Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-60
8 60. országos ülés február 8.1SJ*. Gróf Szapáry Gyula pénziigyminister: T. ház! Ezen kérdés képezi a t. képviselő ur által beadott különvéleniénynek egyik leglényegesebb pontját, és igy már az általános tárgyalás alkalmával volt szerencsém kifejteni, hogy az árfolyam megállapítását a törvényjavaslatba nem tartom mostan felvehetőnek, nem tartom pedig azért, mert ha a t. ház magas árfolyamot fogna megállapítani, lehet, hogy az által az egész művelet keresztülvitelét fogná megakadályozni; ha pedig alacsony árfolyam állapíttatnék meg, annak természetes következménye az lenne, hogy ezen alacsony árfolyamon felül senki sem fogna a hitelművelet megkötésére vállalkozni s igy csak kárt szenvednénk az egész hitelművelet keresztülvitelével. Rendes körülmények köztt, ha nem oly nagy összeg beszerzéséről van szó, mint a mennyi most szükséges, és ka több idő állana a kormány rendelkezésére, mint áll most, midőn csak 3—4 hónapról lehet szó, akkor talán lehetne ilyen intézkedéseket tenni. De a jelen esetben ezen megszorítással a művelet keresztülvitelét nem tartom lehetségesnek; azért kérem a t. házat, hogy úgy az 5. §-hoz, mint ehhez beadott módosítást méltóztassék mellőzni. (Helyeslés jobbról.) Hegedüs Sándor előadó: Én most csak azon módosítványkoz szólok, mely a 3-ik §-hoz tétetett. A t. képviselő ur e szakaszból azért akarja az 5 százalékos aranyban kamatozó, és a 36 év alatt egyenlő részletekben törlesztendő szavakat kihagym, hogy mind ezen stipulatio az 5. §. értelmében egy később beadandó törvényjavaslatba felvétessenek. Á t. pénziigyminister ur megmondta, miért nem járulhat a később az 5. §-hoz beadandó módosítványhoz. Minthogy a t. képviselő ur attól feltételezte ezen módosítványa fenntartását, ha az 5. §-hoz beadandó módosítványa elfogadtatik, tehát ezen módosítványa magától elesik. Én azonban igen ajánlom a t. képviselő ur figyelmébe, hogy ha már egyszer a törvényjavaslatba nem veszszük fel a kursusra vonatkozó stipulatiót, azon esetben mindenesetre nagyon hasznos és szükséges a 3. §-ban úgy a százalékot, mint a törlesztési éveket kikötni. Ennek igen nagy oka van. Először is azt hiszem, hogy a 36 évi törlesztés az országra elég kedvező, másodszor az 5 százalék a 6 százalékos arany rentével szemben nagyon czélszeríí, mert ez által eléretik, hogy különböző természetű és jellegű papírjaink egymással ne versenyezzenek. Ajátdom a t. háznak az eredeti szöveg elfogadását. Elnök: Szavazás előtt fel fog olvastatni a módosítás. Baross Gábor jegyző (olvassa). Elnök: Azok, a kik a 3. §-t a pénzügyi bizottság szövege szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, tehát a módosítás elesik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 4. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa az 5. %-t). Elnök: Kérdeznem kell a t. házat, méltóztatik-e az 5. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni? (Fölkidltások: Elfogadjuk! Nem!) Azokat, a kik az 5. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják, kérem, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház az 5. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadta. Baross Gábor jegyző (olvassa a 6. %-t). Simonyi Ernő: T. ház! Nem fogom megkísérteni azt, hogy elhárítsam a magyar államjavaktól azon terhet, mely rajok rovatni szándékoltatik; nem fogom megkísérteni, mert a már eddig megejtett szavazások után látom, hogy ez hiában volna. Ezen §-ban azonban oly intézkedés czéloztatik, mely tulaj donkép első látszatra abból egyátalán nem tűnik ki. Itt ugyanis az mondatik, hogy azon kölcsön a kijelölendő államjószágokra rá íog kebeleztetni. Ez igen természetes, de azután az mondatik: „minélfogva ezen birtokok további zálogjogi bejegyzésekkel nem terhelhetők." De hát miért? Ha valakinek első helyen van bejegyzése, miért ne lehessen másnak a második, harmadik, vagy tizedik helyen ugyanarra bejegyzése? Csak amannak elsőbbségi joga meg legyen óva. Továbbá az mondatik: „a netaláni korábbi zálogjogi bejegyzések azonban érintetlenül maradnak." De hát mik azok a korábbi zálogjogi bejegyzések? hiszen ismerjük azokat a magyar törvényeket, melyeket mi magunk alkottunk csak néhány évvel ezelőtt. Én nem tudok oly magyar törvényt, mely ezen jószágokat zálogjogilag terhelné. Azt igenis hallottam, hogy van valami dominális kölcsön, melyet Ausztriában az öukény idejében kötöttek és hogy arra magyar államjavakat is lekötötték. Hogy azonban ezt a magyar törvényhozás valaha elismerte, vagy elfogadta volna, arról nincs tudomásom. Hogy tehát itt mellékes utón, midőn egy kölcsönt akarunk felvenni, egy másik kölcsönt, mely eddigelé a törvényhozás által elismerve és szentesítve nem volt, ily módon becsúsztassuuk és szentesítsünk, ehhez részemről soha nem fojrok hozzájárulni. Ennélfogva bátor vagyok a t. háznak azt indítványozni, hogy a 6. §. végszavai a harmadik sorban levő „minél fogva" szótól kezdve egész végig kihagyandó. Ezen módosítás nem érinti a most felvenni szándékozott kölcsönt semmi tekintetben, hanem a paragrapSius azon tételeit, melyek akár részben, akár egészben, melyek egy esetleg még felveendő kölcsönnek praejudicálnak, akár pedig