Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.
Ülésnapok - 1878-40
198 *0* o rszá ^os ülés deezember 20. 1878. mondja: „az előlegesen megvizsgált esetben büntetendő cselekmény forogván fenn, s ezekkel szemben pedig oly adatok és körülmények nem hozattak fel, melyek elegendőleg indokolnák azt, h°gy jelen eset alkalmával a büntető eljárás további folytatása, a mentelmi jog fel nem függesztése által meggátoltassák" : a bizottság igen természetesen — a mint a jelentésben is mondja — jelen ügyben zaklatást nem látván, azon véleményt terjeszti a képviselőház elé elfogadás végett, hogy Verhovay Gyula orsz. képviselő mentelmi joga felfüggesztessék. T. ház! A képviselőház november 13-án egy híitározatot hozott, melylyel Verhovay ügyét a mentelmi bizottsághoz utasította, még pedig azért, hogy az eljáró kir. törvényszéknek azon eljárása felett, — hogy mielőtt a képviselőházat megkereste volna, a vizsgálatot tovább folytatta, — nézetét adja elő. A bizottság azon véleményben volt, hogy miután Verhovay Gyula a vizsgálat folyamán mentelmi jogára nem hivatkozott; miután továbbá a királyi tábla időközben a törvényszéket Verhovay Gyula mentelmi jogának felfüggesztése végett a ház megkeresésére utasította ; s miután végre a képviselőház Lukács Béla képviselő ur ügyében a mentelmi jogra vonatkozólag, hogy a képviselőt a mentelmi jog mely időpontról illeti, már határozott, ennélfogva ezen ügyben külön véleményt előterjeszteni szükségesnek nem tartotta. Ezek alapján kérem a t. házat, méltóztassék a mentelmi bizottság véleményét elfogadni. Komjáthy Béla: T. képviselőház! A képviselői mentelmi jog kérdésében hozandó 'határozatok mindenkor komoly megfontolást igényelnek ; mert a hozott határozatoknak mindenkor két irányban kell védelmet gyakorolniuk: védelemben kell részesiteniök a törvényhozó testület teljes politikai szabadságát és függetlenségét, de védelemben kell részesiteniök a birói eljárás szabadságát és függetlenségét is. Meg kell gátolni egyrészről azt, nehogy a képviselő a törvényhozói tiszt gyakorlatában akár a hatalom, akár bizonyos czélra sugalmazva egyesek által megakadályoztassák; de másrészről meg kell gátolni azt is, nehogy a jogi rend megsértésére egyesek, mint kiváltságosak, jogosultaknak látszassanak. Én részemről, H mily erősen védeni óhajtom az egyiket, ép oly melegen védem a másikat és nem tartom megengedhetőnek soha, hogy az egyik érdek a másik álezája alatt a védelemtől megfosztassék. És én nem habozom kimondani, hogy egyes vitás és ezélzatában világosan fel nem ismerhető esetekben, inkább a mentelmi jogot óhajtom erősebb védelemben részesíteni már azért, mert a mentelmi jog felfüggesztése esetén, az ellene irányult törekvés érvényre]utasa azonnal bekövetkezik, míg a fel-nem-függesztés esetében a kitűzött czél megvalósítása nem tétetik lehetetlenné, hanem csak bizonyos időre elhalasztatik. Azért láttam szükségesnek ezeket előre bocsátani, t. ház, hogy előre is szerencsém legyen kinyerni azt, a miről hiszem, hogy beszédem folyamán meg fog tm győzni a t. házat, hogy felszólalásomban pártszenvedély nem vezérelt, hanem tisztán az elvi szempont, mely felszólalásom alapját képezi. {Helyeslés a szélső balon.) A mentelmi bizottság véleményét én nem fogadom el. Nem fogadom el először azért, mert a bizottság jelentése a tények valódi állásával ellenkezik, helytelen alapokon pedig helyes Ítéletet hozni nem lehet. Nem fogadom el másodszor azért, mert a mentelmi jog felfüggesztését czélzó kérelem nem szabatos: harmadszor azért, mert a vád alá helyezési végzés törvényeinkkel határozottan ellenkezik. {Helyeslés a szélső balon) s végül azért, mert én ezen ügyben — határozottan kimondom és bebizonyítani meg is fogom kisérteni — jogtalan zaklatást látok. {Helyeslés a szélső balon.) A bizottság jelentése azt állítja, hogy a bünfenyitő rendes vizsgálat még Verhovay Gyulának képviselővé történt megválasztása előtt befejeztetett. A bizottság jelentésének ezen állítása azonban valótlan. Mert igaz ugyan, hogy Verhovay Gyula csak 1.878. augusztus 8-án választatott meg képviselővé, s igaz az is, hogy a rendes vizsgálatot rendelő végzés még Í878. Julius 1-én jogerőre emelkedett : úgyde ezen végzés alapján Verhovay Gyulának első kihallgatása már september 14-én történt, tehát akkor, midőn már megválasztott képviselő volt, tehát a mentelmi jog világos megsértésével. Nem foghatom tehát fel, hogy mikép állítható az, hogy már augusztus 8-ika előtt befejeztetett az, a mi a kezdetét voltakép csak september 14-én vette. A mentelmi bizottság Lukács Béla mentelmi ügyének alkalmából tett azon enunciatio folytán, hogy a mentelmi jog mindenkor a képviselőválasztás tényével kezdődik, véleményem szerint, azt a kötelességet rótta a mentelmi bizottságra, hogy a jelen esetben ezen tény által, hogy Verhovay ellen a vizsgálat már mint képviselő ellen kezdetett meg, a mentelmi jog megsértését constatálja. Mert ha a mentelmi jog csakugyan megsértetett: akkor a vizsgálatot nem hogy befejezettnek, hanem még jogilag megkezdettnek sem lehet mondani. Annak igazolására pedig, hogy tévedt a bizottság, mert a vizsgálat 1878. aug. 8-án nem volt befejezve, bátor vagyok felhozni azt, — a mint azt az iratokból úgyis mindenki átláthatja, hogy 1878. "aug. 8-án a királyi ügyész ezen ügyben még vizsgálat pótlását kéri. A pótlás
