Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-60
6(>, országos ülés febrnár 8.1879. 13 elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Vgj látom, a többség elfogadja a kérvény! bizottság javaslatát. Csanády Sándor: T. képviselőház! Miután e hazában létező orthodox izraeliták, már a régibb időkben több rendbeli folyamodványt nyújtottak be a képviselőházhoz az iránt, hogy a rajtok még az önkényuralmi korszakban megvett egy milliónyi sarcz iskolai czélokra fordíttassák és ezen kérvények mai napig sem kerültek tárgyalás alá: felkérem a t. házat, méltóztatnék intézkedni az iránt, hogy ezen kérvények a legközelebbi alkalommal a ház elé terjesztessenek. Vécsey Tamás: T. képviselőház! A felemlített ügy már a muít országgyűlés utolsó ülésszakában a kérvényi bizottság előtt volt, s van szerencsém jelenteni, hogy ugyanakkor is megtisztelve lévén az előadói tiszttel, terjedelmes kivonatot is készítettem az iratokból és a kérvényeket a t. ház elé lehetett volna is terjeszteni, ha az ülésszak be nem fejeztetik. De nem lehetett azokat előterjeszteni azért, mert azelőtt három kérvényezővel álltunk szemben, t. i. az orthodoxokkal, a neológokkal és a status-quokkal. Mikor már tárgyaltuk volna e kérvényeket, akkor egy negyedik kérvényező jelentkezett, t. i. az ágynevezett szevard-szekta, melynek jogosultságainak mibenlétéről a bizottságnak nem volt tudomása. Ily körülmények között és azok jelzésével jelentettük be az ülésszak végén a t. háznak azon kérvényeket. A jelen országgyűlés kezdete előtt ismét kivettük azokat az irattárból és közöltük az illető minister úrral azon felhívás kíséretében, hogy méltóztassék jelentését az újabb körülményekre vonatkozólag a bizottsággal közölni. Mihelyt ezen jelentés a t. minister ur részéről meg fog érkezni, lesz szerencsénk a t. háznak arról jelentést tenni. (Helyeslés.) Pauler Tivadar igazságügyminister: T. képviselőház! Pogány Károly képviselő ur két kérdést intézett hozzám ; az első az, hogy mikor szándékozom az új büntetőeljárási javaslatot a ház elé terjeszteni; a második az, hogy ha arra a közelebbi időben kilátás nincs, nem tartómé szükségesnek, hogy az erdélyi részekben fennálló jelenlegi büntető-perrendtartásnak némely intézkedése oly módon módosittassék, hogy a személyes szabadságot okadatlanul és súlyos felelősség terhe nélkül se a biróságok, sem az ügyészségek meg ne sérthessék. Ezen interpellatióra van szerencsém a következőkben válaszolni. A bűnvádi eljárásnak elkészítésére nézve már tiszti elődöm tette meg a szükséges intézkedéseket; s az akkoriban volt államtitkárt bizta meg annak szerkesztésével. E megbízást én fenntartottam, a munkálat folyamatban van és remélem, hogy nemsokára be fog fejeztetni. A munka befejezése és azon előleges tanácskozások különböző stádiumainak meghaladta után, melyeket az ily nagy fontosságú műnél mellőzhetőknek nem tartok, az ügyet a ház elé fogom terjeszteni. Hogy az mielőbb megtörténhessék, teljes szívemből kiváuom és hogy az a történt intézkedések folytán mielőbb meg is fog történni, bizton remélem. A mi a második kérdést illeti: vájjon nem tartanám-e szükségesnek némely intézmény módosítását : ezen kérdés, a mint indokolásából és tartalmából kitűnik, leginkább a vizsgálati fogságra és az e körül Erdélyben fennálló intézkedésekre vonatkozik. Nem szenved kétséget t. ház, hogy mind az előleges letartóztatás, mind a vizsgálati fogság, a személyes szabadság nagy megszorításával jár; de másrészt a közbátorság érdekei és a vizsgálat sikere azt mulhatlanul szükségessé | teszik^ • Összeegyeztetni már most a közbátorság ! érdekeit a magánszabadság követelményeivel, ez 1 a törvényhozásnak és pedig egyik igen nehéz és kényes feladata. Az újabb törvényhozások rendesen meg szokták határozni az eseteket, melyekben a vizsgálati fogságnak helye van. Ezen esetek meghatározása akármily pontosan és részletesen történjék, a dolog természeténél fogva egyes concret esetekre való alkalmazásában a bíró belátásától függ. Ezt a dolog természeténél fogva, mint mondám, megváltoztatni nem lehet, és épen azért garamiakról kell gondoskodni, hogy az alkalmazásban is a törvényes határok kellőleg megtartassanak. Az osztrák büntető perrendtartás, a mely Erdélyben jelenleg is alkalmazásban van, majdnem ugyanazon eseteit sorolja elő a vizsgálati fogságnak, melyek minden újabb európai törvényhozás részéről el vannak fogadva. Azonkívül még garantiákat is nyújt a netaláni visszaélések ellen, mert határozottan elrendeli, hogy a vizsgálati fogság iránti haiározatot mindig irásba kell foglalni; az indokokat az irományokhoz csatolni és az illető vádlottat arról értesíteni, hogy neki joga van panasztétellel élni a törvényszékhez és a mennyiben a törvényszék azt jóváhagyná, még a felsőbb bíróságokhoz is. Ennélfogva okadatlanul a vizsgálati fogságot Erdélyben elrendelni nem lehet. Ha mégis valamely biró azt megtenné, akkor hivatali bűntettet követ el és ennélfogva az 1871 : VIII. t.-cz.ben megállapított eljárás alá esik. Ily körülmények köztt és miután úgy is nemsokára egy Erdélyre is kiterjesztett bűnvádi eljárásnak törvényhozási tárgyalását várhatjuk: én nem tartom szükségesnek, hogy jelenleg az Erdélyben fennálló intézkedések iránt valamely módosítást
