Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-71

51. országos ülés febraár SS. 1879. 201 államot: Spanyolország, Görögország és Török­országot — az utolsó helyen áll, és még mi kénytelenek vagyunk 12 frt 10 krral fizetni az 1% rentét, addig Japán 0.23 és China 0.70-nel is jobban vannak cotirozva Londonban. így állván a dolog, én azon véleményben vagyok, hogy a kormánypártnak a magyar papírok cursusával kérkedni nem lehet, mert ez satira lenne a viszonyokra és ez hitelünknek nincs előnyére Én ugy tudom, hogy a pénzügyi világ nagyon jól ismeri Magyarország helyzetét, és nem fogja a túlsó oldalról elhangzott beszédek­ből, sem az itt elmondott okból meríteni ítéletét; hanem fogja azt háztartásunkból és épen, mert ez a budget is azt mutatja, hogy ezen az utón pénzügyeink javulását nem fogjuk elérni, lehet börzei manőverekkel momentán a cursust pár %-al emelni, de tartós árfolyamot papirosunknak sze­rezni nem fogunk. Ismételtetett most is az, hogy az előbbeni pénzügy ministerek sok hibát követtek el. Meg­engedem, nem vagyok arra hivatva, hogy ezt bíráljam; de azt igenis hiszem, hogy a jelen kormánynak pénzügyi politikája már nem hiba, az valóságos bún. (Derültség jobb/elől.) Midőn azt láttam, hogy a túloldal oly lelke­sedéssel fogadta Láng képviselő ur számadatait, ez nem lepett meg annyira, mint mikor láttam, hogy a pénzügyminister ur első megy hozzá és úgyszólván, megöleli őt; mert a pénzügyminister úrról, a ki kijelentette itt, hogy az ország finan­cziájára nézve még nincs annyira tájékozva, —­mintha valami tiz évi álmot aludt volna, a mióta részint a képviselői padokon, részint a ministeri székeken ült, — fel nem tehettem, hogy Európa pénzügyi helyzetét oly kevéssé ismerje, hogy elfogadjon p. o. egy oly monstruosus számítást is, mint az volt, midőn Láng képviselő ur azt mondta, hogy a boszniai expeditió költségei miatt nem­csak a mi financziáink nem dőlnek össze, de még Montenegróé sem romlanék meg, — nem — holott ezen államocska budgetjének tőkéje nem tesz annyit, mint a mennyit tesznek a mi boszniai kiadásaink kamatjainak kamatjai: midőn tehát azt látom, hogy a pénzügyminister ur ezen szá­mokat ratificálja és azon reményben él, hogy itt Magyarországon, az említett fej számítások alap­ján, az adózás csakugyan oly kicsiny, az adó­képességünk meg oly nagy, azt sejtette velem, hogy a pénzügyminister ur tervei ezen az utón mozognak. (Mozgás jóbbfeWL) És, ha az a nagy pénzügyi programm, melyet ugy rejtegetnek önök, csak oda lyukad ki, hogy a mi adó-ará­nyaink a külföld niveauira emeltessenek, és mi adózzunk jövőben azon fejszámítási kulcs sze­rint, a mely Anglia, s Francziaországban van, KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. III. KÖTET. akkor ezen programmra mi kíváncsiak nem lehe­tünk. Én a jelen budgetet, miután nem látom, hogy általa az ország pénzügyei javíthatók lennének, sőt nem látom azt sem, hogy benne út és mód lenne arra, hogy ezen czél talán a későbbi évek­ben eléressék, el nem fogadhatom. Nem fogad­hatom el még a kereskedelmi minister ur tegnapi beszéde után sem ; mert azon hosszú beszédre legyen megengedve csak egy kívánsággal felel­nem, s ez az: hogy azon sok törvényjavaslat köztt, melyet a ministerek beadnak, jelenjék meg már valahára egy, mely a ministeri capacitásra vonatkozik. (Hosszas zaj és nyugtalanság jobbfelöl. Derültség a balon.) T. Ivánka képviselő ur beszédemben annyi­szor közbe vág, hogy utoljára is némelyek azt tehetik föl, mintha mi ellenséges lábou állnánk egymással. Pedig én neki teljes életemben nagy barátja voltam, már csak azon egy oknál fogva is, mert én a magyar gőzhajózási társulatnak soha sem voltam részvényese. (Nyugtalanság jobb­fel'ól. Derültség a balon.) Én, t. ház, ismétlem, a budgetet el nem fogadhatom, és végül pedig azt vagyok bátor, a kormányelnök urnak mondani, ki a múltkor más volt ministereknek epitaphiumokat irogatott, hogy gondolja meg, hogy ha ezen az utón halad­nak sokáig, — vagy már nem is nagyon sokáig; — hogy ha az ő politikájok mellett az ő finan­cziális rendszerük is ez marad: akkor nem kerül majd arra a sor, hogy ő neki epitaphiumot írja­nak, mert a nép az ő sírkövét le fogja dönteni (Visszatetszés jelei jobb felöl. Mozgás) és sírját el fogja tapodni. (Élénk visszatetszés a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Ezek után Simonyi báró indítványára sza­vazok. Prileszky Tádé : (Zajos felkiáltások: Hall­juk! Halljuk!) T. ház! Mikor a házba beléptem, elolvastam a mai napirendet és úgy találtam, hogy annak tárgya: az 1879. évi állami költség­vetés. Helfy t. képviselő ur azon szemrehányást tette nekünk, hogy a budgethez nem szólunk. Én nagy figyelemmel hallgattam, hogy mit fog ehhez ő mondani, de a t. képviselő ur mindenről beszélt, hogy azonban a budgethez csak egy szót is szólott volna —• méltóztassanak megnézni a beszéd feljegyzését — én nem hallottam. Annál többet szólt a tárgyhoz az előttem szólott t. képviselő ur. (Derültség a jobboldalon.) Megvallom, sokkal kedvezőbb állapotban látom magamat vele szemben, mint Jókay t. képviselő­társam, mert nekem nincs parókám és igy ezért nem szólhat meg és nem is veheti be az 1879-ki budgetbe (Elénk derültség.) Igen helyesen mondja a t. képviselő ur, hogy szükséges volna törvényt 26

Next

/
Thumbnails
Contents