Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.
Ülésnapok - 1878-30
SO. országos ülés deczamber 2. 1878. 45 teljesíteni törvényes kötelességét, mivel a gyűlés még nem is intézkedett. A mi pedig az alispánt illeti, hogy az nem mulasztotta el kötelességét, azt már kimutattam: azt hiszem tehát, hogy a ministertanács a törvény értelmében egyátalán nem volt feljogosítva arra, hogy Pestmegyének törvényes hatóságát ezen esetben felfüggeszsze, és a főispánt kormánybiztosi minőséggel ruházza fel. Hanem hát az igen t. minister ur és vele a bizottság t. előadója is a ministeri felelősségre hivatkozik. A 48:111. t. ez. 32. §-ában meghatározott felelősségre. Arra nézve, hogy akként értelmezi-e az 1848-ki törvény a minister felelősségét, hogy a minister felelősségének örve alatt és pártjának, mely a maga emberét nem hagyja, utólagos jóváhagyás reményében mindent tehet, a mi eszébe jut, erre nézve legyen szabad az 1848-ki törvény ide vonatkozó szakaszát felolvasnom. Azt mondja a 32. §.: „A ministerek feleletre vonathatnak : a) Minden oly tettért, vagy rendeletért, mely az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait, a fennálló törvények rendeletét, az egyéni szabadságot, vagy a tulajdon szentségét sérti, s általuk hivatalos minőségben követtetik el, vagy illetőleg adatik ki. b) A kezeikre bizott pénz, s egyéb értékek elsikkasztásáért, vagy törvényellenes alkalmazásáért. c) A törvények végrehajtásában, vagy a közcsend és bátorság fentartásában elkövetett mulasztásokért, a mennyiben ezek a törvény által rendelkezésükre bizott végrehajtási eszközökkel elháríthatok valának." Azt vagyok bátor kérdezni a t. háztól, hol van itt e felelősségi törvényben a legkisebb fölmentése a ministeriumnak attól, hogy a törvényt szorosan megtartsa, hol van az kimondva, hogy akkor, midőn arról van szó, hogy a hadsereg élelmezése könnyebben történjék, hogy akkor mondom, szabad neki minden törvényen keresztül-kasul gázolni? Ily jogot, ily ürügyet a törvény a ministeriumnak egyáltalában nem ad. Azt mondotta a t. minister ur és azt elfogadja a t. honvédelmi minister ur is, hogy ha nem is volna törvényes az az előfogati rendelet, a parlamentarismus elvénél fogva kötelessége lett volna akként járni el, a mint azt tette. Ha, t. ház, a parlamentarismus azt hozná magával, hogy a ministemek tökéletesen szabadságában áll a felelősség ürügye alatt mindent tenni, a mi neki tetszik, akkor a parlamentarismus nem volna alkotmányos rendszer, akkor nem volna egyéb, mint ministeri omnipotentia. (ügy van! balfelöl.) Mint álezázott absolutismus. Én a parlamentarismus és a ministeri felelősségnek ily felfogása és az ily felfogásnak itt a házban hirdetése ellen tiltakozom, (Elénk helyeslés a balon.) 1848-diki felelősségi törvényre hivatkozik a minister ur és arra az 1848-diki törvényre már ismételve történt itt most legközelebb hivatkozás. Ismerjük már az efféle fogásokat. Hát hiszen a múltkor, midőn arról volt szó, hogy a kormány a muszkával czimboráskodik, akkor azzal akarták a dolgot takargatni, hogy a t. ministerelnök ur itt a muszka háború kilátásba helyezésével kaczérkodott; midőn arról van szó, hogy \ önkény követtetett el a forspontok kirendelésével, akkor azt mondja a t. előadó ur, hogy 1848-ban is úgy rendelték ki a forspontokat; midőn a ! törvények sértéséről van szó, akkor ismételve az 1 1848-diki törvényt czitálják, és azt mondja, hogy maga az 1848-diki felelősségi törvény szerint is köteles volt a minister ur akként járni el, a mint eljárt. Nem az 1848 készteti önöket uraim a maguk cselekményeiben,a maguk eljárásában, sőt azaz önök szájában valóságos blasfemia. Nem az 1848-diki törI vénynek deféráinak és azok szellemének, hanem a mit tesznek azért teszik, mert azt Bécsben úgy | parancsolják. És arra nincs is önöknek szükség | — valami dörgedelmes parancsokra onnan felülj ről; elég, hogy ha valami ics-vics generális köve| teli, hogy tegyék meg est. vagy amazt. (Élénk i helyeslés balfelöl.) Ha arról van szó, hogy Bécs] nek kell engedelmeskedni, Bécsnek kell kedvesI kedni: akkor nincs sem alkotmány, sem törvény | szentsége, akkor mindent készek lerakni a hataI lom lábaihoz. (Elénk helyeslés balfelöl.) így tör| tént az a külpolitika vezetésénél, igy történt a belpolitikánál, igy történik mindig mindenben. Ha valaha, t. képviselőház, meg volt érde| melve a kormányférfiak részéről a vád alá helye j zés, valósággal itt volna helye; mert nem mondom, hogy épen oly súlyos a jelen eset és ép 1 oly súlyos következményű, mint az, a mi miatt | már is váci alá helyezés kéretett, de világosabb ! törvénysértést kimutatni lehetetlen. Mindazáltal I az előzmények után én nem fogok vád alá helyei zést indítványozni, de azt lehetetlennek tartom, hogy ily világos törvénysértésnél szemet hunyjon a t. ház, és ezért bátor leszek a következő határozati javaslatot elfogadásra ajánlani: „A honvédelmi minister, valamint a ministertanáesnak a kérvényben bepanaszolt eljárása roszaltatik és a ministerium a törvények szoros megtartására utasittatik". Ajánlom ezen határozati javaslatot elfogadásra. Baross Gábor jegyző (újból felolvassa a határozati javaslatot, melyet aláirtak Mocsáry Lajos, Csanády Sándor, Fornszek Sándor, Kis Albert stb.) Kiss Albert: T. ház! Midőn ezen igen | fontos ügyben igénytelen szavamat én is felj emelem: két indokból teszem azt. A törvények