Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.
Ülésnapok - 1878-39
178 39. országos ülés űeezember 19. 1878. minő árrban adták el a járadék-kötvényeket? mind- j össze is csak annyit^ tudunk, hogy cursuson alól lettek értékesítve. Én megvallom, t. ház, hogy ezen titkolódzás azon gyanút erősíti meg bennem, hogy a mindenáron való pénzhezjutás vágya nagyon is potom árért vesztegette azokat el. Én nagyon félek, hogy Tisza Kálmán rövid pénzügyministerségét hosszú időn át meg fogja a haza sínleni. Ha még lett volna is bennem a bizalomnak egy szikrája, azt a kormánynak a járadék körüli eljárása kiirtotta volna keblemből; mert meggyőzött arról, hogy e kormány pénzügyi műveletei minden reményt kizárnak az iránt, hogy valaha pénzügyeinket rendezze, (ügy van! a szélső balfelöl) de sőt azt annyira összebonyolítja, miszerint jövőben a kibontakozást másnak is lehetlenné teszi. A haza jól felfogott érdeke azt követeli tőlünk, hogy ezen pazarló, ezen törvénysértő kormánynak a nemzet vagyonát kezére ne bizzuk ; én részemről sem az elkövetett törvénysértésért a felmentvényt, sem az újabb kibocsátásra a felhatalmazványt megadni hajlandó nem vagyok; s így a beterjesztett törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául, hanem csatlakozom a Simonyi Ernő barátom által benyújtott határozati javaslathoz. [Helyeslés a szélső balfelöl.) Csanády Sándor: T. ház! Midőn a napokban az 1879-ik év első negyedében visebndő közterhekről és fedezendő kiadásokról szóló törvényjavaslat tárgyalásáról volt szó e házban, szerencsém volt az alkalommal érveimnek, indokaimnak egy részét elmondani arra nézve, miért nem szavaztam meg az indemnity törvényjavaslatot; miért nem viseltetem bizalommal a jelen kormány és a kormánynak nemzetellenes politikája iránt. Az alkalommal azonban a körülmények miatt nem fejezhettem be nyilatkozatomat. Pedig napfénynél tisztább igazságok voltak azok, miket mondottam. (Egy hang a szélső baloldalon: Ugy van.') s mely igazságok bebizonyítására kész vagyok minden pillanatban, s csakis egy részét soroltam elő a kormány, haza- és nemzetellenes törekvéseinek ; egyrészét igenis, mert szólhatási jogomtól a ház többségének akarata következtében elmozditíattam. Tudom én azt, t. ház, hogy a kormány többségének önkénykedése ismételheti a napokban történt eseményeket, de ez önkénykedés engem nem riaszt vissza kötelességem teljesítésétől (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Egyet kívánok megjegyezni a t. képviselő ur szavaira; és ez az, hogy szólási jogától nem a ház többségének akarata vagy tetszése következtében mozdittatott el; hanem elmozdittatott általam kötelességem érzetében, a házszabályok következtében. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A nélkül, hogy befolyással lett volna arra a többség nyilatkozata, én a t. képviselő úrtól a szót elvonni kötelességemnek tartottam. (Helyeslés jobbfelől. Zaj baljelöl.) Közbeszóltak ugyan többen, hogy kellett volna azonnal nyilatkoznom ; ezt azonban egyedül az okozhatta, hogy azon nagy zajban, mely akkor volt, szavaim nem voltak hallhatók. (Helyeslés jobbfelöl. JS'agy zaj balfelöl.) Most kérem a t. képviselő urat, ne méltóztassék visszatérni az elmúltra, hanem méltóztassék a szőnyegen levő tárgyhoz szólani. (Helyeslés a jobboldalon.) Csanády Sándor: Tudom én azt, t. ház, hogy a kormány többségének önkénykedése ismételve előidézheti a napokban történt dolgokat; de ez önkénykedés általában nem riaszt engem vissza kötelességem teljesítésétől.^ (Zaj jobbfelöl. Helyeslés a szélső baloldalon.) Én csakis népképviselői állásomból kifolyó kötelességeimet teljesítettem akkor, a midőn leálarczoztam a jelenlegi kormány bűnös tetteit, leálarczoztam nemzetellenes törekvéseit (Ellenmondás jobbfelöl.Hely ts lés a szélső baloldalon) és ez által a nemzet figyelmét elővigyázatra hivtam fel a jövőt illetőleg. f És a midőn én bizalmatlanságot szavazok a kormány irányában, csakis a tősgyökeres magyar fajnak az érzelmeit tolmácsolom (Zaj és ellenmondás jobbfelöl. Helyeslés a szélső baloldalon) a mely nemzeti érzelmeket híven tolmácsoltak, kifejezést adtak a köztörvényhatóságok, a képviselőválasztókerületek és népgyűlések által a képviselőházhoz beadott kérvények, a melyekben az illetők, a haza és nemzet irányában híítelen kormánytagoknak vád alá helyeztetését kérték. E kérvények, t. ház, igazolják az én kormányelleninyilatkozataimat. E nyilatkozatok igenis elégtételt, még pedig tökéletes elégtételt adnak nekem a némelyek részéről ellenem felhozott aljas rágalmazások és megtámadásokért. E kérvényekben kifejezve van azon óhajtás, hogy a haza és nemzetellenes működéseiért a kormány vád alá helyeztessék, és ez a leg jogosultabb, a legméltányosabb és a legigazságosabb kívánság ; mert ha figyelemmel kísérjük a magyar nemzet történetét, nem fogunk találni t. ház, oly kormányt, mely annyi nemzetellenes bűnt követett volna el, mely annyi kárt okozott volna szellemileg, közerkölcsileg és anyagilag a hazának, mint a jeleideg uralkodó Tisza Kálmán-féle kormány. (Helyeslés a szélső baloldalon, ellenmondás a jobbon) Igenis nagyobbszerű kárt okozott a nemzetnek, mint az önkénves uralmú Bach és Sehmerling, mint az előbbi időben egymást felváltó Deákpárti kormányok önkénykedései és zsarolásai, a mely kormányok eljárása felett pedig a ministerelnök ur abban az időben maga is pálezát tört.
