Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-71

204 71 * •*«**•» W«» ftbraár 25. 1871. 205.880,941; 1871-ben 197.941,880; 72-ben 184,119,153; 73-ban 186.030,325; 74-ben 194.603,066; 75-ben 195.610,624 frtot. Most méltóztassék nézni, hogy az új törvé­nyek alapján mi folyt be 1876-ban, Befolyt 210.187,610 forint. Befolyt csak ennyi azért, mert a törvény az évnek csupán utolsó negyedé­ben lépett életbe, 1877-ben azonban már teljesen érvényben állván a törvény, befolyt 218.185,042 frt. Ez tisztán folyt be. Mit előirányoz már most a pénzügyrainister ur bevételnek? Ez a kérdés. Előirányoz 224 milliót, tehát hat millióval többet. Miből reméli ezt bevehetni ? Lukács Béla t. kép­vielő ur épen úgy tudja, mint én. A czukoradó­ból, a szeszadóból és a pénzügyi vámokból. Ha ezek hat millióval többet fognak behozni, akkor az előterjesztett budget reális alapokon nyugszik. Az a kérdés tehát, vájjon ezen 3 czím alatt csakugyan hat millióval több fog-e befolyni. Ezt persze ma nem tudjuk megmondani. Erre nézve csak valószínűségi számítás lehetséges. Hanem azt mondani, hogy a budget nem reális, hogy nem szabatosan van összeállítva, ezen számok alapján bizonyára nem lehet. Ezek folytán én a költségvetést r a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Bujanovics Sándor: T. képviselőház! Az 1879. évi állami költségvetés általános tárgya­lása alkalmával a képviselőház ez oldalán ülő elvbarátaim, Lukács Béla és Liehtenstein József számszerűleg előadták nézeteiket e költségvetésre és az ország pénzügyi és gazdasági helyzetére vonatkozólag. Ezen költségvetés számszerű megczáfolását a t. képviselő uraktól a ház túlsó oldalán nem hallot­tam és nem hallottam a zárszámadási bizottság t. elnökétől sem. Lesz alkalmam ezen előadásom folyamán erre visszatérni és ezen állításom igaz­ságát igazolni is. (Halljuk! Halljuk!) Én tehát, miután a költségvetéshez és tisztán csak a költség­vetéshez kívánok szólni, előadásomat igen röviden foglalhatom össze. Hogy a helyzet, a melyben Magyarország pénzügyileg és közgazdasági szempontból van, komoly és aggasztó, azt a pénzügyi bizottság­jelentése is constatálja. Mig a múltban működött pénzügyi bizottságok 1876 óta a költségvetésről szóló általános jelentéseikben mindenkor a helyzet javulását hirdették : addig a jelen pénzügyi bizott­ság kijelenti, hogy a helyzet komoly és aggasztó; aggasztó különösen azért, mert az államháztartás rendezésére irányuló nagy erőfeszítések után, a deficit még ma is 24 és fél millió lesz, levonva a boszniai kiadásokat. Mig a múltban működött pénzügyi bizottságok mindenkor hirdették az országnak azt, hogy a jelenlegi kormány által a múltban követett pénzügyi s közgazdasági poli­tika helyes, hogy ez utón haladva az óhajtott czél, államháztartásunkban az egyensúly helyre­állítása teljes biztonsággal elérhető lesz, addig a jelenlegi pénzügyi bizottság erélyes, határozott és nagyszabású intézkedések szükségét hangoz­tatja az államélet minden ágában, és ezen erélyes és határozott rendszabályok eszközlésére kívánja utasíttatni a kormányt. A különbség, t. ház, a múltban működött pénzügyi bizottságok jelentései és a jelenlegi pénzügyi bizottság jelentése közt vajmi feltűnő és tanulságos. Mig a múltban mű­ködött pénzügyi bizottság és ezen pénzügyi bizottság véleménye alapján a képviselőház és az ország többsége a kormány által követett politiká­tól teljes biztonsággal várta, várhatta és remélhette államháztartásunkban az egyensúly helyreállítását; ma maga a pénzügyi bizottság elismeri azt, hogy az eddig követett politika utján haladva, az egyensúlyt helyreállítani nem lehet, és azért erélyes és határozott rendszabályokat sm-get az államélet minden ágában. Pedig, t. ház, a pénz­ügyi bizottság jelentése még nem deríti fel teljes egészében az 1879. évi kezelésnek eredményeit. (ügy van! balfelHl.) Lukács Béla képviselőtársam kimutatta, és én ő utána csak ismételhetem, hogy a pénzügyi bizottság által 24 és fél millióra, illetőleg a boszniai kiadásokkal 30.800,000 frtra előirányzott deficit, valósággal igen jelentékeny összeggel nagyobb leend, nagyobb leend pedig kiadások növekedése és a bevételek csökkenése következtében. Hogy a kiadások ezen költség­vetési mérlegben nincsenek teljes mértékben fel­véve, azt a t. ház minden tagja tudja. {Jókai Mór tagadólag int.) Ha Jókai képviselő ur nem tudja, bátor leszek őt felvilágosítani. (Halljuk!) Hiányzik abból a boszniai megszálló sereg 1879-iki második félévi költsége, a mely a delegatiók elé volt már terjesztve 13 millió írttal, s mely pár nap múlva ismét kell, hogy a dele­gatiók elé terjesztessék. Ezen összeg meg fog szavaztatni, mert a megszálló sereg költségeit meg kell szavazni. E költségnek Magyarországra eső része 4 millió forintot meghalad. De a kiadások ezen emelkedésén felül növe­kedni fog a deficit a bevételek csökkenése követ­keztében. Hiszen még csak az imént mondta Prileszky Tádé t. képviselő ur, hogy a bevételek az eddigi tényleges eredményekhez képest 6 milliónál többre vannak előirányozva az 1877. évi bevételeknél. Ezen bevételi többletet Prileszky képviselő ur a restitutiókból, a szesz- és czukoradóból és fináncz-vámokból várja. Ámde a finánez-vámok eredményei ezen költségvetésben más helyen, a közöstigyi kiadások összegében már be vannak a truota kisebbététele által számítva. Marad tehát Prileszky képviselő ur számítása szerint a

Next

/
Thumbnails
Contents