Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-72

72. országos ülés február 2f», 1879. 237 re'szemről jobb véleménynyel vagyok a t. miuisterelnök ur és Jókai t. képviselő úrról, sőt azt hiszem, hogy a mennyiben, ha emlékezetein nem csal, ők nem is adták fel teljesen 8 éven keresztül vallott elveiket, hanem csak szegre akasztották azokat, midőn a Deákpárttal közjogi alapon egyesültek; ők azon elveknek ma is hivei, de kell is, hogy azok legyenek; mert kimondom nyíltan, hogy a Deák Ferencz által alkotott közjogi alapot roszszá és tarthatatlanná ők tették, s igy kötelességük most már velünk közreműködni, hogy hazánk állami önállóságát visszanyerje. Azért is azon szerény kérést intézem a tisztelt képviselő úrhoz, (Halljuk! Halljuk!) hogy ne akarja elhitetni a nemzettel és a világgal, hogy azon elvek, melyeket vallunk mi ma, és vallott ő 8 éven keresztül és 4 év óta csakis szegre akasztott, lehetetlenek, és hogy azok alapján nem lehet kormányra jutni. (Helyeslés balfelöl.) Ne zárja be maga után örökre az ajtót, hogy csak egyelőre felfüggesztett elveihez ismét vissza ne térhessen; annyival inkább se, mert kijelentette, hogy az esetben, ha az egyesült ellenzék kormányra fog jutni, ahhoz nem fog csatlakozni, és igy könnyen megtörteid)étik, hogy mint Mahomed koporsója, az ég és föld között függve marad. (Derültség balfelöl.) És most még, t. ház, egyet nem hagyhatok említés nélkül, azt mondotta ugyanis Láng képviselő ur, (Halljuk! Halljuk!) „hogy a nemzetet csak a kétségbeesés hajtja az ellenzék karjaiba" megengedem, sőt azt is állítom, hogy igaza van, mert a nemzetről józan észszel csakugyan nem tehető fel az, hogy oly kormányt, mely neki jólétet és boldogságot teremt, elhagyjon csupa jókedvből és az ellenzékhez csatlakozzék. Hanem teszi azt ép azért, mert átlátta a nemzet nagy része, hogy a kormány politikája vészbe sodorja őt, és ennek folytán kétségbeesett jövője felett és csatlakozott az ellenzékhez! És minél tovább haladnak önök a sikamlós lejtőn, melyre léptek, annál inkább kétségbeesik a nemzet és elfogja önöket egészen hagyni. (Ugy van! a szélső balfelol.) Azzal végzem beszédemet, hogy adja isten, hogy azon idő, a midőn ez bekövetkezik, hazánkra I nézve késő ne legyen. (Élénk helyeslés a szélső balfelöl.) Leskó István: Megvallom, t. ház, hogy ha nem kisértem volna figyelemmel a kormánypárt padjairól felhangzott szónoklatokat, akkor egyszerűen igennel szavaztam volna, a költségvetés általános elfogadására és b. Simonyi Lajos képviselőtársam indítványára. Az elsőre azért, mert óhajtom, hogy az ország államháztartásának költségvetése tárgy altassák és megállapittassék, mert a költségvetés megállapítását minden körülmények közt szükségesnek tartom, a másodikra azért, mert kívánom, hogy az ország pénzügyi és közgazdasági helyzete az orvoslás módjai és eszközei felüerittessenek ás szükségesnek látom úgy a pénzügyi rendezés ózdijából kiküldeadő bizottságot mint a közgazdasági enquéte bizottságot különösen azért, mert a kormánynak eddigi pénzügyi és közgazdasági politikáját az országra nézve aggasztónak látom, mert az én meggyőződésem, hogy csak a rendszerváltozás és reductió in capite et membris képes az ország zilált anyagi helyzetén segíteni. De mint mondám, szorítkoztam volna egyszerűen a szavazásra, ha a kormánypárt részéről a tárgyalás kezdetén felszólalt képviselő ur, midőn áradozó bizalmának és fellengző reményeinek kifejezést adott s minden utóscrupulus nélkül már a boszniai expeditiót is helyeselte, egyúttal teljes buzgalommal az ellenzék ellen nem fordult volna azon állításával, hogy az ellenzék folytonos támadása majdnem egyedüli oka a megingatott hitelnek. Hallva a párt ezen buzgó szónokának ezen bizalmi áradozásait s hallva egy másik t. képviselő urnak a bibliai igazságra fektetett nagy patkóssal előadott felhívását egy nagy nemzeti alliance megkötésére, szándékom változott s felhíva érzem magamat e szónokokat figyelmeztetni arra, hogy az 1875. évi választások alkalmával 447 képviselő közül majdnem 400 csatlakozott a nagy nemzeti alliancehoz, (Ugy van! a balon és a szélső balon) akkor ellenzék e házban alig volt, és mégis tett a deficit 1876-ban 20 milliót, 77-ben 26 milliót, 78-ban a boszniai kiadásokkal együtt fog tenni a deficit 50 milliót és a deficiteknek mcgfelelőíeg csökkent az ország hitele is. (Ugy van! a baloldalon és a szélső balon.) A hitel csökkenésének oka tehát nem az ellenzék, mely a kormány politikáját nem tartotta helyesnek, de oka a kormány politikája, a melyet az ellenzék megakadályozni nem volt képes. Csak olyféle vádak, a minőket a vita folyamában hallottunk, hogy az ellenzék oka a mai helyzetnek, habár azok nagy patkóssal adatnak is elő, és phrazisokkal díszittetnek fel, még nem bizonyítanak semmit, mert a patkós és a phrasis meV nem érv. Egy harmadik képviselő ur a statistikai adatok egész halmazával állott elő, (Halljuk! Halljuk!) s három csoportra osztva az elmondandókat, a Hebridáktól a jeges tengerig elsorolta az egyes államok adóviszonyait, összehasonlította azokat hazánk adóviszonyaival, és diadalmasan kimutatta azt, hogy mi vagyunk a legboldogabb ország, mi fizetünk a legkevesebb adót, és csak szorgalom és kitartás, aztán csinálhatunk bátran még több adósságot, (Derültség balfelöl) felemelhetjük a direct és indirect adókat, nincs okunk