Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-76

76. országos ülés ínnrcziBs S. IS79. 331 a költségvetés tárgyalásánál felszólaljak azért, mert mióta e költségvetés Magyarország költségvetésébe felvétetett, ha jól emlékszem, soha alaposan megbírálva és vizsgálva nem volt. Mindjárt feltűnő az, hogy maga a czím is úgy szól: fiumei és magyar-horvát tengerparti kormányzó és személyzete, holott én csak magyar tengerpartról tudok, horvát tengerpartot Fiúménál nem ismerek. Á kormányzónak fizetése van téve 5000 írtra, tisztipótléka 5000-re, ez tesz 10,000 forintot. Az egész kormányzóság 25 ezer frtot vesz igénybe a törvénykezési provisoriummal együtt 84 ezerét. Ha vesszük a tengerészeti hatóságot, mely a kereskedelmi ministerium tárczájában van, az 144 ezer frtba kerül. Ott van az állami realgymnasium, mely 32 ezer frtba kerül Magyarországnak; ha részletesen elősorolnám, kiderülne, hogy Fiúménak és a magyar tengerpartnak kormányzása több mint 400,000 forintba kerül. S ezen összeget, melyet nagy lovagiassággal odadobunk, nem Magyarországérdekében használják föl. Sőt ellenkezőleg, mióta a provisorium fennáll, azok száma, kik a magyar állanteszmének barátai napról-napra apad, és azok, kik látra indolentiánkat és könnyelműségünket, hogy legkevésbbé sem gondolunk arra, hogy az ottani rokonszenvet felhasználjuk és Fiumét szorosan Magyarországhoz fűzzük, elidegenednek és azok karjaiba dobják magukat, kik Fiumét Horvátországhoz akarják csatolni. De vegyük a számtani adatokat. A kormányzóság ügyforgalma évenként átlag 1500 darab. Ha ebből elvesszük az ünnepélyekre való meghívókat, a katonai meghívásokat, hirdetéseket stb., körülbelől 700 darab marad, mely érdemleges ügy elintézéséből áll. De mondjuk, hogy 1000 darab, akkor minden darab elintézése 25 frtba kerül és minthogy 9 hivatalnok van alkalmazva, igy 1

U acta sem esik naponként egy tisztviselőnek. A kormányzó mellett egy osztálytanácsos van 3000 frt fizetéssel 400 frt lakpénzzel és 1000 frt tiszti pótlékkai. Miért van ez a t'szti pótlék? Mert drága az élet Fiúméban. Ellenkezőleg, Magyarországon a legolcsóbb város, ugy a mint minden kikötő város igen olcsó. De a kormányzóság nem reprezentálja a magyar államot és a legkevésbbé sem igyekszik a magyar eszmét terjeszteni. Ugyanis megtörténik azon botrány, (Halljuk! a szélső balon) hogy a horvát országgyűlésre meghívják Fiumét, hogy képviseltesse magát és a fiumei kormányzóság ezen meghívást minden megjegyzés nélkül átteszi a polgármesteri hivatalhoz további elintézés végett. Törvények hozatnak a magyar országgyűlés által, melyek kötelező ereje Fiúméra is kiterjesztetik; a kormányzóság hanyagságából azonban a törvények nem fordíttatván le, soha életbe nem lépnek. Ennek az a következménye, hogy az ifjúság nem a magyar egyetemre jár jogot tanulni, hanem Grátzba és Bécsbe, mert ott még mindig az osztrák törvények, rendeletek állnak fenn, a magyar ministeri rendeletekkel és törvényekkel szemben. Megérkezik Fiúméban egy horvát szinésztársaság, s annak, a nélkül, hogy engedélye volna a magjrar korona területén előadásokat tartani, megengedik az előadások tartását és megtűrik, hogy a szinlapon ez legyen: Nemzeti színház. Én Fiúméban horvát nemzeti színházat nem ismerhetek el. (Helyeslés a szélső balon.) Ha a magyar szellem ápolására a kormányzó csak némi figyelmet fordítana is, akkor nem történhetnék meg, hogy 12 év óta, illetőleg 8 év óta, midőn a provisorium behozatott, a százat meghaladó állami tisztviselők közül egyetlenegy tanult meg magyarul, a magyar állampoígárijogot kérni pedig egyetlenegy hivatalnok sem tartotta szükségesnek. A szláv kasinó nem állhatna fenn Fiúméban a magyar államhivatalnokok támogatása nélkül. A fiumei képviselő-testülethez a magyarok és a magyar barátok, az olaszok bejutását a kormányzóság nehezíti és oly egyének bejutását teszi lehetővé, kik becsmérlőleg nyilatkoznak a magyar kormányzásról és különösen a magyar tanügj^ről. Ha a hivatalnokokat tekintjük, újabb időben sincs figyelem fordítva arra, hogy azokat nevezzék ki, a kik magyarul tudnak, vagy legalább magyarul éreznek. Addig, mig itt az országban végzett technikusaink ingyen kénytelenek dolgozni, addig Fiúméban egy Stepsky nevezetű mérnököt neveztek ki, a ki idegen illetőségű. Oda adjuk az állam kenyerét oly idegeneknek, kik nem is magyar illetőség alá tartoznak, mig a mi képzett fiatalságunknak nem tudunk kenyeret adni. A fiumei polgármester megtette azt, hogy egy közeli rokonának hivatalt akarván szerezni, s betöltetlen hivatala nem lévén, hivatalt állított fel. Arról tudomása van a minister urnak; mert a polgármesternek ezt az intézkedését mint önkénytest és a törvényit túllépőt, megsemmisítette. Mi történt. Ugyanazon ember, ugyanazon hivatalban, daczára a minister intézkedésének, a kormányzó szeme láttára s eltűrésével megtartatik. Miért tűreíik ez el a fiumei polgármesternek? Talán azon szolgálatokért, a mely szolgálatok máskép nem jellemezhetők, minthogy azt, mit a másik tenger, a magyar nemzet kezéből kilök, azt a magyar tengerpart fenntartja. A tengerészeti hatóságnál szintén nincsen kellő működési kör, nincs annyi teendő, mint a mennyi embert ott tartanak. Hisz ott van egy tengerészeti inspector és egy kikötő kapitány, a kik nem végeznek el annyi actát, mint a hány nyugtát irnak alá. Mind a kettő, Littrow és Zamboni, festészettel foglalkozik és hivataloskodásából elég ideje marad arra. De ennél a ten42*