy, hogy a nemzet mentheti énül a vagyonbukás örvénye felé sodortat] k ; tekintve, hogy abbeli előre látásunkat, miszerint az 1867. évben elfogadott közösügycs közjogi rendszer mellett a magyar nemzet jólétét megalapítani és jövőjét biztosítani nem lehet, a lefolyt 12 évi tapasztalat minden kétségen kivül teljesen igazolta; tekintve, hogy Magyarország ugy szellemi mint anyagi felvirágozhatásának nélkiiiözhetlen feltétele az, hogy Magyarország önállóságát és függetlenségét visszanyerve, teljes rendelkezési joggal bírjon, ugy a kül- mini a belpolitikai téren összes ügyeinek egyedül a nemzetes ország érdekei szempontjából való intézésére: alólirattok kérik a t. képviselőházat, mondja ki határozatilag, hogy az 1867-iki közösügyes alapon állott, s hitek és bizalomvesztett kormány álltai előterjesztett költségvetést a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadja. 'Kelt Budapesten, 1879. "február 17-én. Beadják: Simonyi Ernő képviselő, László Imre, Madarász József, Mocsáry Lajos, Németh Albert, Kállay Ödön, Csanády Sándor, Helfy Ignácz, Kán András, Turgonyi Lajos. Báró Simonyi Lajos: T. ház! Azon képviselőnek, a ki e házban felszólal, ha csak nincs egyedül, az a ezélja, hogy ez által nézeteit kifejezvén, lelkiismeretét megnyugtassa; ezenkívül csak két főczélja lehet: vagy az, hogy saját nézetei iránt a t. ház többségét hajlandóvá tegye, vagy pedig, hogy nyilatkozata által a házon kivüli nagy közönséget azon politika iránt, a melyet ő maga vall, kedvező hangulatba hozza. Kekünk itt az ellenzéken, azt hiszem, ítélve azon számos nyilatkozat, felirat és folyamodvány után, a melyek a haza minden vidékéről ide felküldettek, azt hiszem, hogy az utóbbira szükségmik nincsen, mert ezekből kiderül az, hogy a hazában levő közvélemény árnyalatok szerint bár, de azon irányt helyesli, melyet az ellenzék követ. A mi az általam említett első esetet illeti, hogy t. i. azért szólal fel, hogy a ház t. többségét nyerje meg saját nézetének, igaz, hogy voltak idők, midőn a t. ministerelnök ur azon pártfegyelemnél fogva, melyet el kell ismernem, oly kitűnő szigorral és erélylyel tud kezelni, és melynél fogva ezen pártfegyelem mint egy vasöv szorított le minden szabad gondolatnyilváuítást, [Ellenmondás a jobboldalon) és minden szabad működést, ezen pártfegyelemnél fogva ilyesmire annak, Id a kormánypárton kivül állott, reménye nem lehetett, Az utóbbi időkben azonban tapasztaltuk azt, hogy ezen egészségtelen, az egyéni gondolkodást megbénító korszak tünedezik, és mint látjuk, mutatkozik egy olyan időszak, a melyben a férfias erő szétfeszítvén ezen bilincseket, bekövetkezik azon idő, a melyben a szabad szó hozzáférhet a szabad meggyőződéshez; és azért ezen alkalommá] engemet is azon remény kecsegtet, bog)' teendő nyilatkozatomat kegyes jó indulattal fogja a t. ház meghallgatni. (Bálijuk!) A mi a szőnyegen levő tárgyat illeti, ki akarom mondani előzetesen azon nézetemet, hogy én méltányloni, sőt jogosultságát is elismerem azon felfogásnak, mely szerint ezen költségvetés a részletes tárgyalás alapjául nem fogadtatik el. Az egyik eset az, melyet már Simonyi Ernő t. képviselőtársam is felemlített, ha valaki azt hiszi, hogy vagy ezen kormány, vagy az ezután következő kormány más költségvetést terjeszthet elő. De van még egy másik eset is, melyben a költségvetés el nem fogadása indokolva van, éspedig az, hogy ha az illető azt mondja, — mint ez most mondható — hogy a költségvetés nem tökéletes, hogy az hiányos, és igy azt el nem fogadja. Kézetem szerint az állami költségvetésre nem elég az, hogy az mondassék, hogy ennyi a kiadás, eunyi a bevétel, és ennek folytán