Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-75
J». orscigos ölés Hiárczin« 1.18?$. 311 nia kellett a törvényhozásnak egy testületről, j mely feljogosittatik arra, hogy ő határozza meg, j hogy kik jelölhetők ki tulajdonképen egyik, vagy másik állomásra. S ez az 1870. évi XLII. t.-cz. 68. §-ában van megállapítva, a mely a kandidáló bizottságot feljogosítja, hogy a jelölteket, ha azokat alkalmasaknak nem tartja, mind elutasíthatja vagy pedig annyit^ jelölhet ki, a mennyit kijelölhetőnek vél. {Élénk ellenmondások a balról) A 68. §. 2. bekezdése így hangzik: „Minden állomásra legalább három egyén jelölendő ki. {Felkiáltások balfelöl; Legalább!) Ezen szabálytól eltérésnek csak akkor van helye, ha nem jelentkezett kijelölhető három egyén a betöltendő tiszti állomásra. (Zaj balról) Tehát itt a kandidáló bizottság fel lett jogosítva arra, hogy ha a jeleukezők közül egy sem volt jelölhető, a jelentkezőket mind utasítsa vissza, vagy közülök egyet, kettőt vagy hármat jelöljön ki. (Ellenmondások.) De ez korántsem teszi azt, hogy mulhatlanul három egyént kell kijelölni, még ha nincs is képesített a jelenkezettek között. Éhez az is hozzájárul, hogy az 1868. évi XLII. t.-cz. követelményének sem felelt meg az illető két jelölt, mert nem tudja az állam hivatalos nyelvét ; a törvényben pedig az állam hivatalos nyelvének tudása ki van kötve; s miután a törvény által kikötött ezen qualificatiónak a jelöltek közül csak egy felelt meg, természetes, hogy a kijelölt bizottság csakis egyet jelölt ki, a ki t. i. e qualificatiónak megfelelt. (Helyeslés jobbfelöl.) Azt mondja a. képviselő ur és azt mondja a kérvény is, hogy a választás nem is ment végbe törvényesen, mert az illető nem kapott általános többséget, ügy látszik, Szebenmegye nincs a törvény gyakorlatában, egyébiránt nem is lehet, mert ez első választása volt a törvény meghozatala után, és azt hiszi, hogy a szavazó bizottság összeszámítja az összes bizottsági tagokat és pl. a 150 tagnak általános többségére van szükség, hogy valaki megválasztott alispánnak legyen kijelenthető. De ha ez így állana, t. ház, akkor 15 — 20 tag nem szavazása által mindig meghiúsíthatná a választást. A törvény azt mondja, hogy a beadott szavazatok általános többsége kívántatik meg; (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon) itt pedig, miután Sennor Ágoston nemcsak a beadott szavazatok általános többségét megkapta, sőt azokat mind megkapta, a főispán helyesen járt el, midőn őt megválasztott alispánnak nyilvánította. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezek levén azon indokok, melyekre a kérvényi bizottság javaslatát alapítá, nem járulhatok hozzá Gebbel Károly képviselő urnak indítványához, hanem kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon) Hoffmann Pál: T. ház! Mindenekelőtt egykét szóval bámulásomat fejezem ki a fölött, hogy az előadó ur, a kinek feladata az lett volna, hogy a házat objeetive tájékozza a kérvény tartalmáról, oly insinuátióval lép elő, melyet én határozottan visszautasítok. (Halljuk! Halljuk!) Azt monda a képviselő ur, nem csodálkozik, hogy ezen oldalról panasz emeltetik, (Felkiáltások a jobboldalon: Nem azt mondta, hogy azon oldalról!) mely annak idejében a Királyföld rendezéséről szóló törvénynyel elégületlen volt. (Felkiáltások: Nem azt mondta!) Elekes György előadó: Nem azon oldalt említettem! Hoffmann Pál: Engedelmet kérek, azt mondotta .... Én nem tartom a parlamenti illemmel, de még a polgári illemmel sem megegyeztethetőnek, hogy egyik polgár a másik polgárnak a törvény iránti tiszteletét már eleve kétségbe vonja; feltételezvén, hogy az illető nem a törvény keresztülvitelére, f hanem ellenkezőleg kijátszására törekednék. Én ezt a közéletben sem tartom megengedhetőnek, de hogy ez itt a parlamentben történjék, szemben egy képviselővel, azt igen sajnálatosnak tartom. (Oh! Oh! a jobboldalon. Ugy van! Ugy van! a baloldalon) De ezen sajnálatom annál nagyobb, miután azon furcsa indokolást hallottam, a melylyel az előadó ur a bizottság jelentését támogatta. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy azon esetet, a melyet ő maga előadott, lehetőnek nem tartottam az országban. Ha ily érveléssel, például a fővárosi törvényhatóságban merne valaki fellépni, meg vagyok győződve, hogy ha volna is bátorsága azon közegnek ily procedúrát javasolni, oly nagy indignatiót fogna kelteni, mely az eljárás keresztülvitelét megakadályozná. (Igaz! a balon) Mit mond a t. előadó ur javaslatának védelmére? Felhozza a törvény szövegét, mely megállapítja a hivatalokhoz megkívántató qualificatiót, s ebből világosan kiderül, hogy ezen qualificatió hiánya miatt a caudidátió azon egyénekre nézve, akik jelentkeztek, nem volt megtagadható. Keni azért hagyatott ki kettő a jelentkezők közül, mivel a törvényben meghatározott qualificatióval nem birtak, hanem, mert a candidáló bizottság többségének az a nézete volt, hogy nem birnak elég képességgel, nem törvényi képességgel, hanem általában a hivatal betöltésérc való képességgel, így nem lehet magyarázni a candidáló bizottság eljárását. A candidáló bizottság senkitől sem tagadhatja meg a candidatiót, (Ellenmondás a jobboldalon) a ki a törvényben meghatározott kellékekkel bir. (Mozgás és ellenmondás a jobboldalon.) Csak akkor lehetne erről szó, ha háromnál több jelentkező volna. Ezen esetben a jelentkezők közül hármat kell eandidálni, mert