Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.

Ülésnapok - 1878-50

50. országos ülés janaár 25. 1879. 261 a jelenlegi olasz autonóm-tarifa tételei és a most megállapított tételek köztti különbségből állanak, mondom, ezt felvéve, ezen szerződést főleg a magyar agricol - érdekek szempontjából örömmel fogadom el és pedig úgy általánosságban, mint részleteiben. {Élénk helyeslés a középen). Elnök: Most fel fog olvastatni báró Simonyi Lajos képviselő ur határozati javaslata, mely a szavazás tárgyát fogja képezni. Molnár Aladár jegyző (olvassa). Báró Kemény Gábor kereskedelmi mini ster: T. képviselőház! Engedje meg a t. képviselőház. (Halljuk!) hogy mindenekelőtt arra nézve tegyek egy pár megjegyzést, a mi felhozatott a kormány eljárását illetőleg báró Simonyi Lajos t. képviselőtársam által. O ugyanis hibáztatta a kormány eljárását (Halljuk!) nem azt illetőleg, hogy az Olaszországgal fennállott szerződésnek megszűnte után, miért nem alkalmazta az autonóm tarifát; hanem engedte a dolgot oda menni, hogy az országgyűlésnek ne legyen a maga idejében módja ez ügyben intézkedni; hogy ne legyen oly időköz, melyre nézve — elismerem — nem a törvényben előirt rendes módon és körülmények között és nem a törvényeinkben gyökerező eljárást kellett alkalmazni. Bátor vagyok a t. házat emlékeztetni arra, hogy múlt évi deczember 21-én voltam szerencsés a kormány nevében felhatalmazást kérni azt illetőleg, hogy ezen időközben a képviselőház, illetőleg az országgyűlés beleegyezésével, intézkedhessek és ezt, illetőleg egy felhatalmazásra vonatkozó törvényjavaslatot nyújtottam be a t, házhoz; de még azon perezben sem voltam benne biztos, hogy vajion egyáltalában létesülni fog-e maga a szerződés. És ez már deczember 21-én volt. Az esélyek mondhatnám napról-napra változtak. Az egyik napon azt lehetett hinni, hogy a szerződés mindenesetre meg fog köttetni, a másik napon pedig azt kellett feltennünk, hogy abból semmi sem lesz. Nehéz felhatalmazást kérni oly dologban, mely, ha nem sikerül, azt mondbattákvolna, milyen nevetségessé tette magát a kormány az által, hogy oly dologra kért felhatalmazást, a mely egyáltalában be nem következhetett. Maga a szerződés, a mint abból világosan látszik, deczember 27-én köttetett meg, már pedig deczember 23-ikától kezdve január 20-ig érdemleges ülés nem tartatott. Ugyan kérdem, mikép lehetett volna a 27-ikén megkötött szerződésnek röktöni beczikkelyezése és a törvény mindennapi utján való eljárásra nézve felhatalmazást kérni és nyerni az országgyűléstől? Igenis elismerem, hogy e tekintetben a saját felelőssége mellett lépett fel és intézkedett a magyar kormány és e tekintetben kétségkívül az intézkedési joga fennáll a képviselőháznak és az országgyűlésnek. Ezt vagyok bátor megjegyezni arra nézve, hogy miért történt az, hogy ily rendkívüli intézkedéseknek szüksége beállott. És még bátor vagyok áttérni magának a kereskedelmi szerződésnek részletesebb ' ismertetésére, de legfőképen az ellene felhozott érveknek saját felfogásom szerinti redueálására Az a kérdés, helyes-e ezen kereskedelmi szerződés vagy nem ? Igaz ugyan az az álláspont, melyet t. képviselőtársam b. Simonyi Lajos felj említett, hogy abban az esetben kell csak a szerződést elfogadni, ha az előnyök a hátrányokkal az egyensúlyba tételt, a párhuzamba tételt kiállják. Senki az ilynemű szerződéstől, a mely két vagy több oldalú, azt nem várhatja, hogy az egyik fél minden tekintetben, minden előnyt, minden kívánságát érvényesíthesse, míg a másik fél, minden netaláni előnyeit feláldozza az alkudozó másik félnek. E tekintetben igaz, semmisem adhat kellőbb felvilágosítást, mint az, ha betekintünk magának a szerződésnek részleteibe : de engedje meg a t. képviselő ur, ha arra figyelmeztetem, hogy ha kezünkbe vesszük a tarifát és annak egyes vagy minden tételein keresztül megyünk és részletesen megnézzük azt, hogy melyik tétel miről szól, minő fontossága és jelentősége van, könnyen elveszünk a számok tömkelegében. Bakay Nándor képviselő ur felem| lítetíe, hogy nincsenek rendelkezésünkre kellő adatok. Már az indokolásban is sok adat van; könyvek szólnak mellette és ezek mindenki előtt ismeretesek lehettek és lehetnek. Én itt nem tehetem, hogy meg ne említsem azt, hogy igen hibásnak tartom azt az insinuatiót, a melyet a t. képviselő ur tett, mintha kétféle adatok lennének ezen dologra nézve. Az egyik része ezen adatoknak a nagy közönség elébe való, mert azokat mindenki tudhatja, a másik része titkos és ezek szerint csak a lajthántúli államférfiak jártak el, a melyeknek eredménye az lehetett, hogy a magyar kormányférfiak kijátszathattak. Nem kívánok erre hosszasan reflectálni; de azt az egyet megjegyzem, hogy ha kezünkbe vesszük a tarifát, és azt a behozatalt és kivitelt illetőleg vizsgáljuk, és végig megyünk minden tételen, igenis találunk olyakat, a melyek megczáfolják azon tételt, melyet báró Simonyi felállított: hogy t. i. a kivitelnél az olasz vám mindenütt emelkedik; a behozatalnál az osztrák-magyar vám mindenütt apad. Ez már önmagában sem áll. Az alatt, mig a t. képviselő ur beszélt, én átnéztem a tarifának azon tételeit, a melyek az indokolásban fel vannak hozva és bátor vagyok a t. képviselő ur figyelmét felhívni az 51. számú tételre. Nem nyomtatott könyvek, hanem kereskedelmi könyvekért B. betű alatt bőrben és per-