Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.

Ülésnapok - 1878-40

40. országos ülés deezember 20. 187P, |<jg csak aug. 24-én mondatott ki végzésileg, sőt aug. 30-án a vizsgáló biró még megkereste a rendőrséget több tasiu előállítására. Hogy ezzel szemben a bizottság mégis a vizsgálatot már a képviselő választása előtt befejezettnek tekinti, nem tulajdonítom másnak, mint annak, hogy az által nagyon is áttanulmányozottnak állított iratokat tényleg át sem lapozta, vagy annak, hogy az előnyomozási iratokat a rendes bűnfenyítő vizsgálattal összetévesztette. Pedig azt azért sem lehetett összetéveszteni, mert a rendes vizsgálat ez előnyomozattal, nemcsak alakilag, hanem lényegileg is határozottan különbözők. Azon kérdés eldöntése : vájjon a vizsgálat a képviselőválasztást megelőzőleg fejeztetett be vagy nem? ezen mentelmi ügy elbírálására vonatkozólag nem közönyös. Mert, ha csakugyan tény 3LZ, & mit állítok, hogy a vizsgálat csak a képviselőválasztás után kezdetett és fejeztetett be, akkor azon esetben, ha a mentelmi jog esetleg most felfüggesztetnék, nem a vád alá helyezési végzést kellene, mint czéloztatik, felülbirálat alá bocsátani, hanem először a rendes bűnfenyítő vizsgálatot kellene folyamatba tenni. De, t. ház, téved a bizottság még abban is, midőn azt állítja, hogy a kir. tábla a vád alá helyezési végzést feloldotta volna. Méltóztatott hallani e végzést. Ott a feloldásról szó sincs, pedig ezen kérdés eldöntése sem közönyös ezen mentelmi eset megbirálásánál. Mert, ha nem oldotta fel, mint a hogy nem is oldotta fel a kir. tábla a vád alá helyezési végzést, a mentelmi jog felfüggesztése esetében az eljáró törvényszék csakis ezen vizsgálat felülvizsgálása végett küldheti fel az iratokat a kir. táblára. Már pedig a mint a felolvasott iratokból kiderül, a vád alá helyezési végzés sept. 18 án hozatott, tehát a választás után, és így a mentelmi jog világos megsértésével. Már pedig törvényellenes határozatot véleményem szerint fölülvizsgálatra bocsátani nem szabad, nem is lehet. A mennyiben tény az, hogy a vizsgálat nem hogy 1878. aug. 8dka előtt befejeztetett volna, sőt a képviselőválasztás után jóval kezdetett meg; a mennyiben tény, hogy a vád alá helyezés Verhovay Gyulának képviselővé történt választása után másfél hónappal később mondatott ki, mely mindkét cselekmény a mentelmi jogot világosan megsértette; a menynyiben tény, hogy a kir. tábla a hozott vád alá-kelyezési határozatot nem oldotta fel, azt pedig mindenki átlátja, hogy a képviselőház nem illetékes bírói határozat helybenhagyására vagy feloldására: mindezeknél fogva, a képviselő mentelmi jogát csak azon esetben lehetne feloldani, ha kizárólag és egyenesen a vizsgálat megindítására kérelmeztetnék az. Nem lehet feloldani a jelen esetben Verhovay képviselő ur mentelmi jogát, a bizottság legutóbb hozott határozata alapján sem. De nem lehet feloldani különösen még 1867. febr. 4-én épen Tisza Kálmán indítványára a ház által kimondatott azon határozat alapján sem, hogy a képviselő elleni fenyítő eljárás csakis a mentelmi jog tökéletes tiszteletben tartása mellett indítható meg. Ha azonban ezen ügyben, mint azt előrebocsátottam, a vád alá helyezési végzés a törvénynyel nem ellenkeznék; ha nem forogna fenn zaklatás esete: az esetben elismerem, fel lehetne függeszteni a mentelmi jogot; de csak akkor is az esetben, ha kizárólag a rendes bűnfenyítő vizsgálat megindítására kéretnék. Hiszen Böszörményi László mentelmi ügyében nemcsak a felfüggesztést kérő kir. ügyigazgató kérvényében világosan beismerte, de itt a házban sokak által hangoztatott, hogy a képviselő ellen sem a vizsgálatot nem lehet elrendelni, sem vád alá nem lehet helyezni a képviselőház előleges beleegyezése nélkül. Ha tehát most ettől eltekintve, Verhovay Gyula képviselő ur mentelmi joga felfüggesztetik: ezzel sanctionáltatnék az, hogy tetszés szerint lehet a képviselőket vizsgálat alá fogni s vád alá helyezni, ami felette veszélyes precedenstképezne. Ezektől eltekintve, t. ház, én nem fogadhatom el a mentelmi bizottság véleményét már azért sem, mert jogi meggyőződésem szerint a vád alá helyezési végzés hazai törvényeinkkel ellenkezik, (Helyeslés a szélső baloldalon) illetőleg azoknak meg nem felel. Vád alá helyeztetik Verhovay Gyula képviselő ur hatóság elleni erőszak bűntettéért, tehát egy oly bűntettért, a melyet hazai törvényeink nem ismernek, nálunk ismeretlenek s nem hiszem, hogy akár a bizottság, akár a ház tagjai közül akadna akárki, a ki e bűntett fogalmát a magyar törvénykönyvből meghatározni képes volna; sőt hogy e tekintetben tisztába jöjjünk, felkérem magát a t. igazságügyminister urat, hogy mondja meg nézetét, a kinek nézetét azt hiszem, mindenki szívesen elfogadja; de hogy ily bűntett hazai törvényeink szerint nem létezik, kiderül onnan, hogy maga a vádló kir. ügyész is felebbezésében az állítja, hogy a bűntett minősítését a corpus jurisból nem lehet kimutatni. Nem hallgathatom el, t. ház, azt sem, hogy a mint a felolvasott iratokból mindenki meggyőződhetett, de a kik áttanulmányozták, még jobban meggyőződhettek, hogy Verhovay Gyula képviselő ur ellen a rendes vizsgálat közcsendháborítás bűntetteért rendeltetett el. En ez ügyben érdekelve lévén, emlékszem rá, hogy az akkori igazságügy ministeri államtitkárt, ki a jogi téren tekintélynek örvend, felkértem, utasítna engem, hol tudnám a magyar törvénykönyvben e bűntettet feltalálni, fogalmi meghatározással; mert mint előre is gondoltam, azt felelte: sehol, mert ilynemű bűntett hazánk törvényei szerint nincs.