Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.

Ülésnapok - 1878-40

40. országos ülés deczember 20. 1878. 197 mely összeg minden hiány nélkül a pénztárban találtatott. Kelt Budapesten, 1878. évi deczem­ber 9-én. Vladár Ervin s. k., számvizsgáló bizott­sági elnök. Dániel Gábor s. k., számvizsgáló bizottsági jegyző. Elnök: Méltóztatik a t. ház a számvizs­gáló bizottság azon javaslatát, hogy az 1878. évi julins 1-től október 18-ig vezetett számadásra nézve Kovách László utalványozó háznagy és Lisznyay János fizető pénztárnok a további számadás terhe alól felmentessenek, a megvizsgált számadás pedig irattárba tétessék, elfogadni? [Elfogadjuk!) A.t. ház a számvizsgáló bizottság­nak ezen javaslatát elfogadja, és igy ezt a ház határozataképen kimondom. Következik a gazdasági bizottság jelentése a képviselőház irományainak kinyomatása iránt tett intézkedéseiről. Baross Gábor jegyző (olvassa). Elnök: Ha a t. háznak a jelentés ellen észrevétele nincs, az tudomásul vétetik. Madarász József: Hozzáadni leszek bátor va­lamit és a ház t. elnökének is figyelmét e tárgyra utó­lagosan hívom fel. Én helyeslem a felolvasott jelen­tést, hanem tudjuk azt, hogy a képviselőkkel közöl­tetik a napló, közöltetik a jegyzőkönyv és minden iromány, és ezen irományok közt vannak a meg­hozott törvények is. Én azt ajánlanám a t. gaz­dasági bizottság figyelmébe, a melynek elnöke úgy hiszem a ház t. elnöke, hogy a nélkül, hogy az államra teher rovatnék ki, a törvények iránt méltóztatnék úgy intézkedni, hogy a mint az irományok között kinyomatnak, ezek az iromá­nyok közül, mint egészek lennének kivehetők és mint tisztán törvények, elkülönítve a többi iro­mányoktól, a képviselők által törvénykönyvekbe köttethetnének be. Én ezen kérésemet, a mely az államra semmi esetre sem ró terhet és mégis minden képviselő birná egyúttal az országgyűlés által meghozott törvényeket külön kötetekben, csak ajánlani kívánom a ház t. elnökének figyel­mébe. Elnök: A t. képviselő urnak ezen kíván­ságát közölni fogom a gazdasági bizottsággal, a mely lehetőleg igyekezni fog annak eleget tenni. Következik a napirend további tárgya, a mentelmi bizottságnak jelentése Verhovay Gyula képviselő ur mentelmi ügyében. Ugron Ákos előadó (elfoglalja az előadói széket). Baross Gábor jegyző (olvassa a mentelmi bizottság jelentését, mely szerint Verhovay Gyula orsz. képviselő mentelmi jogának felfüggesztése mellett, a birói eljárás továbbfolytathatására, a budapesti kir. törvényszék által kért engedély meg­adassék. Egyszersmind vonatkozással a képviselőház folyó évi november 13-án hozott határozatára, fel­említendőnek tartja a bizottság, hogy jelen ügyben a budapesti kir. törvényszék azon eljárása fölött, miként az időközben orsz. képviselővé választott Verhovay Gyula mentelmi joga felfüggesztéséért a képviselőházat rendes időben meg nem kereste, véleményt mondani szükségesnek nem tartotta, mert a rendes bíínfenyítő vizsgálat már orsz. kép­viselővé való választása előtt befejeztetett; mert a budapesti kir. itélö tábla az eljáró törvém/széket úgyis a mentelmi jog felfüggesztésének kieszközlése iránt az országgyűlés megkeresésére u*asiMta,; mert végre a képviselőház a bizottságnak az orsz. képviselőt megillető mentelmi jog élvezetének kez­detére vonatkozó véleményét elfogadván, határo­zattá is emelté). Szalay Imre: Mielőtt a t. előadó ur a maga előadását megkezdené, bátor vagyok kérni, hogy a következő iratok olvastassanak föl: először a vád alá helyezési végzés, másodszor a kir. táblai határozat, harmadszor a mentelmi jog fölfüggesz­tését kérő' kérelem. Baross Gábor jegyző (olvassa a vád alá helyezésre vonatkozó végzést). Antal Gyula jegyző (olvassa a kir. Ítélő­tábla végzését). Molnár Aladár jegyző (olvassa a buda­pesti kir. törvényszék büntető osztályának kérvé­nyét, Verhovay Gyula képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt.) Ugron Ákos előadó: T. ház! A mentelmi bizottság jelentése Verhovay Gyula képviselő mentelmi ügyében a tényállást röviden előadja. Azt hiszem ezek után, úgyszintén a kir. tör­vényszék vád alá helyezési végzésének indokolása után, bővebb felvilágosítást a tényállásról előadni szükségtelen. Mindezek daczára szükségesnek tartom nagyon röviden a bizottság véleményét indokolni. A bizottság Verhovay mentelmi ügyét, s az arra vonatkozó iratokat hosszasan átvizs­gálta s áttanulmányozta, sőt Verhovay képviselőt kihallgatás végett meghívta s védelmét meg is hallgatta. Mindezek után a bizottság azon meg­állapodásra jutott, mint jelentésében is elő van adva, hogy mintán az eljáró kir. törvényszéket illetékesnek találta, miután a vizsgálati iratok oly cselekményeket tüntetnek fel, melyek bűn­per tárgyát képezhetik , s melyek Verhovay Gyula személyével összefüggésben vannak és miután a kir. ítélőtábla, úgyszintén a magyar kir. Curia vizsgálati végzését akként indokolta, mint a t. ház méltóztatott a bizottság jelentésé­nek felolvasása alkalmával hallani, — ugyanis a budapesti kir. Ítélőtábla 1878. márczius 27-én 7545. B. sz. a. végzésében azt mondja: ,.az elővizsgálat adatai alapján vádlott Verhovay Gyula ellen oly gyanúokok merülvén fel, mcdyek bizonyításuk esetében a közcsendháborítás bűn­tettét képeznék," továbbá a m. kir. Curia 1878. június 3-án 3423. B. sz. a. végzésében azt

Next

/
Thumbnails
Contents