Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-75
11. országos ülés márezfns 1. 1879. 313 didationalis bizottságnak természete nem kiszemelő, hanem egyszerűen kizáró, vagyis nem kiszemeli a legjobbat, mint az előadó ur magát kifejezte, nem szemeli ki azokat, kik képesítettek és hogy ki azok köztt a legjobb, mert ezt a választás van hivatva eldönteni. A candidationalis bizottság csak kizáró joggal bir, t. i. azt, a ki képtelen, kirekeszti a candidatió által. Hiszen t. ház, midőn 1870-ben a házban tárgy altatott a megyei törvény, a mostani belügyminister ur, ha emlékezetem nem csal, azt követelte, hogy ne bizassék feltétlenül olyan candidationalis bizottságra a képviselők kijelölése, a mely candidationalis bizottság többsége a főispán kezében van, miután a főispán által kinevezett három taggal szemben három választott tag áll, s ezek elnöke, a főispán, döntő szavazattal bir, s ugyanakkor azt indítványozza, hogy a kisebbségnek legyen joga két-három egyént candidatióba hozni; akkor a ministerelnök ur szükségesnek látta a kisebbség jogainak védelmét pártfogás alá venni, mert ott menedéket látott az alkotmányosság részére. Fölhozatik az, hogy az illető nem tudja a magyar nyelvet. T. ház! Mindéi az erdélyi részekre vonatkozó ügyben azt tapasztaljuk, hogy vakmerő állítások dobatnak a ház elé s minthogy a t. ház legnagyobb része nem ismeri az ottani viszonyokat, annak az állítását hiszik el a képviselő urak, a ki a legnagyobb bátorsággal, legnagyobb vakmerőséggel legelőbb" dob oda valamely állítást. Ebből következik aztán, hogy ott a Királyhágón túl annyi visszaélés marad megtorlatlanul, mert messze esik. az ország szeme elől. így most is, midőn az állíttatik, hogy azon férfiak, kik ki nem jelöltettek, nem tudnak magyarul, téves állítás. Mert Schuller biztos értesülésem szerint tud magyarul. Törve beszéli ugyan a magyar nyelvet, de kitűnően irja, {Ellenmondás) most is a polgármesteri állást tölti be Szászvárosban. Nem hivatkozhatom Horváth Gyula képviselő úrra, a ki mindig másként ismeri az erdélyi viszonyokat, mint mi erdélyi emberek, a hogy ismerjük, hivatkozhatom itt mellettem gr. Kun István képviselő úrra, a ki Szászváros mellett lakik, tehát Szászváros polgármesterét ismernie kell. T. ház! Kétélű feg3 r ver ez a képviselőháznak, szó nélkül hagyni egy alkotmányos választásnak ilyen eldöntését és kijátszását, mert ha a képviselőház helybenhagyja ezt Szebenmegyére nézve, nem fog-e bekövetkezni, hogy a főispánok ezt praecedensnek tekintvén, a magyarországi megyékben is alkalmazásba vétessék. Hiszen megkísértetett ez már Szathinármegyében is 1872-ben; ugyanis a megelőző alispánt a candidaló bizottság segélyével a főispán kirekesztette a candidatióból, akkor a balközép férfiai mennyire felzúdultak ezen és országszerte milyen KÉPVH. NAPLÓ 1 Q 78—81. III. KÖTET. lármát ütöttek s mihelyt a balközép férfiai jutottak a kormányra, első teendőjük volt azon főispánt példásan megbüntetni, hivatalától felmenteni. Kétélű fegyver, mert ma megkísértetik a Királyföldön, holnap meg fog kísértetni a Székelyföldön vagy Magyarországon. De rendesen alattomosan felhozatik azon indok, a mint az a kérvényhez csatolt jelentésben is fel van hozva a főispán által, hogy azon emberek államellenes tendentiákat űznek. T. ház! Ha valaki azon szász nemzetiségű férfiaknak, a kik magyar nemzetellenes politikát tíznek, lehet ellensége, úgy én az vagyok, de azt tartom, hogy nekünk nem szabad igazolni ezen uraknak vádjait, mikor a magyar nemzet és kormány erőszakoskodásairól, a törvény tiprásáról beszélnek, hogy ország-világ előtt vádoljanak bennünket és azt, hogy mi csak erőszakosan tudjuk az állam tekintélyét is fentaxtani. {Helyeslés balfelöl.) Én szégyenlem és szégyenlem, ha a magyar embert azzal vádolják, hogy erre szorulunk a magyar faj fenntartása végett. A magyar faj nem oly szegény, hogy elvesszen, meggyöngüljön, ha Erdély két-három megyéjében a szászok vagy 2—3 megyéjében a románok felette suprematiát gyakorolhatnak. {Élénk helyeslés balfelöl.) Én nem látok itt egyebet, mint azt, hogy vannak kormányférfiak, a kik az oroszszal szövetkezve folytatnak külügyi politikát ég azzal igyekeznek a hazában a nagyban elkövetett bűnöket fedezni, hogy Mileticset börtönbe csukatják, és mig az országban a legnémetebb, még a németnél is roszabb, mert osztrák politikát folytatnak, {Igaz! Ugy van! a szélső balfelöl) azzal akarnak népszerűséget nyerni, hogy üldözésbe vesznek egyes szász hatóságot. En ezen politikát nem osztom és nem akarom azon dicsőséget, melyet a 40-es években egy erdélyi államférfiú magának vindicált, midőn a reactionarius kormány javaslatát igen nagy határozottsággal támogatta; kérdeztetvén, hogy miért teszi így ki népszerűségét a pusztulásnak, azt felelte: „Hagyjátok el, majd megverek két szász képviselőt és akkor népszerűségem helyre lesz állítva. (Derültség és helyeslés a széls'óbalfelöl.) Horváth Gyula: T. ház! Én személyes kérdésben vagyok bátor szót kérni. {Ellenmondás a szélső baloldalon.) Különben is volna jogom, mert még nem szóltam a tárgyhoz; személyes kérdésben pedig jogom van szólni azért, mert igen t. barátom, a t. képviselő ur azt mondotta, hogy én hiába intek, hiába beszélek, mert egészen ellenkezőleg ismerem az erdélyi viszonyokat, mint a hogy t. barátom és a többi Erdélyből jövő képviselők ismerik. A t. képviselő ur ennek elmondására ez alkalommal legkevésbé sem volt jogosítva, mert én szomszédomnak semmi egyébről nem szólottam, mint azt mondottam, 40
