Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-72

223 72. országot ülés febrnár 96. 1879. törvényt említek fel. Ez a fogyasztási adókról szóló törvény. A múlt esztendőben midőn az Ausztriával való kiegyezési törvényj avaslatok tárgyaltattak, voltam bátor felszólalni a középosztály, a gazdaközönség érdekében és különös figyelmébe ajánlottam a t. háznak a felföldi középosztály érdekeit; kiemeltem akkor, hogy az életbeléptetni szándékolt adó folytán gazdasági viszonyaink sokat fognak szenvedni; kiemeltem, hogy a gazdasági szeszfőzdék működése jóformán lehetetlenné fog tétetni. A t kormány azt felelte, hogy ez nem áll, hogy a gazdasági szeszfőzdékre nézve a 20% elengedés tökéletesen elegendő és azok száma nem fog apadniAlig múlt ennek egy esztendeje és bátorkodom saját tapasztalásaimból is állítani, hogy igenis nagyon apad a szeszfőzdék száma és most, daczára annak, hogy ez évben a burgonya ára — mert a felföldön nagyrészt burgonyából főzik a szeszt — nagyon csekély, olyan, mint már régen nem volt, daczára ennek a szeszfőzdék nagyobb része kevesbítette az égetést, vagy egészen be is szüntette.^ ügy van ! a baloldalon.) Felemlíthetnék még több ily törvényt is, de elég ebből ennyi. Most nézzük, mi történt a középosztály megélhetésének előnyére? Kénytelen vagyok azt mondani, hogy semmi. T. ház! Különös, hogy e ház tagjainak többsége, sőt mondhatnám túlnjromó része a középosztályból való, és daczára ennek, mintha csak készakarva önmagukat akarnák tönkre tenni, ezen osztály javával mitsern törődnek s azt mindig háttérbe szorítják. Fölszólítom t. képviselőtársaimat, gondolják meg, hogy ez jóra nem vezet, mert a középosztály az, a melyhez Magyarország jövője kötve van. Gondolják meg, hogy nálunk a törvényeket nem mindig a theoria szerint kell alkotni és nem elég, hogy más országok törvényeit utánozva, nagyon szép községi törvényt, ipartörvényt, közegészségi törvényt csinálunk, mely a külföld előtt talán szép világításba helyezi szép viszonyainkat, de melyek nagy részben keresztül sem vihetők és melyek in praxi ép azon osztályt sújtják leginkább, a mely azt legkevésbbé érdemli meg. Fölszólítom a kormányt, hogy különösei: a fogyasztási adó kérdésében minél előbb tegyen valamit, a regale-ügyet obija meg, az adókivetés módját szabályozza. Az eddig felsorolt bajokhoz járul a rósz közigazgatás. Ajánlom a t. háznak a jó közigazgatás behozatalát. Miután ezt már felemlítettem, megvallom őszintén, hogy én is úgy, mint mások ezen oldalon, a kik a volt jobboldali ellenzék tagjai voltunk, a közigazgatás terén az állami közigazgatást pártolom és a tisztviselők kinevezését szükségesnek tartom. Szükséges az első sorban nem azért, a mit Grünwald t. képviselőtársam mondott, nem nemzetiségi szempontból, hanem azért, hogy a jelenlegi megyei tisztviselők a változott viszonyoknál fogva majd tisztán állami functiókat végeznek. Szükséges tehát, hogy állami közegek legyenek. Szükséges, hogy' bizonyos rendszer és stabilitás legyen az eljárásban, ez pedig másként nem lehetséges, mint kinevezett állami tisztviselőkkel. Nem kívánom azonban ezzel, mint Grünwald képviselőtársam, a megyei autonómiát elölni, hanem fentartani kívánom azt, mint fegyelmi és mint ellenőrző hatóságot, kívánom azonkívül, mint törvényhatósági rendszabályokat hozó testületeket, kívánom főkép és utolsó sorban azért, hogy a megye azon ügyeivel foglalkozzék, a melyekkel eddig nem foglalkozott, t. i. a megye helyi és közgazdászati érdekeivel. A közigazgatási kérdéshez szólván, nem mulaszthatom el egy pár szóval még Dárday t. képviselő urnak is felelni. A képviselő ur beszédét azzal kezdte, hogy nagyon sajnálja, hogy nincs közttünk azon férfiú, ki egykor 1875-ben a budget-tárgyalás alkalmával azzal kezdte meg a vitát, hogy ne feszegessük ki a hibás, mert extra muros peceatur et intra és — így folytatja tovább Dárday képviselő ur —• annál inkább sajnálja, mert ezen férfiú, ki ezeket mondta, saját hívei által elhagyatott. T. ház, én mint egyik közbajnoka és igénytelen híve a volt jobboldali ellenzék vezérének báró Sennyey Pálnak, nem hagyhatom ezt szó nélkül; ezennel visszautasítom a vádat, mintha mi ott hagytak volna; mint akkor, úgy most is elvei mellett küzdünk, küzdeni fogunk, és ha egészségi állapotán kívül volt egy más ok, mely őt arra indította, hogy a képviselőházban ne legyen jelen, akkor az volt, hogy az országnem ismerte fel az ő politikáját, hanem hallgatott arra a kortes politikára, mely ráfogta az ultrám ontanisraus reactió bélyegét; ez volt talán oka annak, hogy az a férfiú most nincs itt. Remélem, nem sokára lesz idő, melyben megint zászlaját fogja lobogtatni és akkor talán együtt leszünk Dárday képviselő úrral is és ezen zászlóra nem lesz felírva adósságcsinálás, közigazgatási bizottság, orosz és bosnyák politika, hanem fel lesz írva, a mint volt felírva: takarékosság, jó álkmközigazgatás és magyar nemzeti politika. Pártolom b. Simonyi Lajos határozati javaslatát. {Helyeslés balfelol.) Bessenyey Ernő: T. ház! A költségvetési vita alatt különösen az ellenzék részéről felhozott adatok és érvek után felszólalni magam is feleslegesnek tartom és ha mégis a t. ház türelmét csak egy pár perezre igénybe venni bátorkodom, csupán azért teszem, hogy adandó szavazatomat indokoljam. | Én, t. ház, a költségvetési előirányzatot