Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-73

268 78. országos ülé* február 27, 1879, nak nevezni nem lehet. (Helyeslés a jobboldalon.) A másik ellenvetés, t. ház, mely a pénzügyi bizottság előterjesztésében foglalt politika ellen felhozatott, a boszniai kiadások előirányzata. (Halljuk!) Nem akarok kiterjeszkedni a kérdés politikai oldalára, mert az nem tartozik feladatomhoz; nem akarom fejtegetni, hogy menynyire hasznos ég czélszerű volt azon occupatio, a mely költségeinek egy részéről itt szó van. (Halljuk.' Haljuk! a baloldalon.) Igen természetes, hogy azon párt és azon kormány, a mely ezen occupátiót elfogadta, illetőleg azt helyeselte, azon párt emberei azon szempontból is olcsónak tartatta, a melyből Simonyi Ernő képviselő ur azt megtámadta, hogy t. i. eredményéhez, a monarchia érdekeihez, nemzetközi érdekeink meg szilárdításához képest helyes volt-e avagy nem. Simonyi Ernő képviselő ur ellenvetésének relatíve igazsága lehet, de mi hasznossági és czélszerüségi szempontból is elfogadhatónak tartjuk a tisztségeket ; azonban a politikai térre nem akarok átmenni. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbalon.) Az előirányzatról beszélek. Az ellenzék részéről ellenmondásokkal találkozunk, hiszen csak tegnap fejtegette egyik képviselő ur, hogy tulajdonképen még a 6 milliónyi előirányzatnak sincs helye a költségvetés ben, mert még arra nézve sem nyilatkozott a delegatió. Engedelmet kérek, ez tévedés, mert a delegatió azt a maga formájában megszavazta. Azonban Simonyi Ernő képviselő ur ezzel nem elégedett meg, ő keresi az 1879-iki előirányzatban az 1878-iki kiadásokat s azokat nem találja. Természetes, hogy nem találja, mert akár Boszniára, akár más czímen történt legyen valami kiadás 1878-ban, az az 1879-iki előirányzatban nem fordulhat elő, azonban a költségvetés mérlege szempontjából lön ez ellen a legalaposabb észrevétel téve. T. i. ugy Lukács Béla t. képviselőtársam, valamint Bujanovics és Lichtenstein képviselő urak is a deficitet kezdték számítgatni; kiindultak 30 millióból, rámentek 35 millióra, aztán 45 millióra, sőt Lichtenstein képviselő ur 55—60 millióról beszélt. T. ház! A t. pénzügyi bizottság és a kormány azon szemrehányást, melylyel Lukács Béla t. képviselőtársam illette, hogy t. i. az előirányzat ezen módjával humbugot űz, nem érdemli meg; nem érdemli meg egyszerűen azért, mert sem el nem titkolta, sem el nem tagadta az előirányzatot, hanem azt mondta, hogy néxete szerint helyesebben lehet előirányozni az évi állandó terhet, mely abból reánk esik ugy, mint eredetileg volt előirányozva, aztán a kormány beleegyezett, hogy a mint a pénzügyi bizottság javaso^a, a megszavazott költségeknek egész összege vétessék fel, tehát semmiféle szemfény vesztest, vagy titkolódzást nem követett el. | Igaz, hogy nem vei te fel azon 4 millió 500,000 frt összeget, mely a közös kormány által 1879-re előirányozva van, de ha fel lett volna véve, a törvényesség szempontjából sokkal alaposabb kifogást tehettek volna ellene, mert ezt a delegatió még nem tárgyalta és a mig megállapítva nincs, addig nincs helye a költségvetésben. Azonban, minthogy a kormánynak előre látni és gondoskodni kell a fedezetről is, természetes, hogy költségvetésünkben a megszavazott törvényjavaslat alapján helyet foglal még ezen költség fedezetének terhe is, mely azon kölcsönből részben ezen költségvetés fedezésére is szolgál Tehát a mérleg szempontjából ezen költségvetés összeállítása ellen kifogást tenni nem lehet. A mi pedig a deficitek magyarázatát és számítását illeti, lehet kétfélekép eljárni. Elismerem, lehet eljárni olykép, hogy azon terhet vegye számításba, mely a megfelelő fedezeti mód szerint évről évre éri ezen actióból. Eredetileg igy járt el a kormány. Lehet számításba venni az egész kiadott költséget, mint a pénzügyi bizottság tette. Mindenesetre külön tartandó az előirányzat e neme, minthogy rendkívüli actióval áll kapcsolatban és esetleges tényezőkép szerepel. Külön tartandó és számítandó, különösen ellenzéki szempontból, mert ha méltóztatnak folytonosan bírálat tárgyává tenni, és méltán és rendén, a politikát, mely Boszniával kapcsolatban van, jobb az ellenzékre nézve, ha az ezzel járó terhek a költségvetésben összekeverve nincsenek és külön tartatnak ; hadd appellálhasson az ellenzék az országra, hogy mennyibe kerül. De figyelemre méltó az előirányzat ezen módja azon szempontból, hogy folytonosan a deficiteket mérlegelni és összehasonlítani lehet egyik évből a másikkal. Nem helyesebb-e ellenzéki szempontból véve azt mondani, hogy 1879 ben is 24 és fél millió vagy 30 millió deficit van, mint kiszámítani a boszniai kiadásokra megszavazott, megszavazható és megszavazandó összegeket és beszámítani a deficitbe, és jövőre a kormánypártnak módot nyújtani arra, hogy ezen kiadások elmaradásával azt mondhassa, hogy ennyi- meg ennyivel javult a mérleg. Nem szem fény vesztésről, és nem humbugról van tehát szó. hanem a dolog természete szerint voltak elkészítve az előirányzatok, és sem a pénzügyi bizottság, sem a kormány nem érdemli meg a vádat. A harmadik ellenvetés, mely egész pénzügyi helyzetünk ellen felhozatott, vonatkozik államadósságunk terhére és összes pénzügyi viszonyainkra. Igen természetes, hogy én nem tekinthetem feladatomnak azt, hogy a 4 évi gazdálkodásra visszapillantsak, hogy annak eredményeit, annak passivumait, annak aktívumait mérlegeljem : azonban kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ugy I Lukács Béla, mint Lichtenstein képviselő urak